Németország a magyar áruk legnagyobb felvevőpiaca, s hazánk mindig is a legfontosabb partnerének tekintette Németországot. Ezt bizonyítja a német– magyar áruforgalom is – mondta Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hét végén Berlinben, a Grüne Woche kiállításon tett látogatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón. A tárca munkáját ismertetve elmondta: az 1998-ban megkezdett mezőgazdasági szerkezetátalakítási program rendkívüli eredményeket hozott, s áttértünk a minőségi termelésre. Az agrárszerkezetet közelítettük a világ fejlett agrárgazdaságaihoz. Közép- és Kelet-Európában az aszály miatt az összeomláshoz került közel az agrárium, mára viszont Magyarországon szinte nincs olyan mutató, amely ne javult volna a múlt évben.A miniszter hangsúlyozta: tavaly a mezőgazdasági exportunk Európába csak egy százalékkal, míg Ázsiába 48 százalékkal nőtt, ami bizonyítja, hogy ha az európai piac telített, akkor távolabbi területekre is el lehet helyezni a magyar árukat.Elhangzott: Magyarország Németország 14 legnagyobb kereskedelmi partnere között van. A kétoldalú kapcsolatokban 1999-ben 930 millió márka aktívum keletkezett. A hazánkban befektetett tőke harminc százaléka, azaz hétmilliárd dollár származik Németországból, míg a privatizációs bevételek 28 százaléka, azaz 292 milliárd forint kötődik német cégekhez. A beruházások jelentős része vegyesvállalat, illetve zöldmezős beruházás. Az ötven legnagyobb külföldi befektető közül tizenegy német cég.A magyar agrárexport 49 százaléka az EU-ba, míg 19 százaléka Németországba irányult 1999-ben. Németország agrártermelésünk első számú külpiaca. Legfőbb exporttermékeink a hűtött vagy a fagyasztott baromfi- és sertéshús, a téliszalámi, a kolbászok, a friss gyümölcs, a feldolgozott zöldség és gyümölcs, a kukorica és a takarmánybúza.A Grüne Woche január 19–28-ig látható, várhatóan 500 ezer ember keresi majd fel. A rendezvénynyel a német és a nemzetközi vásári évet is megkezdték. A közel 500 négyzetméteres magyar stand rendkívül jó helyen, a főbejárattól nem messze található. Európa legnagyobb ilyen jellegű kiállításán a magyar cégek bemutatását az Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. szervezte. Bercsényi László, az AMC ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta: az utóbbi napok is igazolják, hogy a magyar élelmiszerek iránt óriási az érdeklődés. A hazai termékek versenyképesek, a csomagolóipar is megfelel az elvárásoknak, azonban a logisztika területén van mit behozni.A kergemarhakór kapcsán az ügyvezető kifejtette: Európában a bio- vagy ökoélelmiszerek részaránya tíz éven belül megközelítheti a hat százalékot, s ez is igazolja az AMC törekvéseit. Most nő meg a jelentősége a magyar szürke marhának és a mangalicának. Azonban aki nem tud gyorsan reagálni a piac változásaira, az kimarad a versenyből. Látni kell, hogy Magyarország ezekből az állatokból nem tud eleget tenyészteni, ezért fontos lenne az állatállományt fejleszteni, s a húspiacon kihasználni az ilyen lehetőségeket. Ehhez viszont a támogatások egy részét a tenyészállat-állomány fejlesztésére kellene fordítani.
Tinédzserlányok a szervezett bűnözés szolgálatában Svédországban, egyre több közülük bérgyilkos
