Műfaji problémák

Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő – töprengett el Demszky Gábor Shakespeare szavain, és tegnap délután fellépett a Thália Színházban. Talán nem kéne mindent szó szerint vennie, amiről olvas vagy hall, akkor nem kerülne ilyen komikus helyzetbe, mint amilyenbe az ország helyzetéről elmondott monológja révén keveredett. Jó ízlés dolgában sosem állt biztos lábon sem a főpolgármester, sem a pártja, legyen szó politikai vonzódásokról, akár magánkapcsolatokról, vagy éppen a művészetek és a kultúra világának parttalan felfogásáról. A mostani ötlet sem túl gusztusos, és végképp nem eredeti: Demszky az ország kormányzásáért felelős miniszterelnök évenkénti nyilvános helyzetértékelését két nappal megelőzve, ezúttal pártelnöki minőségében, pekingi tréfálkozása után megint össze akarta mérni a nagyságát Orbán Viktorral.Az előadás éppen olyan volt, mint maga az ötlet. Lapos és műfajilag zavaros. A vígjáték antik múzsájáról elnevezett teátrumba nagyoperai nyitány taktusaira vonult be a főpolgármester (ezúttal gyalog), majd következett az előadás, amelynek drámai lényege, Shakespeare után szabadon: Borzalom kell néktek? Mondok én annyit, amennyit csak hallani akartok! Ahogy tetszik... És fél órán át ontotta a keserű panaszt publikumának ez a humortalan ember, mint valami XXI. századi Lear király, jobbra-balra egyként osztogatva szemrehányásait az „új zsákmányszerzőknek” és a „régi zsákmányőrzőknek” adresszálva. Pesti létére csupán egyetlen poénra tellett a repertoárjából, természetesen a kisgazda elnökről szólt, a közönség hálásan kacagott a remek viccen (sajnos elfelejtettük). Ilyen színvonalú „országértékelést”, őszintén szólva, bármelyik falusi kocsmában lehetne hallani.Sok hűhó semmiért – fejezhetnénk be akár itt a beszámolót, de ne essünk az előadó hibájába. Mi legyünk tárgyszerűek! Amíg a Városházából a pártját igazgató Demszky a kormányfő szerepében tetszeleg, országot értékel, Budapest lakói a lábukkal szavaznak: az elmúlt pár év alatt kétszázezren költöztek ki a lakhatatlanná vált fővárosból. (Köztük maga a főpolgármester...) Budapest egyre súlyosabb gondjait a városvezetés rálőcsöli az agglomerációra, Pest megye 80 települése, sőt már egyes külső kerületek is nyíltan lázonganak Demszky esztelen és öncélú „várospolitikája” ellen. Nincs a főváros életének olyan területe, a tömegközlekedéstől a zöldterületeken, a szociális gondoskodáson és az egészségügyön át a temetkezésig, ami rendben működne. Erről sajnos egy mukkot sem lehetett hallani tegnap a Tháliában, ellenben Demszky beszólt valamit az állítólag a színfalak mögött játszódó választójogi suskusról. Kár volt szóba hoznia, hiszen csak eszünkbe juttatta az 1994 őszén az SZDSZ és az MSZP által hatalmi helyzetből valóban megváltoztatott önkormányzati választási szabályokat.„Nem rád bízták az ország dolgát!” – förmedt rá aggodalmaskodó alantására Széchenyi György esztergomi érsek 1670-ben. Ez az idézet jutott még eszembe Demszky szereplése kapcsán. És még egy, az egykori harcostárs, Kőszeg Ferenc irodalmi munkásságából: „Vonulj analízisbe, Ofélia.”