Joghézag miatti himodi hátrány?

A Győr-Moson-Sopron megyei Himod és a környező hat község nem részesül az állami kárpótlásból. Náluk is a törvényben rögzített, 1993. szeptember 25-i határidő előtt kezdődött ugyan el a beruházás, ám a munkálatok elhúzódtak, s a gázláng csak 1995 júniusában lobbant fel. Ekkor pedig már nem állt fenn az a kötelezettség, amely az önerőből felépített vezetékek állami tulajdonba, illetve a gázszolgáltató kezelésébe adását rendelte el. A községeket elvileg senki sem kényszerítette a közművagyon átadására, így kártérítés sem jár nekik – áll az igazságügyi tárcától hozzájuk eljuttatott állásfoglalásban.– Jogi értelemben nincs miről vitatkozni – ismeri el Pödör Péterné, Himod polgármestere – ugyanakkor szabadságuk csak elviekben volt. A régió egyetlen gázszolgáltatója az ÉGÁZ Rt., így nem tehettek mást, őket bízták meg a feladattal, azaz rendelkezésükre bocsátották a hálózatukat. A cég 1995-ös magánosításakor a francia befektető ennek megfelelően hozzájutott az ő rendszerükhöz is. Pödör Péterné véleménye szerint éppen ezért semmivel sincs kisebb joguk a kártérítéshez, mint a többieknek. Sőt, egyes kárpótoltakkal szemben teljesen önerőből állták a költségeket. A 800 lakosú község családonként 80 ezer forinttal járult hozzá a munkálatokhoz, az önkormányzat pedig állami támogatás hiányában hitelfelvételből fedezte a beruházást. Mindezt a mai napig nem tudták kiheverni. Mindennek következményeként az évi 65 millióból gazdálkodó község mintegy 25-30 milliótól, míg a kistérség összességében több mint 70 millió forinttól esne el. Ha nem sikerül meggyőzniük a helyzet fonák igazságtalanságról az illetékeseket, akkor az állam beperelésétől sem riadnak vissza.