Honismeret és nemzet

Honismeret és nemzettudat a címe Kanyar József kötetbe foglalt „életrajzi vallomásának”. Méltán. Hiszen a szerző egész életében ezt az ikereszmét szolgálta tollal és szóval. Ezért választotta díszpolgárává szülőfaluja, a Somogy megyei Kaposújlak, ezért lett a Honismereti Szövetség örökös díszelnöke, és ezért honorálta az államelnök gazdag életútját aranyéremmel.Kanyar négy évtizeden át vezette a Somogy megyei és a kaposvári levéltárat. Az oktatás-művelődés és a levéltár feladatát egységben látta. Amikor az újságíró felteszi neki a kérdést: levéltárosként miként kereste a kapcsolatot az iskolákkal, így felel: „Angliából hoztam a gondolatot: ki kell nyitni a levéltár ablakait. Történészként, levéltárosként mindig azon dolgoztam, hogy az ódon falak őrizte iratanyagot lehetőleg minél többen ismerjék meg. Így született meg az Iskola és levéltár című sorozatunk.”A kötet első nyolcvan oldala azt az interjút tartalmazza, amelyet Spáczay Hedvig készített vele a Széchényi Könyvtár kézirattára számára. A válaszokból kirajzolódik a kutató elhivatottsága: feltárni a múltat, bírálni és kevesellni a jelent, megalapozni a valóságra épülő nemzettudatot, mert ez a záloga a haza magasba emelésének. Egy másik fejezet a szerző rövidebb cikkeiből, előadásaiból ad mustrát. Közöttük különösen értékes a hazai honismereti mozgalom főbb állomásainak számbavétele, amelyhez csatlakoznak az elmarasztalások, jobbító javaslatok. Ritka jelenség hazánkban: egy elismert, több szerepet betöltő tudós, aki rendre kritizál.„Mindig tudtam – írja –, hogy hazai értelmiségünk közepette is a nemzet jövőképén dolgozom, és azt is tudtam, hogy a nemzeti jövendő képzőműhelye a társadalom számára az iskola.”(Kanyar József: Honismeret és nemzettudat. Püski Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 980 forint)