Felgyorsulnak a szegedi beruházások

Szeged két évre szóló költségvetésének februárban várható elfogadása után – amelynek koncepcióját tavaly novemberben hagyta jóvá a közgyűlés – folytatódnak a már megkezdett beruházások, fokozatosan realizálják a Széchenyi-tervben foglaltakat. Tímár László alpolgármester lapunknak adott interjújában a jelentősebb munkálatok közül kiemelte az önkormányzati bérlakások, valamint a parkolóház építését, a belvárosi paloták felújítását, a sportcsarnok bővítését, a milliárdokba kerülő két ISPA-program megvalósítását, a kutatási és fejlesztési központ létrehozását és a helyi tömegközlekedés korszerűsítését.A közgyűlés már korábban döntött a belvárosi paloták felújításáról, továbbá arról is, hogy díszburkolat legyen a Klauzál téren, a szegediek sétálóutcáján, a Kárászon – mondta Tímár László. Ennek köszönhetően már több patinás épületet sikerült újjávarázsolni, szebbé, vonzóbbá tenni. Mint mondta, a Kárász utcán a munkálatok hamarosan folytatódnak és reményeik szerint szeptemberre befejeződnek. Ezzel párhuzamosan épül majd a mintegy 40 lakásos bérház és egy parkolóház, amely nagymértékben hozzájárulhat a belváros közlekedésének tehermentesítéséhez.– Az önkormányzati bérlakások építésére a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett pályázaton nyertek el egy bizonyos összeget, ugyanakkor az Ifjúsági és Sportminisztériumnál (ISM) is sikeresen pályáztak, hogy bővíthessék a sportcsarnokot. A támogatások összegéről azonban eddig nem lehetett hallani.– A 340 millió forintos beruházás felét az ISM finanszírozza, a többit pedig az önkormányzat. Feltétlenül említést érdemel: ennek a sportlétesítménynek a bővítésénél olyan megoldásokat találtak a tervezők, amelyeknek köszönhetően a már jelzett összeg is elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy az objektum minden szempontból megfeleljen a követelményeknek és az igényeknek. Mondom ezt azért, mert tudok olyan városról, ahol nem a régi sportcsarnokot szándékoznak bővíteni, hanem újat szeretnének építeni, amely hasonló nagyságú lesz mint a szegedi – ez a legszerényebb számítások szerint is 1,2 milliárd forintba kerül.– A tervezett környezetvédelmi beruházásra jelentős támogatást kap a város az Európai Uniótól, pedig más települések is pályáztak. Miért eshetett éppen önökre a választás?– Tisztában voltunk azzal, hogy Brüsszelből ma már egyetlen város sem számíthat ISPA-támogatásra kistérségi háttér nélkül. Ezért kellett először megállapodnunk a környező kistelepülések önkormányzataival a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról, ezen kívül több település veszi majd igénybe a szegedi szennyvíztisztítót. A két program gyakorlati kivitelezése az év második felében kezdődik el.– Mikor látnak hozzá a Széchenyi-tervben foglaltak megvalósításához?– A bérlakások építése már ehhez a programhoz kapcsolódik. Valószínűleg a közgyűlés februári ülésén terjesztjük elő, hogyan képzeljük el a termál- és gyógyturizmus fejlesztését, amely program kiemelt támogatásban részesül. Ezenkívül az úgynevezett kongresszusi turizmusra is megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Szegednek esélye van arra, hogy ráfizetés nélkül üzemeltessen egy ilyen központot, hiszen a város eddig is számos nemzetközi konferenciának volt a színhelye. Ennek felépítésére támogatást kértünk, és nagy valószínűséggel kapunk is.– Gondoltak-e a kis- és közép-vállalkozások támogatására? Hiszen ez is a Széchenyi-terv részét képezi.– Idén és jövőre is 50 millió forintot fordítunk erre a célra. Szándékaink szerint 10-70 százalékig fedezzük a hitelt igénylő kis- és középvállalkozók kamatát.– Információink szerint két új projekt előkészítése van folyamatban. Mennyiben segítik elő a város fejlődését?– Az egyik a logisztikai központ létrehozására vonatkozik, amelynek segítségével jobban ki tudjuk használni városunk kedvező földrajzi helyzetét. Nyugat-Európában már érezhető, hogy a közúti árufuvarozással szemben inkább a vasutat részesítik előnyben. Várható, hogy hasonló tendenciát tapasztalhatunk a többi országban is. Szerintünk már most fel kell készülni a változó körülményekre. Szeged ideális helynek bizonyul egy olyan logisztikai központ kialakítására, ahol majd raktározzák és célba juttatják az árut. Ezen kívül a kutatási és fejlesztési központ létrehozását is rendkívül fontosnak tartjuk. A helyi egyetemmel közösen olyan technológiai parkot alakítunk ki, ahol kiváló szakembereink kutatással és fejlesztéssel foglalkozhatnak. Mi hiába törekednénk olyasmire, mint a dunántúliak. Ott már régóta gyakorlat, hogy a kis- és középvállalkozók bizonyos hányadát beszállítóként tartják számon a nagyobb gépipari cégek. Szegednek viszont óriási a szellemi potenciálja, és ezt kell minél hatékonyabban kihasználni.– Az is gyakran felmerül, hogy a város tömegközlekedése jelentős korszerűsítésre szorul. A kérdés annál inkább összetett, mert állami cég autóbuszain és önkormányzati cég elöregedett trolibuszain, illetve villamosain utazhatnak a polgárok. Mikorra várható döntés ebben az ügyben?– Az idei év első felében a közgyűlés napirendre tűzi ennek a kérdésnek a megvitatását. A Tisza Volán az utóbbi időben kétségkívül több gázüzemű, illetve környezetkímélő motorral felszerelt autóbuszt állított forgalomba, de ez nem jelenti azt, hogy a város számára ez bizonyul a legelfogadhatóbb megoldásnak. A testülettől függ, hogy a város tervezett tömegközlekedési programjában a gázüzemű buszok vagy a trolihálózat korszerűsítése részesül-e majd előnyben. Azt azonban hadd jegyezzem meg: az ország nagyobb városaihoz viszonyítva nálunk a legolcsóbb a helyi tömegközlekedés. A jegyáremelés ellenére mindig jóval kevesebbbe kerül, mint más városokban. Az önkormányzatunknak emiatt évente 200 millió forint többletkiadása van.– Végezetül nem hagyhatjuk szó nélkül annak a két patinás épületnek a sorsát, amelyek szimbólumértékűek Szegeden. A város lakóit rendkívüli módon irritálja, hogy évek óta parlagon áll a Kass Szálló, de ugyanerre a sorsra jutott a Virág cukrászda is. Mit tehet az önkormányzat ebben az ügyben?– Egyik épület sem város tulajdona, de igyekszünk mindent megtenni, hogy felszámoljuk az áldatlan állapotot. A Kass Szállóval kapcsolatban kibontakozni lát-szik egy megállapodástervezet. Amennyiben eredményesen végződnek a tárgyalások, a város befektetőként szerepelhet az objektum eredeti céljának a hasznosításánál. A Virág cukrászda esetében is látunk esélyt a megoldásra. A műemlék hivatalnak már jeleztük, hogy a tulajdonos nem tartja magát a törvényben előírtakhoz, hiszen nem csupán az épület, hanem annak berendezési tárgyai is műemlékvédelem alá esnek. Ezek azonban már nem találhatók ott. A tulajdonos, ha nem tesz eleget műemlékvédelmi kötelezettségének – amiből az is következik, hogy kénytelen tovább üzemeltetni a szegediek országos hírű cukrászdáját –, akkor egyéb megoldást is el tudunk képzelni.