Magyar–horvát szabadkereskedelem

Az április 1-jén hatályba lépő magyar–horvát szabadkereskedelmi megállapodásra való vámügyi felkészülésről, a határ-vámellenőrzés gyorsításáról, valamint a magyar és a horvát vámigazgatás informatikai rendszerének összehangolásáról tárgyalt Katarina Bakija, a horvát vámszervezet főigazgatója, és Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka az elmúlt három napban Budapesten.Daróczi Ferenc dandártábornok, a VPOP vámigazgatója kijelentette: a 355 kilométer hosszú magyar–horvát határszakasz, illetve a két ország közötti fejlődő áru- és utasforgalom stratégiai partnerré teszi országainkat. A két vámszervezet 1992-ben vette fel a kapcsolatot, amit 1999. szeptember9-én írásban is szentesítettek a magyar–horvát vám-együttműködési megállapodással.Katarina Bakija elmondta: Horvátország a vám területén az EU-csatlakozási tárgyalások utolsó fázisánál tart. Elismerte, hogy ezen az úton Magyarország néhány lépéssel előttük jár, ezért hasznosítani szeretnék a magyar vámhatóság tranzitfigyelő és vámregisztrációs számítógépes rendszerének tapasztalatait, valamint a kockázatelemzésen alapuló vámellenőrzés módszereit. Továbbá tárgyaltak a piros- és zöldfolyosós rendszer kialakításának feltételeiről is.Daróczi Ferenc közölte: a két fél döntött arról is, hogy a vámigazgatások közötti gördülékeny kapcsolat érdekében összekötő vámtiszteteket jelölnek ki. Az áruszármazási szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására szakértői csoport létrehozását tervezik, mivel április után az egyik fél országából származó áruk vámtehermentesen kerülhetnek a másik országba. A tárgyalásokon szó esett közös vámszolgálati helyek létesítésének lehetőségéről is, ami csökkentené a vizsgálati időt.A vámigazgató végezetül szólt arról, hogy a múlt év első kilenc hónapjában a két ország közötti külkereskedelmi forgalom meghaladta a 60 milliárd forintot, ami az 1999. év azonos időszakáénál 30 százalékkal több.