Fantomcégek az MSZP körül

A cégbírósági adatok szerint az MSZP 1994 környékén dömpingszerűen értékesítette vállalkozásait. A pártcégek az ügyletek során szinte kivétel nélkül korábbi vezetőik tulajdonába kerültek, tehát nagyon is MSZP közeliek maradtak. E cégek egyike a később görög kézen fantomizált Kime-Net Kft., amiről az MSZP írásaink nyomán azt állította: nincs köze az utóéletéhez, mert a kft. a kétes tranzakció pillanatában már „magánszemélyek” birtokában volt.Az 1994-es országgyűlési választások környékén az MSZP szinte egy csapásra megszabadult vállalkozásainak többségétől. Azokat a cégeket, amelyeket nem számoltak fel, többnyire a korábbi ügyvezetőknek vagy családtagjaiknak értékesítették, miközben a vállalkozások megtartották korábbi tevékenységüket. Nem egy esetben jelentős pártvagyon maradt az eladott cégekben, amelyet a régi-új vezetők a későbbi tőkecsökkentések során kivontak, és a közvélemény előtt egyelőre ismeretlen célokra fordítottak. A cégekhez minden esetben meglehetősen kedvező áron juthattak hozzá a párt közeli vásárlók. Az értékesítések után a vállalkozások értelemszerűen kikerültek a közszférából, pénzügyi tevékenységük a tranzakciókat követően már nem tartozhatott a nyilvánosság felügyelete alá.A fővárosi, Kárpát utcai pártgarázst például a KMV Fenntartó és Szolgáltató Kft.-be vitte be az MSZP, amellyel egy időben 435 millió forintra értékelték a társaság törzstőkéjét. Az összegből apportként 361 milliót tett ki a garázs- és szolgáltató központ. Az ingatlant először bérbe adták a Mercedes–Benz Autó Magyarország Kft.-nek, majd értékesítették, jelentős kampánypénzeket szabadítva fel a pártnak. 1994 szeptemberéig Baja Ferenc, az MSZP akkori alelnöke és Csintalan Sándor, a párt ügyvivője a KMV Kft. felügyelőbizottsági tagja volt. Ekkor a prominens MSZP-s vezetők elhagyták a vállalkozást, amelyet ezután a korábbi ügyvezető, Réz Gáborné helyett férje, Réz Gábor vitt tovább. 1996-ban újabb tízmillió forintot vontak ki a cégből.A párt tulajdonában lévő Vállalkozásszervező Kft. 1993 augusztusában a korábbi ügyvezető, a Caola nem túl sikeres privatizációja során elhíresült Nagy Imreés felesége tulajdonába került. Ugyancsak korábbi ügyvezetője juthatott hozzá az egykori külügyi szállót üzemeltető és más pártingatlanokat kezelő Centrál Hotel Vendéglátóipari Kft.-hez is. A nyereséges céget 1993 márciusában Farkas Mihály egy társával mindössze 1,6 millió forintért vehette meg, de a csekély összeg kifizetésére kétéves türelmi időt kaptak.Ebbe a folyamatba illeszkedik a névleg görög tulajdonosokhoz került, de valójában fantomizálódott Kime-Net Kft. Mint ismeretes, a Kime-Net számítástechnikai szolgáltatásokat végzett az MSZP-nek, és a párt tulajdonában állt, annak Köztársaság téri székházában működött. 1993-ban korábbi ügyvezetője, a számos MSZP közeli vállalkozásban felbukkanó Váczi Péter a törzstőke feléért vásárolhatta meg két társával. A rendkívül alacsony, ötszázezer forintos vételár kifizetésére kétéves részletfizetési lehetőséget is kaptak, de még a végső fizetési határidő lejárta előtt egy forintért továbbadták a nem létező athéni címen nyilvántartott Hatzigiannisz Hrisztosznak. A tranzakcióval egyidejűleg a cég székhelyét egy fővárosi általános iskolába jegyezték be, ahol azonban sohasem működött. A kft. korábbi pénzmozgásait igazoló teljes dokumentációt persze „magával vitte” az új görög tulajdonos, aki a vásárlást követően nem teljesítette kötelezettségeit, adóbevallást nem adott be.Bonyolítja a kft. történetét, hogy a cégiratok szerint Hatzgiannisz Hrisztosz a vállalkozás 51 százalékát megpróbálta továbbadni a ciprusi Carmo (Overseas) Limited nevű off-shore cégnek. A gazdasági társaság 49 százalékát pedig 1996-ban meglehetősen homályos körülmények között egy Budapesten vendéglátósként tevékenykedő, magyarországi születésű férfi, Kamaridisz Kosztasz vette volna meg, de a cégbíróság az adásvételi ügyleteket nem engedélyezte. Kamaridisz Kosztasz úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy egy „halott céggel próbálták balekká tenni”. Tavaly a mulasztások és a vállalkozás több tízmillió forintos köztartozása miatt elrendelték a cég felszámolását. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága pedig decemberi tényfeltáró írásunk megjelenése után nyomozást indított az ügyben.Váczi Péter volt az ügyvezetője az egykor szintén számítástechnikai tevékenységet végző Cooporg Kft.-nek is, amelynek egy ideig ugyancsak az MSZP Köztársaság téri székházában volt a székhelye. A cég 1995-ben a Kime-Nethez hasonlóan részben görög érdekeltségbe jutott. Ezt a vállalkozást Váczi Péter a pillanatnyilag elérhetetlen, a cégiratok szerint thesszaloniki illetőségű Toutjiarisz Panagiotisznak és a székesfehérvári Molnár Zsoltnak adta el névértéken. A cégadatok alapján Molnár később továbbadta tulajdonrészét Horváth Andrásnak.Molnár Zsolt első megkeresésünkkor határozottan cáfolta a cégvásárlást és -eladást, kiemelve, hogy visszaéltek nevével. Később Horváth felkereste, majd felhívta lapunkat, és átadta Molnárnak a telefont. Ekkor Molnár Zsolt már azt mondta: „lehet, hogy vett céget”. Horváth – bár ő az új ügyvezető – az „eltűnt görög üzlettársát” okolta a köztartozásért és háromévi adóbevallás beadásának elmulasztásáért. Hangoztatta, hogy Vácziék átverték Molnárt a cégeladáskor, egyben ígéretett tett az öt éve nem működő cég végelszámolására és tartozásainak rendezésére. Horváth András szerint Toutjiarisz Panagiotisz a kft. teljes cégdokumentációját magával vitte. Így nem derülhet ki az sem, hogy a Cooporg Váczi Péter irányítása alatt pénzügyi kapcsolatban állt-e az MSZP-vel, vagy a párthoz közel álló vállalkozásokkal. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága a Cooporg esetében is nyomozást indított, egyelőre ismeretlen tettes ellen járnak el.A cégbírósági adatokból kiderül, hogy a Kime-Net Kft., illetve a Cooporg Kft. adásvételi ügyleteinek lebonyolításában is részt vállalt Havasi Zsolt ügyvéd, aki megkeresésünkre közölte: minden esetben olyan dokumentumokat jegyzett ellen, amelyek aláírói megjelentek előtte. Megjegyezte: ne lepődjünk meg, ha kiderül, hogy jogi képviselőként korábban az MSZP mint párt ügyében is eljárt.