Jelentés a hazai internetgazdaságról

A GKI Gazdaságkutató Rt. — a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttmûködve — új, a vállalati szférát egészében átfogó kutatást indított, melynek célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövôjének vizsgálata, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört az internetgazdaságban való érintettségük, tapasztalataik alapján öt vállalati csoportra osztották: általános vállalati kör, kis- és nagykereskedelem, turizmus, idegenforgalom (vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés, közlekedés), pénzügyi tevékenység (bankok, brókerek, biztosítók), szakértôi kör (internetszolgáltatók, kábeltelevíziók).A negyedéves rendszerességgel történô kérdôíves felmérés legelsô fázisában az általános vállalati kör elemzése készült el. A felmérés során a kettôs könyvvitelt vezetô, ötven fôt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkezô közép- és nagyvállalatokat keresték meg a nem kiemelt ágazatokban, elsôsorban a feldolgozó-, villamosenergia- és építôipar, valamint a szállítás-raktározás, posta, ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások területén. Összesen háromszázkét vállalat válaszolt, a kialakult minta mind árbevétel, mind foglalkoztatás tekintetében a GKI szakértôi szerint jól reprezentálja a vizsgált ágazatok többségét.A válaszadók 64,6 százaléka jelezte, hogy intranetes hálózat mûködik vállalatánál, további 14,9 százalékuk pedig ennek bevezetését a következô egy-két évben tervezi. Az anyavállalattal való kapcsolattartás intranetes formája 21,2 százalékuknál már jelenleg is megvalósul, míg az elkövetkezô években a válaszadók 13,2 százaléka szándékozik ezt kialakítani (figyelembe kell azonban venni, hogy a kérdôívet kitöltô vállalatok nem mindegyike leányvállalat).Rendelkezik internet-hozzáféréssel a vállalatok döntô többsége, hetvenkilenc százaléka, sôt egynegyedük az internetkapcsolatot minden gépén elérhetôvé teszi. A válaszadók további tíz százaléka fontolgatja az internet-elôfizetést a közeljövôben, míg tizenegy százalékos arányban sem jelenleg, sem a közeljövôben nem szándékoznak rákapcsolódni a világhálóra.Saját honlapot a válaszadók közel fele, 49,8 százaléka már kialakított. A weboldalak számának bôvülése továbbra is dinamikus marad, ugyanis a vállalatok 33,6 százalékának terveiben szerepel az önálló honlap mûködtetése. A fennmaradó 16,6 százalék nem is tervezi honlap kiépítését.Az internet biztosította üzleti lehetôségek kiaknázásának egyelôre alacsony arányát támasztják alá az internethasználati szokások is.Jelenleg az internet és a vállalati fô funkcionális területek, úgy mint az értékesítés, a beszerzés és a marketing összekapcsolása még szinte egyáltalán nem jellemzô a vizsgált vállalati körre. Az internet alkalmazásának értékelésénél a válaszolók az értékesítést találták vállalatukra jelenleg a legkevésbé jellemzônek, de alacsony az internet használata a beszerzés, a beszállítók figyelése és keresése, valamint a marketingtevékenység terén is.Az élen a levelezés végzett mint a vállalati internethasználatra leginkább jellemzô tevékenység, melyet az adatállomány-továbbítás, az adat- és információgyûjtés, valamint a tájékoztatás követ. Az ügyfélkapcsolatok mint lehetséges alkalmazási terület a középmezônyben foglal helyet.A vállalati várakozások alapján a következô néhány évben az internethasználatra továbbra is a levelezés lesz elsôsorban jellemzô. Bár az említett alkalmazási területek mindegyikének intenzívebb megismerésére, elterjedésére, használatára lehet számítani, az internethasználati szokások, az alkalmazások fontosságának rangsora nem változik érdemlegesen.Az internet elônyei közül a vállalatok a legfontosabbnak a külsô kommunikáció javulását ítélték, de szinte hasonlóan fontos az internet által a cég ügyfélkapcsolatának, valamint versenyképességének javulása. Az intranet legfontosabb elônyei közül a belsô információáramlás gyorsulását, a hatékonyabb munkamegosztást és a költségcsökkentést emelték ki a vállalatok.A vállalatok forgalmából az internetes értékesítés részaránya a várakozások szerint az építôiparban lesz a legmagasabb 2001-ben (7,6 százalék) és 2002-ben (8,2), de internetes forgalom tekintetében dinamikus bôvülésre számítanak a feldolgozóipar (1,7, illetve 6,4 százalék) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat (1,2, illetve 5,2 százalék) vállalatai is az elkövetkezô években. Az általános vállalati kör becsült internetes forgalma 2001-ben 411,2 milliárd forint, míg 2002-ben 1267,7 milliárd forint.A válaszok szerint 7,5 százalékkal nô jövôre a vállalkozásoknál az internethez hozzáférô alkalmazottak aránya. Jelenleg a munkavállalók 10,5 százaléka kapcsolódhat a világhálóra a munkahelyén, amely arány egy éven belül 17,7 százalékra emelkedik. Ezeket az arányokat a megkérdezett ágazatok teljes létszámára vetítve idén mintegy százhúsz-százharmincezer fô, jövôre kétszázhúsz-kétszázharmincezer alkalmazott fér majd hozzá az internethez.A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen vállalati internethasználati indexben összegzi. A konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerûsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elô. A részindexek a következôk: e-értékesítés, e-vásárlás, internetlehetôség, IT-humán erôforrás. A GKI-Webigen vállalati internethasználati index induló értéke —14,9, árbevétel-súlyozással —22,3, ami az általános vállalati kör pesszimista várakozását mutatja az internet elterjedésével, az internet gazdaságot átalakító hatásával kapcsolatban.