Liberalizáció az energetikában

Változatlanul az az igényük az energiafogyasztóknak, hogy egy igazi versenypiacon, garantáltan jó szolgáltatást és olcsó árakat kapjanak. Éppen ezért az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) továbbra is a piacnyitás mielőbbi megkezdését sürgeti, s azt szeretné, hogy az 2005-re teljeskörűvé váljon – emelte ki Szaniszló Mihály, az IEF elnöke, a szervezet tegnapi budapesti közgyűlésén.Mint Vinkovits András, a Gazdasági Minisztérium (GM) energetikai főosztályának vezetője jelezte: a tárca a villamos energia terén olyan piacnyitásban gondolkozik, amelyben első lépésként a fogyasztók 25 százaléka lenne feljogosított fogyasztó, ez mintegy száz céget érinthet. A piacnyitási folyamatra két elgondolást dolgoztak ki, a gyorsabb változat 2005-re, a lassúbb 2010-re tenné a teljes liberalizálást.A piacnyitást követően a nagyfogyasztók árcsökkenéssel számolhatnak, míg a kis- és közepes fogyasztók esetében az árnövekedés üteme csökkenne. A minisztérium számításai szerint az átállási költségek – közepes ütemű piacnyitással számolva – kilowattóránként 1,95 forint pluszköltséget jelentenek, amit a feljogosított fogyasztók viselnének.A GM a piaci modell és a villamos energiáról szóló törvény tervezetének kidolgozásánál számításba vett egy szociális tarifát is azon rászoruló kisfogyasztók részére, akik évente legfeljebb hatszáz kilowattóra villamos áramot fogyasztanak.Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója kiemelte: az, hogy a magyarországi energetikai privatizáció nehéz szakaszán túl vagyunk, s a bányászat szerkezetváltását nagyjából sikerült rendezni, elősegíti a piac liberalizálásának folyamatát. Az egész piacnyitási folyamat döntő eleme az import liberalizálása, amely a jelenlegi tervek szerint a feljogosított fogyasztóknak a teljes energiaigényük 50 százalékáig lesz biztosított. A MEH elképzelése szerint az átállási költségek kompenzálását a hosszú távú szerződések újratárgyalásához kötik.Kaderják Péter jelezte azt is: versenyjogi szempontból átgondolandó, hogy az energiapiac felosztása milyen Magyarországon, és az esetleges új szereplők megjelenése, vagy a magyar cégeket birtokló külföldi tulajdonosok fúziói mit fognak eredményezni.