Az Igazságügyi Minisztériumban folyik a kárpótlás alkotmányos rendelkezéseinek kidolgozása, ám a tárca még nem tudja, hogy mikorra készíti el azt a javaslatot, amelyet a kormány elé terjeszt – nyilatkozta lapunknak Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.Legutolsó döntésében, december közepén alkotmányellenessége miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság az 1999. évi költségvetési törvény kárpótlásra vonatkozó rendelkezését. Jogi szempontból megnyugvással fogadta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az alkotmánybírósági határozatot, amely szerint az alaptörvénybe ütközik, hogy a jogszabály az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegét harmincezer forintban állapította meg. A Mazsihisz vezetői ugyanakkor felvetették, hogy a többéves várakozás után továbbra is kétséges, hogy az érintettek mikor jutnak az őket megillető méltányos összeghez. Erre az aggályra hamarosan reagált a Pénzügyminisztérium akkori politikai államtitkára, Varga Mihály, aki jelezte, hogy biztosítja a pénzt az alkotmányossági követelményeknek megfelelő megoldáshoz.Több évre nyúlik vissza – nyilvánvalóan az anyagi nehézségekre is tekintettel – a kárpótlás alkotmányos rendezése. Az életüktől jogtalanul megfosztottak, illetve a deportálás vagy a kényszermunka alatt meghaltak hozzátartozóinak kárpótlásáról szóló rendelkezések 1997 májusában születtek meg. Fél évvel később, 1997 októberéig több mint kétszázezer igény érkezett az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalba. A Horn-kormánynak az 1998. évi tavaszi ülésszakra szóló jogalkotási tervében még szerepelt a kárpótlás öszszegének meghatározása, ám a döntést őszre halasztották. Feldmájer Péter, a Mazsihisz akkori elnöke lapunknak – 1998. május elején – elmondta: nagy a csalódottság a kárpótlást várók körében, sokan elhaláloznak, hiszen idősekről van szó.Az akkori ellenzék képviselője, Kutrucz Katalin (MDNP) 1998. március elején a parlamentben kérdést intézett Vastagh Pál szocialista igazságügy-miniszterhez, hogy miért maradt el a kárpótlás összegéről szóló törvényjavaslat megalkotása. Vastagh Pál úgy reagált, hogy a kárpótlási hivatal még csak tízezer határozatot tudott hozni, s a kormány minden erejével azon lesz, hogy még 1998-ban megszülessen a törvény. Az MDNP politikusa szerint a Horn-kormány időhúzásra játszott. Rámutatott: már 1995 szeptemberében beterjesztett a szocialista-liberális kormány egy jogszabályjavaslatot a parlamentnek, ám nyolc hónapig nem történt semmi. Az emberi jogi bizottság 1996 májusában alkotmányossági normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.A taláros testület gyorsan, két hónap alatt hozta meg döntését, ám a kormány csak három hónappal később küldte vissza átdolgozásra a jogszabálytervezetet a parlamentnek. A jogszabály végül 1997 májusában született meg. A jogalkotási huzavona tanúsága szerint az 1998 végén hozott alkotmányellenes rendelkezés nem tehető egyedül felelőssé a kárpótlás elhúzódásáért.
Orbán Viktor: Támadás alatt állnak a patrióták
