Carla del Ponte és Kostunica nézeteltérése

Nem sikerült feloldani a Jugoszlávia és a hágai Nemzetközi Törvényszék együttműködése körüli nézeteltéréseket Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök és Carla del Ponte hágai főügyész keddi belgrádi találkozóján.A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló testület főügyésze háromnapos látogatásra érkezett Belgrádba, hogy az együttműködés kérdéseiről tárgyaljon az új jugoszláv vezetőkkel. Carla del Ponte délután találkozott Kostunica elnökkel, ám ezt követően – az előzetes belgrádi tervek ellenére – nem nyilatkozott a jugoszláv kormány székházában összegyűlt nagy számú újságírónak: a főügyésznő sietősen és szemmel láthatóan elégedetlenül távozott az épületből.A közös nyilatkozat így elmaradt, ám a jugoszláv elnöki hivatal később kiadott közleményéből ktűnt, hogy nem sikerült feloldani a nézeteltéréseket. Kostunica észrevételeket tett a (hágai) eljárási szabályokra, a törvényszék titkos vádemeléseire és tevékenységének átpolitizált jellegére is. Rámutatott annak veszélyére, hogy miközben a törvényszék hivatalosan ragaszkodik az egyéni felelősséghez, a szerb politikai és katonai vezetők többségével szembeni vádemelések esetleg mégis éppen úgy értelmezhetők, hogy egy népet (a szerbeket) nyilvánítanak kollektív bűnössé, mint ahogy az is, hogy éppen szerbekkel szemben emeltek a legnagyobb számban vádat. Del Ponte elutasította ezen bírálatokat.A del Ponte asszony tegnapi érkezését megelőző nyilatkozatok tömkelegéből nem lehetett egyértelműen kihámozni a jugoszláv hatóságok hivatalos álláspontját. A megfogalmazások – amelyeknek legtöbb esetben a hágai törvényszéket elmarasztaló éle volt – hagytak lehetőséget az álláspont módosítására. Az is megfigyelhető volt, hogy a politikusok – pártállásuktól függően – eltérő nézeteket vallottak arról, hogy Jugoszláviának milyen mértékben kell együttműködnie a nemzetközi törvényszékkel, ki kell-e adnia a körözötteket. Pedig az együttműködés mértéke nem lehet alku tárgya. Momcsilo Grubacs szövetségi igazságügy-miniszter szerint például Belgrádnak nincs semmi oka védelmezni a vádlottakat. Külön kiemelte, hogy ez vonatkozik Milosevicsre is. Jugoszlávia nem fog ellenkezni, fogalmazott Grubacs, aki szerint még alkotmányos akadálya sincs Milosevics kiadatásának, hiszen az ENSZ által alapított hágai törvényszék nem tekinthető „idegen ország” bíróságának. Ám tudjuk, hogy Kostunicának és a pártjának – ahogyan a DOS jó részének is – nem ez az álláspontja. Legalábbis egyelőre.Mintha időzítették volna, Hágában tegnap törték fel a meggyilkolt Arkan titkosított vádiratának a pecsétjét. Az emberiség elleni bűncselekménnyel, háborús bűnökkel vádolják a rettegett „tigrisek” hírhedt vezérét, akit állítólag Milosevicsék tettek el láb alól egy évvel ezelőtt.A hágai főügyész látogatását megelőzően jelent meg a hír, hogy Marko Milosevics, volt elnök fia a napokban hazatér Jugoszláviába, ám nem szándékozik hosszabb ideig maradni. Felesége már Jugoszláviában tartózkodik, úti okmányait intézi és egy ázsiai országba való beutazásra szóló vízumot. Milosevics fia, menye és unkokája a november 5-i eseményeket követően távozott Oroszországba.