Hatmilliárd előleg gázközműjussra

Hatmilliárd forint előleget vehettek fel eddig azok az önkormányzatok, amelyeknek gázközművagyonát 1995-ben törvénysértő módon privatizálta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtt hozott döntése alapján a korábbi vagyonjuttató törvények szerint a teljes belterületi gázközművagyon a településeket illette volna. Az Alkotmánybíróság a bírói utat, illetve a vagyonjuttatást szabályozó törvény megalkotását jelölte meg alkotmányos megoldásnak.Privatizált gázközművagyona után eddig 451 önkormányzat kapta meg az előleget, összesen hatmilliárd forintot – tudtuk meg Móré Lászlótól, a vagyonátadást bonyolító Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályvezetőjétől. Az előleg kifizetését a forráshiánnyal küszködő kistelepülések kezdeményezésére hagyta jóvá a kormányzat. Az előleg összege településenként 10 milliárd forint, plusz a fennmaradó járandóság 20 százaléka készpénzben. A fennmaradó járandóságot hosszú lejáratú államkötvény formájában kapják meg a települések.Móré László elmondta, hogy az előleg kifizetésekor megállapodást kötnek az önkormányzatokkal arról, hogy ha a később elfogadásra kerülő törvény szerint a településnek több készpénzelőleg jár, mint amennyit megkapott, akkor a különbözetet soron kívül kifizetik, ha viszont valamelyik önkormányzat többet kapott, mint amennyi törvényesen megillette, akkor 12 havi részletben kiutalásra kerülő központi költségvetési támogatásból vonják vissza a túlfizetést. Az érintett önkormányzatok közül 348 településnek 50 millió forint alatti összeg jár az eredeti törvényjavaslat alapján, amelynek tárgyalását tavaly december elején – számos képviselői módosítás miatt – felfüggesztette az Országgyűlés. A vagyonkiadásra váró önkormányzatok közül 94 település járandósága 50 és 100 millió forint közé esik, míg kilenc önkormányzaté meghaladja a százmillió forintot. Az önkormányzati gázközművagyon után járó juss kiadására a kormány még 1998-ban – az Alkotmánybíróság döntése után – 50 milliárd forintot különített el államkötvények formájában, az ÁPV Rt. költségvetésében. A Magyar Nemzet kérdésére elmondta, a kamatjárandóságok kiszámítása nem jelent gondot. Eközben az igazságügyi tárcánál folyik a tavaly benyújtott törvényjavaslat módosítása, amelynek során figyelembe veszik a képviselői indítványokat is. Az átdolgozott törvényjavaslatot a jövő héten tárgyalja meg a közigazgatási államtitkári értekezlet, ezt követően kerül vissza a javaslat a kormány elé. Az Országgyűlés várhatóan az év első felében megalkotja a vagyonjuttatást szabályozó törvényt.Jobbágy Zsuzsától, az Igazságügyi Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályának vezetőhelyettesétől megtudtuk: a módosított javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik – az eredeti javaslat – az érvényben lévő jogszabályok szerint csak az 1993. augusztusáig megépült gázközműveket veszi figyelembe a vagyonjuttatásnál, míg a másik változat – új jogcím alapján – az 1995. decemberi privatizációs időponthoz köti a járandóság mértékét. Ha a kormányzat ez utóbbi mellett dönt, akkor újabb szakértői vagyonértékelésre lesz szükség az 1993. augusztus és 1995. december között megépült gázközművek tekintetében. Az önkormányzatok a gázszolgáltató társaságok privatizációjának időpontjára vonatkozó igényüket többek között azzal indokolják, hogy korábban, amikor a privatizációt követően megkapták a gázszolgáltató társaságok részvényeinek 40 százalékát, akkor az 1995. december végéig megépült közművagyont vette alapul az ÁPV Rt.Dantesz Pétertől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által képviselt önkormányzatok gázközműpereiben eljáró ügyvédtől viszont megtudtuk, hogy a kérdéses 1993 és 1995 közötti időszakban megépült közművekről – a Tigáz Rt. gázszolgáltató társasághoz tartozó településeket leszámítva – pontos felmérések állnak rendelkezésre, vagyis szerinte megoldható a juss mértékének módosítása.Dantesz Péter a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette: a vagyonátadó bizottságok ellen az évekkel ezelőtt indított pereiket a TÖOSZ által képviselt települések nem függesztették fel. Ezt az államháztartási törvény alapján nem is tehetik meg – fűzte hozzá. E törvény alapján ugyanis az önkormányzatok nem mondhatnak le a törvény adta jussukról és ezekhez kapcsolódó járulékos követeléseikről (például kamatok) sem. Az ügyvéd ugyanakkor hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az önkormányzati vagyont az állam privatizálta, nincs már arra mód, hogy azt természetben kapják meg a települések a vagyonátadó bizottságoktól. Vagyis, ha a gázközművagyon-átadás törvényszabta mértékét nem tartják majd kielégítőnek, akkor a vagyon egyenértékének megállapítását kérik bíróságtól, és a különbözetért indítanak pereket.