Az olaszok is fenik a fogukat a tokajira

A szlovákok után egy olasz tartomány is igényét jelentette be a tokaji név használatára, annak ellenére, hogy jelenleg is érvényben van egy megállapodás, amely szerint 2007. után csak a hazai borok viselhetik ezt a jelzőt. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ragaszkodik a megállapodás betartásához, és jogtalannak tartja a követelést. Az agrártárcához még nem érkezett ez ügyben hivatalos megkeresés.Értetlenül áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy északolasz tartomány igényével szemben, amely termelői érdekében nem kíván lemondani 2007. után sem a tocai név használatáról. A dolog azért is meglepő, mert tavaly novemberben írtuk alá az unióval az eredetvédelmi megállapodást, amelyben megerősítésre került a 2007-es dátum, aminek értelmében ezen időpont után csak a magyar tokaji kerülhet forgalomba, és erre Brüsszel vállalta a garanciát – nyiltkozta lapunknak Dömötör József, az agrártárca főtanácsosa.– Olaszország kész ismét harcba szállni, hogy 2007-től ne kelljen a magyarok kedvéért megválnia a borait jelölő tocai márkanévtől – jelentették be Friuli-Venezia Giulia tartomány önkormányzatának vezetői, akik szeretnék elérni az Európai Unió és Magyarország között 1993-ban született megállapodás megváltoztatását. A megállapodás a magyar borok eredetvédelmét biztosítja, előírva, hogy 2007-től a tokaji márkanevet nem használhatják sem az olaszok, sem a franciák.Az olasz tartomány illetékesei szerint az olasz tocai sem a szőlőfajta, sem pedig a borkészítési eljárás tekintetében nem téveszthető össze a magyar tokajival, mivel a talján márka száraz, jellegzetesen mandulaízű borokra, míg a magyar elnevezés főleg édes desszertborokra vonatkozik, amelyek alkoholtartalma is sokkal magasabb, nem beszélve az eltérő írásmódról. Enzo Bevilacqua, a tartományi önkormányzat ügyvédje úgy látja, hogy az 1993-ban aláírt megállapodás nem áll összhangban sem a TRIPS-szerződésekkel, sem pedig a valóságos helyzettel. Az ügyvéd emlékeztet arra, hogy annak idején csak Magyarország esetében ismerték el a márkanév földrajzi jellegét, hozzátéve, hogy a közelmúltban a goriziai állami levéltárban bizonyítékot talált arra, hogy az olasz tocainak is megvan a maga földrajzi vonatkozása.A tocai típusú bor mintegy háromezer olasz kistermelőnek biztosít megélhetést, és évente 200 milliárd lírás forgalmat jelent. Ha 2007-ben érvénybe lépne számukra a márkanév-használati tilalom, kénytelenek lennének kivágni szőlőtőkéiket, de akkor kártérítést fognak követelni. Az olasz sajtó szerint ennek az ügynek az újratárgyalására jelenleg azért van jó lehetőség, mert az uniós csatlakozási tárgyalásokon most válik időszerűvé a kényes mezőgazdasági témák megvitatása.– A TRIPS-egyezmény a fajták elnevezésének védelméről szól, előírva, hogy nem lehet megtéveszteni a fogyasztót. Jelen esetben valóban eltérő az írásmód, viszont mindkét nevet ugyanúgy kell ejteni, ami megtévesztheti a vásárlókat akkor is, ha a mi elnevezésünk egy területre vonatkozik, az olaszoké pedig egy szőlőfajtára. Az olaszok korábban olyan kéréssel is előálltak, hogy Tocai Rosso néven vörösbort is forgalmaznának, de ez végképp bonyolultá tette volna a helyzetet – jelentette ki Dömötör József.A főtanácsos emlékeztetett arra is, hogy korábban francia kezdeményezésre Magyarországon betiltották – az elsősorban Eger környékén található – medoc noire elnevezést, portugál tiltakozásra pedig az opportó név használatát. Ezzel kapcsolatban Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára lapunknak elmondta: kifejezetten EU-s kérésre változtatták meg a két szőlőfajta nevét és írásmódját, a két fajtát ma kékopportóként és mornen noirként vagy kék medocként ismert.A főtitkár az olasz követelést jogtalannak minősítette, rámutatott, hogy érvényben van az eredetvédelmi megállapodás, amit Olaszországgal együtt az unió is tudomásul vett. – A hegyközségek, mint szakmai szervezetek mindenképpen ragaszkodnak a megállapodás betartásához, és álláspontjukat a minisztérium felé is továbbítják. Kevés ennyire hagyományos magyar termék van, mint a tokaji, ezért még a látszatkonkurenciát is el akarjuk kerülni. A megoldáshoz nem kell az olasz ültetvényeket kivágni, csupán más néven kell forgalomba hozni a bort. Ráadásul az ügy nálunk nem három-, hanem nyolcezer termelőt érint hátrányosan – tette hozzá.A tokaji nevet azonban nem csak az olaszok szeretnék birtokolni, hanem a szlovákok is. Erről múlt év őszén tárgyaltak Budapesten a magyar és a szlovák megbízottak, de az akkori magyar javaslatokra még nem érkezett válasz. A magyar indítvány szerint ugyanis akkor oldódna meg a kérdés, ha Szlovákia új néven forgalmazná az eddig tokaji néven előállított borait. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a magyar álláspont szerint csak akkor használhatná jogosan a tokaji nevet, ha annak előállítását az Osztrák–Magyar Monarchia 1908-as bortörvényében rögzített területre korlátozná. (E területek az 1920 után kerültek Szlovákiához. A két és fél településhez – Szőlőske, Kistornya, és Sátoraljaújhely egy része – összesen 172 hektár tradicionális ültetvény tartozik, Szlovákia tokajiként ezzel ellentétben 900 hektárt akar elismertetni.) Feltételeink között szerepel még a jelenleg érvényes magyar bortörvényi előírások betartása, az uniós felügyelet, és az, hogy a szlovák fél a jóváhagyott termőterület nagyságának megfelelő mennyiségű borral jelenjen meg a piacon.Egyes vélemények szerint Magyarország uniós nyomásra kezdett eredetvédelmi tárgyalásokat Szlovákiával a tokaji bor névhasználatáról. Az EU ugyanis az idei bor- és szeszkereskedelmi megállapodás megkötését többek között a tokaji név használatának tisztázásához kötötte. Többen úgy vélik, hogy csak akkor szabad hozzájárulni a tokaji név használatához ha a magyar feltételeket teljesíti Szlovákia.A kérdést a szlovákok is mihamarabb tisztázni kívánják, legalábbis ez derült ki Pavel Koncos, szlovák földművelésügyi miniszter szavaiból, amikor a Foodapest ideje alatt a kérdésről nyilatkozott. A miniszter elmondta, hogy a tokaji történelmi borvidék egy része Szlovákia területére esik, és így az ebből adódó kérdéseket még az EU-csatlakozás előtt kell tisztáznia a két országnak. Jelezte, hogy Szlovákia ugyanúgy, ahogyan Magyarország sem zárkózik el a külföldi tőke bevonásától a tokaji szőlőtermelésbe. Véleménye szerint azonban a tokaji bor védjegyét a két országnak közösen kell megvédenie más országokkal szemben, hogy máshol ilyen márkanéven bort ne lehessen előállítani. Ugyanakkor szerinte a vitás kérdések szakértői szinten rendezhetők. Brüsszel viszont nem kíván e vitában részt venni, a két országra bízta az ügy rendezését.