Februárban kezdődhet a ciánper

Várhatóan februárban nyújtja be keresetlevelét a magyar állam az egy évvel ezelőtti ciánszennyezést okozó romániai Aurul Rt. ellen a Fővárosi Bírósághoz. Gönczy János tiszai kormánybiztos a folyó mentén található államok számára olyan ötoldalú nemzetközi egyezményt javasol, amelynek keretében össze lehetne hangolni a Tisza vízgyűjtő területén található országok különböző vízügyi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeit, valamint intézkedéseit.Hazánkat az egy évvel ezelőtti ciánszennyezés miatt – a szakértői becslések alapján – 29,3 milliárd forint értékű kár érte. Szecskay András szerint ezt azösszeget most az angol Water Reseach Center nevű tanácsadó céggel is hitelesíttetni kívánják. Ezt követően – várhatóan már februárban – a magyar állam a Fővárosi Bíróság előtt az Aurul Rt. ellen benyújtja a keresetlevelét. A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából felmérték az elszenvedett ökológiai és természetvédelmi károkat: többek között a vízminőség és a halállomány helyzetét. Az így kialakult, több száz oldalas dokumentumot a ciánszennyezésben érintett valamenynyi minisztérium véleményezte. Jelenleg a szöveg fordításán és hitelesítésén dolgoznak.Szecskay András hangoztatta: mivel külföldi alperesről van szó, ezért a jogi eljárás várhatóan még a szokásosnál is hosszabb ideig tarthat. Mint mondta: az ilyen ügyekben a hivatalos megkeresésre, továbbá az alperes idézésére csak a nemzetközi jogsegély által előírt módon van lehetőség, ami önmagában is több hónapig tart. Az első tárgyalási napot a bíróság vagy az év végére, vagy a jövő év elejére tűzheti ki. A magyar fél a keresetlevelében nemcsak a 29,3 milliárd forintos kárigényét jelöli meg, hanem azt is, hogy az Aurul Rt. számos biztonsági intézkedést vezessen be. Hozzátette: amíg ezek nem valósulnak meg, addig a magyar állam képviselője ideiglenes intézkedésként azt kéri a bíróságtól, hogy függessze fel az Aurul Rt. tevékenységét.Álláspontja szerint a romániai vállalat csak akkor mentesülhetne a felelősségre vonástól, ha a ciánszennyeződést elháríthatatlan külső okkal magyarázza. A katasztrófa okait kutató nemzetközi Nagybánya Munkacsoport azonban megállapította, hogy nem az időjárás, hanem a bányászati létesítmények nem megfelelő műszaki állapota, engedélyezési hiányosságok és tervezési hibák miatt következett be a katasztrófa – mondta Szecskay András.Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa szerint a korábbi felmérésekben alulbecsülték a Tiszát ért károkozást. A folyó nem heverte még ki az egy évvel ezelőtti katasztrófát, súlyos zavarok vannak az ökológiai rendszerében.Kijelentette: mivel legyengült a védekezőképessége, már nem bírna ki még egy, ehhez hasonló katasztrófát. Hozzátette: a Romániából érkező hírek alapján ez bármikor bekövetkezhet. A veszély elhárítására egy olyan, ötoldalú nemzetközi egyezményt javasol, amelynek keretében össze lehetne hangolni a Tisza vízgyűjtő területén található országok különböző vízügyi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeit, valamint intézkedéseit.