Négy év alatt megduplázódott az öngyilkos fiatalok száma

Jelentősen megnőtt a fiatalkorúak öngyilkosságának száma, a KSH tájékoztatása szerint két és félszeres a növekedés. A tragédiák kapcsán jogosan vetődik fel a kérdés, mi vezetett idáig és vajon megelőzhető lett volna?

Az iskolai online zaklatás akár öngyilkosságba is hajszolhatja a fiatalokat (Forrás: Pexels)

Az online tér a legnagyobb rizikó?

Nem túlzás azt állítani, hogy korunk talán egyik legnagyobb rizikóját a digitális világ jelenti: amíg a szociális kapcsolatok átalakultak, a személyes kapcsolatok háttérbe kerültek, úgy váltak egyre magányosabbá a fiatalok és nyert egyre nagyobb teret az online (iskolai) zaklatás. 

A statisztikák szerint minden második kiskorú zaklatás áldozata évente legalább egy alkalommal: az iskolai élet során elszenvedett szóbeli és írásbeli, akár online bántalmazás során a leggyakoribb jelenség a testszégyenítés és az anyagiak, az egzisztencia miatti megszégyenítés.

Noha azzal kapcsolatban nincsenek pontos és hiteles források, hogy az online zaklatás miatt hányan vetettek véget önkezűleg az életüknek, az elmúlt években egymást érték azok az esetek világszerte, amikor egy fiatal nem bírta tovább elviselni, hogy a kortársai piszkálják. A tragédiák hazánkat sem kerülték el, idén tavasszal egy 12 éves kislány a szobájában lett öngyilkos Budapesten: a sajtóhírek szerint rendszeresen csúfolták az iskolában a testalkata miatt a fiatalt, aki végül a saját ágyára akasztotta fel magát.

Két éve pedig, 2023 őszén a vonat elé sétált egy sümegi fiú, akit osztálytársai rendszeresen megszégyenítettek testalkata miatt. A fiú bántalmazásáról több videót is készítettek zaklatói, a megrendítő felvételeken kirúgják a fiatal lábát, aki elesik, követik, majd közösen nevetnek rajta.

A statisztika mögött rejlő tragédiák és a szülői jelenlét

Hal Melinda szerint bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy öngyilkossági krízis áll fenn, a klinikai szakpszichológus szerint ahhoz, hogy ezek a tragédiák elkerülhetők legyenek,

a szülőknek meg kell tanulniuk különbséget tenni a kamaszkori dackorszak és az öngyilkosság előtti állapot között, de fontos, hogy belássuk azt is, ha nem adunk a gyermekeink kezébe megküzdési stratégiákat, bármelyik gyermekkel, kiskamasszal megtörténhet, hogy az őt ért verbális, kortársi bántalmazás miatt inkább véget vet az életének.

– Azt hiszem, nem lep meg senkit, hogy a folyamatos szóbeli és/vagy írásbeli abúzus mennyire megterhelő egy fiatalnak (de felnőttnek is) lelkileg, amely érthető módon a mentális egészségre is negatívan hat. A tinédzserek esetében gyakran legyintünk, hogy ez egy ilyen korszak, de valójában fontos lenne különbséget tennünk, hogy a gyermekeink viselkedése életkori sajátosság vagy egy intő jel – húzta alá.

– Fel kell vérteznünk a szülőket arra, hogy a gyerekeiknek megküzdési stratégiákat adjanak át: hogyan kell leszerelni egy zaklatót, milyen módon kérhet segítséget, hogyan kommunikálhatnak velünk. Ha bizalom és kötődés van köztünk, ha valóban ki tudjuk alakítani a támogató közeget, felénk fog fordulni egy tinédzser is. Ha pedig azt látjuk, súlyosabb dolog lehet a háttérben, igenis merjük szakember segítséget kérni. Ugyanakkor fordulhatunk a rendőrség áldozatvédelmi referenséhez, az áldozatsegítő központokhoz, a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz, az iskolapszichológushoz és a védőnőkhöz is – tanácsolta a klinikai szakpszichológus, aki egyben leszögezte: 

az értő figyelem életet menthet.

 

Az öngyilkosságok elkerülésében segíthet a digitális gyermekvédelmi törvény is

Magyarországon az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az okoseszközök túlhasználatából eredő problémák kezelése, jogszabályi térben is. Tavaly szeptemberben lépett hatályba az okoseszközök tiltásáról szóló rendelet, amely értelmében az általános és középiskolások kötelesek leadni az internetezésre alkalmas eszközöket. A jogszabály eleinte kapott hideget és meleget is, ám egy év távlatából már azok is üdvözlik a szabályozást, akik eleinte szkeptikusak voltak: a KINCS friss kutatása szerint:

a magyarok kétharmada teljesen egyetértett az iskolai mobilmentesség bevezetésével, a nagycsaládosok esetében tízből nyolcan támogatták a kormány határozatát.

Az okoseszközök visszaszorításának kedvező hatásait bizonyítja az a kísérlet is, amelyen összesen 117 diák vett részt, arra vállalkozva, hogy öt héten keresztül lecsökkentse az okoseszközök használatát, amennyire csak tudja. Az eredmények pedig még a kutatókat is meglepték: már harminc nap elteltével tíz százalékkal javultak a gyerekek kognitív funkciói, de jelentős mértékben nőtt az érzelmi intelligencia és az empátia is, míg a depresszió, a szorongás mértéke jelentősen csökkent.

Szintén a gyerekek mentális egészségének megőrzését szolgálja az a törvény, amely 2026. január elsején lép hatályba: a digitális gyermekvédelmi törvény célja, hogy megóvják a kisgyermekeket a digitális térben történő ártalmaktól, szem előtt tartva a szülői felelősséget.

A Parlament oldalán olvasható törvénytervezet kimondja, hatéves kor alatt fel kell hívni a figyelmet a digitális eszközök általi káros, a tudomány által is bebizonyított veszélyekre. Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközök, mint az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a tévéberendezések, a játékkonzolok, a VR-headsetek és az okosórák értékesítése során, a forgalmazó köteles a „hatéves korig a használata nem ajánlott!” szöveget jól látható helyen közzétenni.

A szabályozástól nagy fokú prevenciós hatást remélnek. Hal Melinda meglátása szerint fontos, hogy a társadalom tudatában legyen azokkal a digitális ártalmakkal, amelyek a kisgyermekeket körülveszik és a szülői felelősség által tudatosan korlátozzák a digitális eszközök használatát.

– Amíg a társadalom evidenciaként tekint arra, hogy nem adunk gyermekeknek alkoholt, dohányterméket, és a drogok használatával vagy kereskedelmével zéró tolerancia érvényesül korosztálytól függetlenül mind a közéletben és a magyar jogrendben is, addig a digitális és okoseszközök használatával kapcsolatban mégis elnézők vagyunk, miközben visszafordíthatatlan idegrendszeri és érzelmi károsodáshoz vezet a túlzott használatuk – hívta fel a figyelmet.

Nincs egyedül!

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06 80 820 111-es telefonszámot! A Lelki Elsősegély Telefonszolgálat önkéntesei a nap 24 órában rendelkezésre állnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

További játékainkhoz kattintson ide!