Javaslat a munkavállalásról

Magyarország nem hajlandó elfogadni a német javaslatot, amely hét évig korlátozná a munkaerő szabad áramlását az EU-ban a csatlakozás után. Hazánk ismertetett egy alternatív javaslatot a svéd miniszterelnökkel is – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Stockholmban, miután megbeszélést folytatott Göran Persson svéd miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök tárgyalásainak fő témája az uniós csatlakozás folyamata volt, hiszen ebben a fél évben Svédország tölti be az EU soros elnöki tisztét.Orbán Viktor a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a személyek szabad áramlásával kapcsolatos magyar javaslat szerint nem lenne helyes, ha korlátoznák a leendő tagállamok állampolgárainak unión belüli munkavállalását. Ehelyett a rendszerbe egy úgynevezett „biztonsági szelepet” kellene beépíteni. Ez azt jelentené, hogy közösen meg lehetne határozni annak felső határát, az új tagországokból hányan vállalhatnának munkát egy adott uniós államban. A miniszterelnök kijelentette: nincs szó a derogációs kérelmek cseréjéről, vagyis a személyek szabad áramlásának problémája nem kapcsolható össze mondjuk a földtulajdon kérdésével. Orbán ehhez hozzátette: Magyarország a kényes kérdéseket külön kezeli, amennyiben az unió azokat majd egy csomagba helyezi, úgy lehet, hogy később mégis együtt tárgyalunk ezekről a kérdésekről. A magyar miniszterelnök lapunk kérdésére kijelentette, hogy a médiatörvény módosítása nem sért magyar érdekeket, így érthetetlen számára, hogy egyes politikai erők miért gondolkoznak azon, hogy azt esetleg megvétózzák. „Mértéktartás és józan ítélőképesség várható el az ellenzéktől” – tette hozzá Orbán. A csatlakozás időpontjáról szólva a magyar miniszterelnök elmondta, hogy a kérdésben igencsak optimistának tartott svéd miniszterelnök sem mondott dátumot.Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel, Göran Perssonnal folytatott tárgyalásainak középpontjában az Európai Unió bővítése állt. Az uniós elnökséget most betöltő és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását ígérő svéd kormány első embere konkrét dátumról ugyan nem beszélt, ám szerinte ebben a kérdésben „fél év múlva már okosabbak leszünk”. Persson szerint 2003. január 1-jére az unió nyitott lesz az új tagok felvételére. A tárgyalásokról Orbán Viktor elmondta, hogy a svédek által kitűzött fejezetek mellett reményeink szerint néhány, a második fél évre ütemezett fejezetet is sikerül majd lezárni. Ezek között lehet a versenyről és a vámokról szóló kérdéskör. Göran Persson a sajtótájékoztatón történelmi esélyről beszélt, s kijelentette, hogy Svédország erős elkötelezettje a csatlakozásnak. Mint mondta, Magyarország jó helyen áll a tagjelöltek sorában.Orbán Viktor reggel találkozott Bo Lundgrennel, a legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékelt Egységpárt (Moderata) elnökével. Lundgren méltatta Magyarország eddig elért eredményeit, és gazdasági felkészültségét az EU-csatlakozásra, s kiállt a differenciálás elve mellett – tudtuk meg Hammerstein Judittól, a miniszterelnök sajtótitkárától. Ezt követően a magyar miniszterelnök megtekintette a Wallenberg-emlékhelyet a parlamentben, majd találkozott Brigitta Dahllal, a Riksdag (a svéd parlament) elnökével. Dahl kijelentette, hogy kiváló a parlamenti együttműködés a két ország között. Mint mondta, a bővítés ügye a svéd parlament teljes támogatását élvezi. Dahl hangoztatta a nemzeti parlamentek szerepét az európai együttműködésben. Orbán Viktor beszámolt a magyar jogharmonizációs feladatokról és az ezt szolgáló kétéves költségvetés előnyeiről. A magyar miniszterelnököt tegnap fogadta XVI. Károly Gusztáv svéd király is.Információink szerint Svédországban az EU támogatottsága alacsony, jelenleg kevesebb mint 50 százalék, viszont a bővítés támogatottsága hatvan százalék felett van. Mint megtudtuk, ennek az a magyarázata, hogy az EU-tagság nem váltotta be a svédek reményeit, például nem estek jelentősen az árak. A bővítés támogatottsága viszont azért nagyon magas, mert a svédekben erős a szolidaritás érzése a berlini fal szerencsétlenebb oldalára került országok iránt. Svédország ugyanis „megúszta” a világháborúkat, sőt jelentősen meggazdagodott már a háború alatt és után. Svédország „tagjelölt kedvence” azonban Észtország és a másik két balti állam. A skandináv államot ezenkívül erős gazdasági érdekek fűzik Lengyelországhoz is. Ahogy informátorunk mondta, „ha választani kellene, elsősorban Észtország tagsága mellett állnának ki a svédek”. Ugyanakkor Magyarország megítélése is nagyon pozitív, és a legjobbak között tartják számon.