Hogyan lehet hatszázmillióval lelépni?

Élve szeretnék megtalálni a harminckét éves R. Nimródot és a harminchárom éves Gy. Gyöngyit. Néhány egykori szegedi üzemanyag-kereskedő állítólag harmincmillió forintot adott össze és ajánlott fel a nyomravezetőnek. Ez a pénz nem tekinthető vérdíjnak, hiszen befektetéseiket szeretnék visszakapni, így nem forralnak bosszút. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság pedig az Interpollal együtt azon szorgoskodik, hogy a külföldre távozott két brókercég-tulajdonost mielőbb hazahozzák. Letartóztatásukig a nyomozást is felfüggesztették. Két éve nem jutott nyugvópontra a vidéki Magyarország egyik legnagyobb és máig leghírhedtebb brókerháza, a szegedi székhelyű Enigma Invest Rt. ügye. A két tulajdonos 1999 nyarán bezárta az üzletet, és több száz – a hírek szerint hatszázmillió – forinttal külföldre ment. Az ügyfelek névsorát vélhetően magukkal vitték vagy megsemmisítették. A hátrahagyott adósságuk eddig – bizonyíthatóan – meghaladja a kétszázmillió forintot, és csaknem ötszáz kuncsaftjukat tönkretették.Csendes, nyugodt asszony Cs.-né K. Éva. Amikor azonban az Enigma Rt. neve szóba kerül, hidegvérét elveszti, azonnal indulatba jön. Nagyon szerény, huszonháromezer-hatszáz forintos nyugdíjból éldegél, ahhoz a kispénzű réteghez tartozik, amelynél minden fillér számít. Hatvanéves. Becsületben őszült meg, így máig sem tud napirendre térni az enigmás szélhámosság felett. Szitkok özönét szórja a bezárt és már felszámolt pénzintézetre, ahogy veszteségét elmondja.– Megtakarított pénzemet, kétszázezer forintot fektettem be az Enigmánál. Igazolást is kaptam arról, hogy négyszáz részvényre költöttem, 1998 tavaszán. Csábító volt az ajánlat, hiszen harmincnyolc százalékos kamatot ígértek. Gyanútlan voltam – de miért is kételkedtem volna, hiszen azelőtt nem csaptak be.– Nem gondolt arra, hogy a harmincnyolc százalékos hozamot szinte lehetetlen teljesíteni?– Nem, mert több kedves ismerősöm is ügyfele volt a brókerháznak. A kétszázezer forintommal én lettem a legkisebb befektető. Később kaptam olyan információt, amely megingatta bennem a bizalmat.– Mikor volt ez?– Egy nappal Nimródék lelépése előtt. Pesten jártam, és valamelyik ismerősöm megtudta, hogy baj van a brókerházzal. Rögtön visszautaztam Szegedre, bementem a pénzintézetbe, és az egyik ügyintézőnek naivan elmondtam, mit hallottam a fővárosban. Ki akartam venni a pénzemet, de az Enigma alkalmazottja csúnyán lehordott, nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt. Restelkedve elballagtam, de megfogadtam magamban: másnap visszamegyek. Akkor már zárva volt az Enigma.Kisnyugdíjasokés pénzmosókIdőközben két év telt el. Az Enigma itthon maradt csekély vagyonát a Reorg felszámolóbiztosa értékesítette, amiből részlegesen kártalanították a befektetőket. Erről a tranzakcióról így vélekedik Cs.-né K. Éva:– A befektetett pénzemnek negyvenhat százalékát visszafizették. Ez is több, mint a semmi. Olyan tanácsot kaptam, hogy pereskedjem, hiszen a kamatot sem tartalmazza a kártalanítási összeg. A kérdés azonban az, kivel menjek perre.A hatályos jogszabályok szerint a Befektetővédelmi Alap (Beva) egymillió forintig kártalanítja azokat a polgárokat, akik úgy vesztették el tőkéjüket, hogy a bank vagy a brókerház tönkrement. Az enigmások ügye azonban rendkívüli eset. Eltűnt a dokumentáció, nincs meg a belső bizonylat, s amíg az nem kerül elő, az állam – a jogszabályok szerint – nem fizethet. Cs.-né és a többi kárvallott úgy véli, a belső bizonylat csak akkor lesz meg, ha R. Nimródékat hazahozza az Interpol. Hiányzik az ügyfelek névsorát tartalmazó flopi is. Ám a brókerház tulajdonosairól érdekes információkkal szolgál Cs.-né K. Éva:– Nimródék ismerőseitől hallottam, hogy az 1998-as eltűnésük óta háromszor jártak Magyarországon.– Ez lehetetlen, hiszen elfogatóparancs van ellenük – szakítom félbe a különös történetet.– Nem vagyok szemtanú, nekem ezt mondták az ismerősök. Azt is közölték, kivittek mindent, amit csak tudtak.A bróker házaspárról ellenőrizhetetlen hírek keltek lábra. Nem szükséges hosszú ideig gyalogolni Szeged sétálóutcáján, hogy olyan áldozattal találkozzunk, akit az Enigma zsebelt ki. Néhányan közülük arra esküsznek, R.-ék itthon rejtőzködnek. Ez a körülmény sem vigasztalja a hatvanöt éves H. Ferencet, akit személyesen húsz éve ismerek. Ha összefutok vele az utcán, szívfájdalmakra panaszkodik. Belebetegedett az Enigmába. Megtakarított vagyonát, kilencszázötvenezer forintot tette be a brókerházba. Az értékpapírok hozadékából akarta a huszonkétezer forintos nyugdíját megfejelni. A sors könyörtelenül keresztülhúzta számítását. Kiféle-miféle emberek lehetnek az Enigma tulajdonosai? Az évek távlatában már a károsultak is szeretnének erre a kérdésre feleletet kapni. Az egyik neves szegedi ügyvéd, dr. Bába István jól ismeri a szereplőket, és pontos helyzetjelentést is tud adni.– A szegedi aranyifjak egyik csoportja csapta be a többi hasonszőrűt. Kivétel persze az a sok kisnyugdíjas, aki lépre ment, hiszen az Enigma azt a látszatot keltette, hogy jól menő brókerház. Az ilyen ügyleteknek tipikus a forgatókönyve. Egy-két okos ember gazdagságot mutatva a környezetével elhitette, hogy hozzá hasonlóan más is meg tud tollasodni. A hiszékenység átcsapott bizalomba. A csalóka látszat az volt, hogy aki odaadja a pénzét, az csak előnyöket szerezhet. A nyugdíjasokat leszámítva két csoportra osztanám a befektetőket. Az egyik adott a látszatra, és hirtelen meg akart gazdagodni, a másik már jómódú volt, csak pénzmosodát keresett.– A szegedi történetben melyik kör érintett?– Én úgy tudom, mind a kettő, de ennél az esetnél nem csak hiszékenységről beszélhetünk. Találkoztam olyan károsulttal is, aki két éve egyfolytában fél, mert időben belelátott az Enigma kártyáiba, és megfelelő lépéseket is tett a leleplezésükre.K. úr, egy károsult ezt mondja:– Én már 1998 tavaszán feljelentettem az Enigmát, akkor még javában működött. Ezután kiszúrták az utcán parkoló gépkocsim kerekeit, majd néhány úr felkeresett.– Kik voltak a molesztálói?– Ismertem őket, én az olaj-maffiózok közé sorolnám azokat, akik akkor rá akartak beszélni, hogy „állítsam magam takarékra”. Később tudtam meg, hogy az Enigmához vitték fehéríteni a pénzüket. Kezdettől fogva tudtam, hogy megbukik a brókerház.– Miből gondolta?– Nem lehet 38 százalékos hozamot ígérve fennmaradni. Már nem osztott, nem szorzott a feljelentésem, mert mire akcióba léphetett volna a rendőrség, R. Nim-ródék leléptek. Szerintem az olajmaffiózók külön számoltak el a tulajdonosokkal, mert többségüknek nem érdeke, hogy R.-éket elfogják. Ma már nekik is igazolniuk kellene, miből fektették be a tíz- vagy százmilliókat.Gyanús brókerlakodalomA Szegedi Tudományegyetem jogi karának nyugalmazott büntetőjogi oktatója, dr. Hofszang József is jól ismeri az Enigma-ügyet, hiszen a Tisza-parti városban ritka az olyan ember, aki ne hallott volna a nagy átverésről. Amikor arra kérem, értékelje a rendkívüli esemény társadalmi súlyát, különös beágyazódásról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy megjelentek „osztapbenderek”, a „virtigli szélhámosok”.– Azok a személyek, akik nem szoktak hozzá a polgári élethez, komoly vesztesek lehetnek egy olyan átalakuló társadalomban, mint a miénk. Ott, ahol már régebben működik a kapitalizmus, nem annyira hiszékenyek az emberek. Nehezen lehet megtéveszteni őket azzal, hogy jó befektetéssel olyan extra nyereséghez juthatnak, amit a gazdaság nem képes kitermelni.– A fehérgalléros bűncse-lekményekhez sorolja az Enigma-ügyet?– Nem, mert semmilyen intellektust nem látok benne. Néhány ember megsejtett valamit, azután gátlástalanul hozzálátott a kivitelezéshez. Ezt a tevékenységet a pilótajátékok sorába állítanám.– Meddig tarthat a lefutási idejük?– Optimista vagyok, ha a külföldi perrendet tanulmányozom. Az eredeti tőkefelhalmozás kevésbé szalonképes módja nálunk tizenöt-húsz év alatt lezajlik. Az unióhoz való csatlakozás megfelelő mederbe tereli a szóban forgó folyamatokat, amelyek alól valamikor a művelt Nyugat sem volt kivétel. Amerikai kimutatások szerint az USA-ban a vagyonok hetven százalékát bűncselekményekkel alapozták meg. Ennyit a kitekintésről.Bármilyen furcsán hangzik, a szélhámosság-sorozat alkotásra ihletett egy tudóst. A Szegedi Tudományegyetem akadémiai doktora, Balogh Tibor pszichológus professzor Lélek és játék címmel könyvet írt a csalásokról. Balogh doktor nem tartozik az Enigma ügyfelei közé, elmondása szerint legfeljebb a piacon csaphatták be eddig, mert zárt élettérben mozog, de tősgyökeres szegediként jól ismeri a hasonló ügyeket és azok áldozatait. Kötetének kiinduló tétele, hogy sokféle játszma folyik az életben, ezek egy része jó-, más része pedig rosszindulatú. Innen folytatja a professzor a gondolatmenetét.– Megfigyeléseim szerint a művészetben és a játékban az emberek általában nem csapják be egymást, azért, mert az egy mesterkélt világ. Ebben a körben nem szegényebbé, hanem lelkiekben gazdagabbá válik mindenki. Egy másik tartományban, ahol a bírásvágy, az ön- és fajfenntartó ösztön erősen működik, a fő mozgatórugó a szerzés. Ezzel nincs is gond, hiszen ilyenek vagyunk. A csalás akkor következik be, amikor valaki úgy adja el a szolgáltatásait, hogy a másik jogosan hiszi azt, valóságos dolgot kapott attól, aki valamit törvényszerűen birtokolt. Ebben a folyamatban csak később derül ki: látszat az ügylet. Az eredeti tőkefelhalmozás időszakára jellemző, hogy elszaporodnak az ilyen látszatügyletek, és ezért sok az áldozat.– Ön szerint mi a megoldás?– Nincs nálam a bölcsek köve. Inkább elmondom azokat a mechanizmusokat, amelyekből mindenki azt von le, amit akar. A csaló érdekes személyiségére azonban felhívnám a figyelmet. Úgy veri át a másikat, hogy menlevelet ad magának azzal az apropóval: sokan csinálják azt, amit ő. Ez a felfogás azért veszélyes, mert társadalmi jelenséggé válik. Ez ellen kemény érdekérvényesítéssel lehet fellépni, illetve egy újabb társadalmi szerződés megteremtésével, amelyben enyhül a kapzsiság, és a mértékletesség az irányelv.– Létezhet ilyen?– Bízzunk benne.Az Enigma tulajdonosaira először akkor irányult figyelem, amikor Szeged egyik előkelő éttermében négyszáz vendégre terítettek, mert a brókerek a lakodalmukat tartották. A ceremóniához tűzijáték is tartozott. Ám a fiatalok nem tudták zavartalanul megtartani az esküvőjüket, mert a késő esti órákban az étterem vezetője furcsa telefonüzenetet kapott. Néhány ismeretlen úr jelentkezett be, és szándékukat is elmondták: hamarosan gépfegyverrel jönnek. Nemcsak a vendégeket, hanem a berendezést is szétlövik. Az étterem vezetője nem vette viccnek, és kihívta a kommandósokat. A másik tűzijáték így elmaradt.A brókerház teljes mértékben hazai cég volt. A vezetők legmagasabb iskolai végzettsége a gimnáziumi érettségi. A kisebb beosztásokban azonban akadtak olyan pénzügyi tanácsadók, akik csak nyolcosztályos általános iskolai bizonyítványt szereztek. Gy. Gyöngyi volt az üzletben az agytröszt. Ő már hivatalosan, 1997-ben, havonta öt-hatmillió forintot keresett a Szeged Globexnél, ahol brókerként dolgozott. Igazából ez is az ő cége volt, hiszen a Globex megengedte a név használatát. Később kiderült, a Szeged Glo-bexet a cégbíróságon nem jegyezték be, féléves működése alatt engedély nélkül adták-vették az értékpapírokat. Állítólag azért ment csődbe, mert Gy. Gyöngyi – aki eredeti szakmáját tekintve okleveles óvónő, átvitte részvényeit az Enigmába, amit R. Nimróddal 1997. november 1-jén alapított. Ez már törvényes cégként működött, megkapta az értékpapír-felügyelet hozzájárulását. A nyomozás nem tárt fel olyan mulasztást, amit a bankfelügyelet követett volna el. A többi ellenőrző szerv sem késlekedett, elég korán megállapították a szabálytalanságokat, de a felelősségre vonás előtt az rt. vezetői gyorsan eltűntek.Vizit hamis útlevéllel?Több kilogrammot nyom a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon az a dokumentumköteg, amelyben az Enigma-ügy benne foglaltatik. A megyei vizsgálati osztály vezetője, Keczer Gábor egy várható fordulatról tájékoztatott.– Eredményes az együttműködésünk az Interpollal R.-ék elfogatása ügyében. Annyit közölhetek, hozzávetőlegesen kiderült a brókerek tartózkodási helye. Megtörténhet, hogy napokon belül hazahozzák őket, de az sem kizárt, hogy fél évbe is beletelik. Az eset bonyolult, többet erről nem beszélhetek.– Mit hallott azokról a mendemondákról, amelyek szerint időközben a brókerek többször is itthon jártak?– Ezt a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Ha voltak itthon, akkor hamis útlevéllel jöhettek.– Igaz-e, hogy hatszázmillió forintot vittek ki? A károsultak ekkora összegről beszélnek.– Nem tudjuk, mennyi pénzzel mentek ki, de nagy összeget utalhattak át külföldre, mert egy négytagú család kinti megélhetése sokba kerül. A brókerház széfjében csak kétmillió forint készpénz maradt. Ötszáz károsult jelentkezett, az egyéni követelések kétszázezertől kétmillió-háromszázezer forintig terjednek.– Miért csak ilyen kevesen kérik vissza befektetéseiket?– A feketepénzek tulajdonosai nem jelentkeztek.– Hogyan folytatódik az ügy?– Azért kellett felfüggeszteni a nyomozást, mert a brókerek meghallgatása nélkül nem lehet továbblépni, és az ügyészség sem tud vádat emelni. Ha R.-éket hazahozzák, remélhetőleg előkerülnek az alapbizonylatok is, és folytatódhat a kártérítés.Ma még senki sem tudja megjósolni, mennyi víz folyik le addig a Tiszán. A kispénzű nyugdíjasok nem törődtek bele a veszteségükbe.