Európai szintre emelik a hazai távoktatást

2001. 01. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar távoktatásnak fel kell nőnie a hasonló nagy európai rendszerekhez minőségben, méretben, kínálatban és technikai színvonalát illetően – fogalmazott az oktatási miniszter a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT) január közepén tartott újjáalakuló ülésén. A tavaly létrehozott Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és a távoktatásért felel, kuratóriumának tanácsadó testülete az NTT. Lapunknak Czinege Imre, az Apertus Közalapítvány elnöke és Szabó István, az NTT főtitkára beszélt a két szervezet faladatairól.Az Apertus Közalapítvány alapvető célja a magyar távoktatásban egy minőségi ugrás végrehajtása. Czinege Imre elnök szerint az első tíz év az erőgyűjtés jegyében telt el, amikor létrejöttek a távoktatási központok, kialakult a szakértői gárda és elindultak a képzések. A tavaly beiskolázott első éves hallgatók közül már körülbelül tízezren választották a távoktatási formát, csaknem harminc-ezren pedig a hagyományos levelező oktatást – tette hozzá.A közalapítvány a levelező oktatásokat minél nagyobb arányban szeretné átkonvertálni a korszerűbb távoktatási formákra. A felsőoktatás mellett a szakképzésben és a gazdálkodó szervezeteknél folyó munka melletti képzésben is szerepet szánnak e módszernek – jelezte.Az Apertus Közalapítvány tanácsadó testülete a Nemzeti Távoktatási Tanács. Ez részben a szakembereket egyesíti, részben pedig Magyarországot képviseli a külföldi nagy nemzetközi távoktatási szervezetekben. Így mind a szakmai célok, mind a hozzájuk rendelt források egy kézbe kerültek, és feloldották a közalapítvány és a tanács tagjait érintő összeférhetetlenségi problémákat is.Magát a közalapítványt a kormány hozta létre, kezelésével az oktatási minisztert bízta meg. A szervezet a képzésre fordítható forrásokból kap támogatást. Az első egymilliárd forintot a szakképzési alap bocsátotta rendelkezésre. Az összeg új, nyitott képzési programok fejlesztésére, a gazdálkodó szervezeteknél folyó munkaerő-továbbképzési programokhoz való hozzájárulásra, nemzetközi, elsősorban EU-programokhoz való kapcsolódás elősegítésére használható fel. Emellett olyan távoktatás-módszertani fejlesztéseket támogatnak belőle, mint a minőségbiztosítás és a távoktatási kultúra terjesztése, vagy szakmai konferenciák szervezése.Czinege Imre elmondta, hogy ez a konstrukció még körülbelül félmilliárd forint pótlólagos forrásbevonást tesz lehetővé, amely részben a nyertes pályázók saját hozzájárulásából, részben pedig azokból a nemzetközi pályázatokból tevődik össze, amelyeket elképzeléseik szerint EU-forrásokból nyernek el.A munka melletti tanulás jelentősége rendkívüli mértékben megnőtt, amely szorosan összefügg a jelentős gazdasági növekedéssel, s ez egyre több szakképzett munkaerőt igényel – tette hozzá az elnök. A keresleti oldalról szólva megemlítette: külföldi tőke csak akkor marad hazánkban, ha megfelelő utánpótlást tudunk biztosítani, s ezt a távoktatás is tudja támogatni. A kínálati oldalhoz tartozik – tette hozzá –, hogy mára Magyarországon is rendkívüli mértékben megnőtt a korszerű információs-kommunikációs technológiák használata. A munka melletti tanulást a leghatékonyabban távoktatás eme eszköztára tudja támogatni. Az ideális távoktatás számunkra azt jelentené, ha minden tanuló internetes kapcsolatban lenne az oktatójával és a többi diákkal is – emelte ki. Ebben lényeges elemnek tartja a Sulinet– Írisz hálózatot is, amely az iskolákat köti össze. Emellett az internetes és távközlési szolgáltatók, valamint a számítógépes cégek egyaránt érdeklődnek az iránt, hogy akár bérleti konstrukcióban, akár fix összegű támogatással kihelyezzenek számítógépet teljes körű internetes hozzáféréssel a távoktatási programokba kapcsolódó hallgatók számára. Megemlítette, hogy vannak olyan területei is a távoktatásnak, amelyek személyes kapcsolat nélkül nem működnek, ilyen például a kommunikációs képességek fejlesztése.Az Apertus Közalapítvány kuratóriuma várhatóan február harmadik hetében fogadja el a pályázati kiírásokat, legkésőbb március elején meg is jelentetik azokat. A beadási határidőket két részletben, április, illetve május közepére tervezik. Az elbírálás és az eredményhirdetés június és július elejére esik. A szerződéskötéseket is szeretnék még a nyári szabadságok előtt lebonyolítani, hogy a nyertesek minél előbb elkezdjenek a programjaikon dolgozni.A pályázatok általában egyéves futamidejűek, az első eredmények a jövő év közepén várhatók. Az egymilliárd forint elosztásakor a nemzetközi programok támogatására és a módszertani fejlesztésekre kisebb, 100–150 milliós nagyságrendű öszszegek nyerhetők. A képzési programok fejlesztésére és a gazdálkodó szervezetekre nagyobb pénzeket szánnak. Az állami felsőoktatási és szakképző intézmények, a profitorientált képzési vállakozások és a gazdálkodó szervezetek pályázataira számítanak.Szabó István, a Nemzeti Távoktatási Tanács főtitkára elmondta, hogy eddig kevés forrás állt a szervezet rendelkezésére, a fejlesztéseket inkább európai uniós támogatásokból tudta segíteni. Ez a probléma oldódik meg az idén a hazai források bevonásával.Világviszonylatban a levelező képzés is részterülete a távoktatási programfilozófiának – jelezte a szakember. A kommunikációs lehetőségek bővülésével ez a módszertani paletta is kiszélesedett. Így ma már a távoktatási programoknak is van olyan hányada, amely nem postán, hanem például számítógépes hálózatokon érkezik meg a hallgatókhoz. Szintén fontos elem, hogy a távoktatás szakít a klasszikus képzések túlzott oktatócentrikusságával. Filozófiája szerint a tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll. Emellett az egész oktatási rendszert a hallgató igényei alapján szervezik meg. Ez megjelenhet a tanulás ütemezésében, az oktatási csomag felépítésében, és adott esetben a személyes kapcsolattartás biztosításában.Az NTT fejlesztési koncepciójában fontos tényező, hogy a távoktatás nem kötődik kizárólag az oktatás egy szegmensével: csaknem minden szakterületen alkalmazható. Az általános iskolai képzés természetesen nem váltható ki távoktatással, a középiskolai szinten viszont meggondolandó, hogy a felnőttek képzését meg lehet-e így oldani – vélekedett Szabó István.A felsőoktatási programoknál elsősorban kurrens kurzusok távoktatási formában való megjelenése lehet a cél, nem egész oktatási programoké, mert az nagyon sokba kerülne – jelezte. Az informatika, a kommunkációtechnológia vagy a közgazdaságtan bizonyos területein, ahol nagy a hallgatói igény, ezek a képzések meg tudnának jelenni. Az NTT fontos feladatának tartja a távoktatási minőségfejlesztésének bevezetését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.