Mindenkivel egyformán számolnak

Csütörtökön három héten át tartó népszámlálás kezdődik Magyarországon. Évtizedek óta először tesznek majd fel a vallásra vonatkozó kérdést, igaz, erre nem kötelező válaszolni. A 14. hivatalos magyarországi népszámlálás közül a 2001-es világszinten is egyedülálló adatvédelmi szabályok betartása mellett zajlik.Több mint negyvenezer számlálóbiztos járja majd három héten át a lakásokat, akik úgynevezett interjúmódszerrel veszik fel az adatokat. A kimaradottakat a február 28-ig tartó pótösszeírás során regisztrálják. A számlálóbiztosok senkitől semmilyen okmányt nem kérhetnek az adatok valódiságának alátámasztására, az adatszolgáltatás önbevallás alapján történik. Ha az adatszolgáltató nem emlékszik egy adatra, megnézheti valamely okmányában.Ez lesz az első olyan népszámlálás Magyarországon, amely név és pontos cím felvétele nélkül zajlik. Ezektől a szigorú szabályoktól az illetékesek azt várják, hogy erősödik az állampolgárok válaszadási hajlandósága, ami többek között azért fontos, hogy az összeírás minél inkább tükrözze azt az óriási átalakulást, ami a magyar társadalomban az utolsó, 1990-es népszámlálás óta végbement. A számlálóbiztosoknak különleges igazolványuk van, amelyet minden esetben fel kell mutatniuk. Ha valaki gyanúsnak tartja a hozzá becsöngetőt, a 06-80-202-690-es zöldszámon megkérdezheti, hogy az ő körzetében ki az összeíró. A számlálóbiztosok általában a postaládába bedobott értesítőben közlik a látogatás időpontját. Ha másképp nem oldható meg, akkor nem kell mindenkinek otthon lennie, elég, ha egy személy válaszol a többiekre vonatkozó kérdésekre.A kérdésekre mindenkinek kötelező válaszolnia, aki megtagadja, szabálysértést követ el. A kötelező válaszok alól vannak kivételek: a vallásra, a nemzetiségre és a fogyatékosságra vonatkozó kérdés. Ezek miatt zajlott a legtöbb vita, s a próbanépszámlálás kérdőívéhez képest változás is történt bennük. A korábbin például még név szerint felsorolták a legnagyobb felekezeteket, de több egyház is kifogásolta a sorrendet, s volt, amelyik nem akart az előtte vagy a mögötte álló mellett szerepelni, ezért a felsorolást kivették, így a válaszadónak magának kell a felekezetet megneveznie. Bár a legtöbbet a „nem kötelező” kérdésekről beszéltek, a próbanépszámlálás tapasztalatai szerint az állampolgárok nem a vallásra, a nemzetiségre vagy a fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre a legérzékenyebbek. Ezekre a nagy többség válaszolt, ha azonban például földtulajdonukról kérdezték őket, bezárkóztak. Ezért ezt a kérdést is levették a kérdőívről.Az első európai népszámlálás után Magyarországon is megszervezték a népesség egészére kiterjedő adatfelvételt 1784–87 között, II. József utasítására. 1869-ben volt az első hivatalos magyar népszámlálás, amelyet a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai osztálya szervezett. Már ekkor meghatározták, hogy „egyéni jellegű statisztikai bevallások az adó kivetésénél alapul nem vehetők, és a statisztikai hivatal a tudomására jutott adatokat csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé”. Az 1900-as népszámláláson először kötelezték a kis- és nagyközségekben dolgozó férfi tanítókat, hogy számlálóbiztosok legyenek. Az 1910-es népszámlálás volt a történeti Magyarországról szóló utolsó öszszeírás. Az azt követő, 1920-as népszámlálást nagy várakozás előzte meg. Fel kellett ugyanis mérni a világháborús veszteségeket, illetve a trianoni békeszerződés okozta népességváltozásokat. A népszámlálások közötti tízéves intervallumot 1941-ben és ’48-ban sem tartották be. Az 1948-ban végrehajtott népszámlálást csak 1950 végén kellett volna megtartani. A II. világháború miatt azonban előrehozták az adatgyűjtést, mert nem volt információ az emberveszteségekről, a jelentős népmozgásról és az ország gazdasági átalakulásáról. A legutóbbi, 1990-es népszámlálás előkészítésére rányomta bélyegét a rendszerváltozás körüli bizonytalanság, de ennek ellenére sikeresen zajlott le.