Baktériumok a környezetvédelem szolgálatában

Szegeden a biológiai központban, a gabonakutatóban, a Bay Intézetben és az egyetem biotechnológiai tanszékén már régóta foglalkoznak olyan kutatásokkal, amelyek gyakorlati problémákra kínálnak biotechnológiai megoldásokat. Hogyan lehetne ártalmatlanítani a Pick szalámigyár állati eredetű veszélyes hulladékát, a baromfi-feldolgozó iparban keletkező tollmennyiséget, s hogyan lehetne hasznosítani a sertéstelepeken keletkező trágyát? Olyan kérdések ezek, amelyekre elméletileg már tudják a választ a kutatók, de a gyakorlati alkalmazásra még várni kell. Komoly terveket készítettek arról, hogy a dél-alföldi régióban sok kis, öt megawattosnál nem nagyobb erőművet hoznak létre, amelyekben a biogázt hasznosítják.A kutatócsoportok két évvel ezelőtt együtt jelentkeztek egy Phare-pályázatra, és jelentős öszszeget kaptak. A koncepciónak megfelelően ki-ki a saját területén végez kutatásokat. A Szegedi Biológiai Központban történik az olyan gének izolálása, amelyek a növények stresszellenállóságát fokozzák. Ezeket lucernából nyerik, s már vizsgálták is dohánynövényeken. A program célja, hogy a géneket a kukoricába és a búzába is beépítsék.VízméregtelenítésA Gabonatermesztési Kutató Kht. főként a búza és a kukorica nemesítésénél kíván jobb eredményeket elérni. Annak ellenére, hogy kiváló hibrid fajtáik vannak, azt állítják: a változó éghajlati körülmények és az újabb kórokozók miatt könnyen veszélybe kerülhetnek ezek a haszonnövények. Ennek kivédése a már hagyományos módszereken kívül csak úgy képzelhető el, ha a géntechnológia segítségével új tulajdonságokat építenek be. Ellenkező esetben a termés jelentős hányada odaveszhet az ellenálló képesség hiánya miatt.A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések megoldása, pontosabban a mikrobiológiai hulladékkezelés technológiájának a kifejlesztése elsősorban a Szegedi Tudományegyetem biotechnológiai tanszékére, illetve a Bay Intézetre hárul. Olyan mikroorganizmusokat, hidrogéngázokat termelő baktériumokat fogtak munkára, amelyek képesek elvégezni a lebontást.A biotechnológiai tanszéken dolgozó kutatócsoport munkájának eddigi eredményeit Kovács Kornél összegezte. A tanszékvezető professzor lapunknak elmondta: sikerült olyan baktériumokat találni, amelyek képesek rövid idő alatt lebontani a magas keratintartalmú hulladékokat. A kutatóknak az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy miként tudják ipari léptékben előállítani a sertésszőrt és a baromfitollat lebontó baktériumokat, hiszen ez nagy összeget igényel. A kérdést úgy sikerült megoldani, hogy egy mezőtúri kft.-vel, amely partnernek jelentkezett, tavaly pályázatot nyújtottak be, s kaptak 140 millió forint támogatást. A pénzt egy fermentálóüzem létrehozására és kutatás-fejlesztésre fordíthatják. A kísérleti üzemben a legkülönbözőbb mikroorganizmusokat tenyészthetik. Kapacitása elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy annyi baktériumot állítsanak elő, amenynyire például a szentesi baromfi-feldolgozónak szüksége van.A mikroorganizmusok a környezetvédelem egyéb területén is bevethetők. Kovács professzor szerint olyan baktériumok tenyészhetők ki, amelyek hatásosak lehetnek a folyók méregtelenítésénél. A tiszai ciánszennyezésre is tudtak volna megoldást találni, bár ahhoz lényegesen nagyobb kapacitású fermentálóra lenne szükség, mint amilyet jelenleg terveznek a mezőtúriakkal. Már akadt érdeklődő nagyobb üzem létrehozására, de a szerződést még nem írták alá.Aggódó környékbeliekA kutatás-fejlesztés szintjén két területen sikerült továbblépniük: olyan projekteket dolgoztak ki, amelyek ugyancsak a káros anyagok megsemmisítésére irányulnak, emellett a biogázprogramban is részt kívánnak venni. Az egyetem, a biológiai központ és tíz szegedi cég konzorciumot hozott létre, s már be is adták pályázatukat. Biogázzal szeretnének törpeerőműveket üzemeltetni. A biogáz előállítása nem okoz különösebb gondot, hiszen alapanyaga a trágya. A Pick is érdekelt a terv megvalósításában, hiszen most hoz létre egy óriási telepet, ahol ötszázezer sertést hizlalnak majd.A biomasszán alapuló erőműprogram kidolgozói figyelembe vették azt is, hogy hazánk uniós csatlakozását követően a régióban megváltozik a mezőgazdaság termékszerkezete. Jelenleg ugyanis főként olyan haszonnövényeket termesztünk, amelyekre majd az unióban kvótát szabnak, így kisebb lesz a búza és a kukorica vetésterülete. A tagállamokban ezt úgy oldották meg, hogy olyan növényeket kezdtek termeszteni, amelyekre nincs kvóta, viszont kiválóan hasznosíthatók az energiatermelésnél. Kovács Kornél úgy véli: Magyarországon ilyen növény például a csicsóka, mert magas a cukortartalma, könnyű termeszteni, ezenkívül „kedveli” ezt a tájegységet.Véglegesen még nem dőlt el, hol épül fel az a fermentációs üzem, ahol ipari méretben tenyésztik majd a baktériumokat, de az emberek többsége máris aggódik, mert beláthatatlan következményektől tartanak. A kutatók nem győzik hangsúlyozni: aggodalomra egyáltalán nincs ok, mert ezek a mikroorganizmusok semmilyen veszélyt nem jelentenek az emberi szervezetre. Nincs egészségkárosító hatásuk, viszont a fermentációs üzem segít abban, hogy a veszélyes hulladékokat európai szinten kezeljék, alakítsák át. Miután Szegeden befejeződnek azok a többmilliárdos beruházások, amelyek a szennyvíz és a különféle hulladékok korszerű kezelését lehetővé teszik, a veszélyes anyagok lebontásánál a fermentációs üzemben előállított baktériumok játsszák majd a főszerepet.A Szegedi Tudományegyetem biotechnológiai tanszékének kutatócsoportját éppen a környezetbarát energiahordozók kutatása és fejlesztése indította el a környezetvédelmi technológiai kutatás irányába. Sikerült megoldást találniuk arra, hogyan lehet a káros vagy felesleges hulladékként felhalmozódott vegyületeket hasznos termékké alakítani. Erre a legalkalmasabb élő szervezetek kétségkívül a mikroorganizmusok, amelyek gázcseréjével kapcsolatban is végeznek kutatásokat. Azt vizsgálják, hogyan termelhető és hasznosítható egy olyan egyszerű molekula, mint a hidrogén vagy a metán.A szenzáció erejévelE kérdés megválaszolása a szenzáció erejével hathat, hiszen a hidrogénről már most tudható, hogy a kőolajkészletek várható kiapadása után ez lesz az egyik legértékesebb energiahordozó. A biotechnológiával foglalkozókra vár tehát a feladat, hogy rájöjjenek arra, hogyan tudják előállítani ezeket a gázokat a biológiai rendszerek.A környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásaik nem kizárólag azért nagy jelentőségűek, mert az Európai Unió a csatlakozási feltételeknél második helyre rangsorolta az e területen kívánatos teendőket, amelyekre a magyar állam is nagy pénzeket áldoz. Külföldi cégek is óriási üzletet látnak abban, hogy jelentkezzenek a pályázatokra. Kovács Kornél elmondta: ezek a vállalatok hazájukban olyan kutatócsoportokat vontak be a munkába, amelyek tulajdonképpen ugyanolyan baktériumokat fejlesztettek ki, mint a szegedi kutatók, és azt drága pénzért értékesítik Magyarországon. A kutatók számításokat végeztek, és arra a megállapításra jutottak, hogy a hamarosan felépülő fermentációs üzemben tenyésztett baktériumokat tizedannyiért hozhatják forgalomba, mint amennyit a külföldiek kérnek értük, és még így is némi haszonra tehetnek szert.