Növekedési pályán van a magyar gazdaság

A Gazdasági Minisztérium (GM) irányításával és koordinálásával 2000 második felére elkészült a Széchenyi-terv hét programja, amelyeknek állami társfinanszírozására az Országgyűlés a 2001–2002. évi költségvetésben összesen 626 milliárd forintot szavazott meg. Ez a pályázati rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy sok vállalkozás, önkormányzat, kistérség – saját erő bevonásával – képes legyen megvalósítani terveit. A Széchenyi-terv összesen 55 pályázata közül az első fejezet tartalmazza a vállalkozáserősítő program pályázatait. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) elnöke az új lehetőségekről nyilatkozott lapunknak.Ön szerint mit jelent a magyar gazdaság számára a Széchenyi-terv?– Úgy gondolom, hogy a Széchenyi-terv a rendszerváltozást követő tíz év első igazán átfogó, gazdasági növekedést és perspektívát kínáló gazdaságpolitikai programja. Jelzésértékű, hogy e program első meghirdetett pályázatai között kiemelt szerep jutott a kis- és középvállalkozások fejlesztésének. A Széchenyi-terv mindazon erőforrásokat mozgásba kívánja hozni a vállalkozói szféra, a mikrogazdaság fejlesztéséhez, amelyek anyagi, humán vagy szervezeti oldalról ehhez kapcsolhatók. Az anyagi források elsősorban a költségvetésben is jóváhagyott, igen jelentős állami célelőirányzatok, amelyek eredményes felhasználása feltételezi az üzleti finanszírozás érdemi bevonását hitel-, tőke-, vagy egyéb konstrukciók formájában. Ami természetesen a vállalkozások esetében nem nélkülözhető: a szükséges saját erő, amely jellemzően a fejlesztés értékének 25 százaléka, és a megfelelően megalapozott üzleti terv.– Miben jelenik meg a program újszerűsége?– Például abban, hogy a széles vállalkozói paletta teljes körének kíván támogatást juttatni, természetesen megfelelő súlypontok kialakításával. Mindez azon a felismerésen nyugszik, hogy a gazdaság stabil fejlődése nem alapozható csak a multinacionális vállalatok magyarországi megtelepedésére, teljesítményére. A mikrovállalkozásoktól a középcégeken át a nagyvállalkozásig – mint potenciális kedvezményezettekig – bezárólag kell megfelelő gazdaságpolitikai eszközökkel az egyenletes gazdasági fejlődést elősegíteni.– Vannak-e már példák erre?– A nagyvállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat finanszíroz programokat, amelyek között van fejlesztési célú vissza nem térítendő támogatás, regionális központok telepítéséhez nyújtott támogatás. A hazai középvállalkozások megerősödését segítik az úgynevezett hídképző programok, amelyek egyúttal a már megtelepedett nemzetközi vállalatok gazdasági beágyazódását is erősítik. Ilyen a beszállítói program és a támogatási rendszer új konstrukciója, meghirdetett pályázatai. A beszállítói támogatás, vagy a kereskedelem és szolgáltatások hálózatépítése a közép- és kisvállalkozásoknak kínál biztonságos piacot, fejlesztési lehetőséget. Mindezt nagyon nagy jelentőségűnek tartom, hiszen nemcsak egy vállalat fejlődését alapozhatja meg, hanem a régiók fellendülését is elősegítheti. Továbbá az önmagukban sebezhető kisebb vállalkozások beszállítói, szolgáltatói, láncokba történő bekapcsolódása helyzetük stabilizálását is szolgálhatja.– A kézműves vállalkozások számára tartalmaz-e támogatásokat a program?– Igen. Ennek szükségessége megkérdőjelezhetetlen, mert nagyon sok itthon az olyan családi vagy egyéni vállalkozás, amely kézműves tevékenységet végez, termelő és szolgáltató vonalon egyaránt. Újdonság, hogy speciálisan erre vonatkozó támogatási programot jelentetett meg a GM. A hasonló tevékenységeket általában a fejlett gazdaságokban is támogatják, hiszen a nemzeti hagyományok megőrzésétől a lakosság ellátásáig nagyon sok mindent szolgál, beleértve a kistérségek fejlődését is.– Mi az, ami a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt érinti?– A tavalyi év folyamán – a gazdasági tárca vezetője, Matolcsy György egyetértésével – dolgoztunk ki a Postabankkal együtt egy kiegészítő hitelkonstrukciót a mikrohitelhez, és ehhez hirdetett meg most a GM kamattámogatási programot. Az MVA július 1-jétől indította az új mikrohitelprogramot, amellyel legfeljebb hárommillió forint összegű hitelhez lehet hozzájutni, ötvenszázalékos forgóeszköz-finanszírozás mellett, maximum hároméves futamidőre, legfeljebb hat hónapos türelmi idővel, jegybanki alapkamattal, ami jelenleg 11,5 százalék.– Mit mutatnak az elmút öt hónap tapasztalatai?– Az érdeklődés páratlan, január közepéig 2,6 milliárd forintnyi mikrohitel ment ki 1326 ügyfélhez, az átlagos hitelnagyság 1,9 millió forint. Ezek nagyon fontos számok, mert a mikrohitelt az MVA az Európai Unió által finanszírozott programként, a rendszerváltozás után indította el a magyar kormány támogatásával. A programmal az utóbbi öt hónap alatt több forrást helyeztünk ki, mint az elmúlt nyolc esztendő legjobb évében, és kétszeresét az 1999. évinek. Az ügyfélszám is lényegesen nagyobb, mint azt megelőzően. Ez egyértelműen mutatja: a hárommillió forintos támogatás jó konstrukció, továbbá, hogy hazánkban erősödőben vannak a mikrovállalkozások. Aki ebbe belevág, hisz abban, hogy képes fejlődni, van üzleti és piaci perspektívája, s ezért igénybe veszi a hitelt, amit vissza is tud fizetni.– Mekkora a nem fizetők aránya?– Talán a családi vállalkozások nagy száma és belső összetartozása miatt minimális. A kihelyezett állomány vesztesége nem éri el a tíz százalékot. A mai adatok szerint 88–95 százalék között mozog a visszafizetési arány, ez a tendencia a korábbi évekhez képest is javulást mutat. Ez összefügg azzal, hogy a magyar gazdaság ma már egyértelmű növekedési pályán van, ennek előnyét nemcsak a nagyvállalkozások tudják élvezni, hanem egyre inkább a mikrovállalkozások is. Az 1,9 milliós átlagos hitelnagyság összege arról is tanúskodik: itt nem felelőtlen hitel-igénybevételről, „puha forráshoz” jutásról van szó, hanem arról, hogy a vállalkozások reális igényeinek megfelelően veszik igénybe ezt a lehetőséget. Az utóbbi másfél-két hétben naponta 40-50 millió forint folyósítás történik. Az MVA, a Postabank, a vállalkozói központok és az alternatív lebonyolítók azonban felkészültek, és állják ezt a rohamot.– Mely megyékben legnagyobb az aktivitás?– Veszprém, Zala, Tolna, Baranya és Békés megyében 200 millió forintot meghaladó mikrohitelt folyósítottak az elmúlt néhány hónapban. Az ország egész területén elérhető a konstrukció, decemberben megnyitottuk budapesti irodánkat is. A mikrohitelprogramot ma az EU és a magyar kormány finanszírozza, tehát – a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat társfinanszírozása révén – a Széchenyi-tervnek is része a mikrohitelezés. A gyakorlat bebizonyította, hogy a mikrovállalkozások finanszírozása terén ez ma hiánypótló és működőképes konstrukció.– Hogyan kerül ide a kamattámogatás?– Az MVA a Postabankkal kidolgozta a mikrohitelhez kapcsolódó kisvállalati kölcsönprogram konstrukcióját, amely egyesíti az EU-ból érkező és a kormányzati támogatásokat az üzleti hitellel és a kedvezményes kezességvállalással oly módon, hogy e kombinált konstrukció nyertese maga a vállalkozó legyen.– Miből áll ez?– Hárommillió forintig a mikrohitelből, valamint aki a mikrohitelt igénybe tudja venni, de a hárommillió forint kevés számára, az pályázhat a kiegészítő hitelkonstrukcióra. Ez utóbbit november végén hirdettük meg a Postabankkal. Jelenleg maximum hétmillió forintos nagyságrendű a forrás, de a Széchenyi-terv – a támogatási pályázatokon keresztül – lehetőségeket ad majd az összeg felemelésére. Ezt elvileg tizenkétmillió forintra lehet kiegészíteni, és így hárommillió forint plusz tizenkettő, azaz összesen tizenötmilliós támogatást vehetnek igénybe a vállalkozók. Nagyon fontos döntés volt, hogy egységesen kell az üzleti tervet beadni, aminek következtében a pozitív mikrohiteldöntés után nem egy teljesen független, dokumentumokban is megkétszerezett döntési folyamat elé néz a vállalkozó. Kiemelkedő még a Postabank által nyújtott hitelrész kamatának limitálása a jegybanki alapkamat másfélszeresében, ami 16,5 százalék a mai állapot szerint. Ez nem magas kamat, hiszen más bankok ilyen adottságok mellett is néhány százalékkal magasabb kamaton nyújtanak kölcsönt a mikrovállalkozásoknak.– Társulnak-e ehhez egyéb támogatások?– Igen, a Széchenyi-tervben meghirdetett kamattámogatás, amely lehetőséget ad arra, hogy a mikrohitellel azonos futamidejű kiegészítő kölcsönnek ezt a legfeljebb jegybanki alapkamat másfélszeresén folyósított forrását a jegybanki alapkamat szintjére levigyék. Tehát a mikrohitelre is, és a kisvállalati kölcsönre is jegybanki alapkamatot kérnek, ami abszolút versenyképes, és úgy ítélem meg, hogy a kis hitelt igénybe vevő vállalkozók álmaihoz ma mindenképpen közel áll ez az egységesen 11,5 százalékos kamat.– Milyenek a garanciakövetelmények?– Mivel a kiegészítő hitelrész egy banki forrás, a fedezeti követelmények nem úgy alakulnak, mint egy támogatásnál. A mikrohitelre 100 százalékos fedezetet kérünk, a kiegészítő kölcsönnél pedig segít a Hitelgarancia Rt. maximum 10 millió forintig terjedő 90 százalékos garanciavállalása. További vállalkozói kedvezmény, hogy a garanciadíj támogatását is idekapcsolta a GM.– Miért volt szükség a kiegészítő kölcsönkonstrukcióra?– A mikrohitel felemelése ugyan megtörténhet a jövőben is, de úgy gondolom, hogy egy bizonyos határon túl nem indokolt ennek végrehajtása, hiszen a mikrovállalkozások is vállalkozások, és mint ilyennek, ha növekedni és továbblépni szeretnének azért, hogy stabil kisvállalkozássá váljanak, a finanszírozás igazi terepe egyre inkább az üzleti finanszírozás lehet. Nem lehet cél az, hogy valamilyen támogatott eszközzel a banki aktivitást bárki mesterségesen korlátozza. Ma még azonban jelentős rés van a mikrohitel hárommilliója, és azon érték között, ami alatt a hitelintézetek szívesen foglalkoznak kis ügyfelekkel. Úgy gondolom, hogy a kiegészítő kölcsön, amely a Postabankkal indult el, de a GM elképzelései szerint a jövőben más bankok is bekapcsolódnának, egyfajta átvezetést jelenthet a vállalkozások elindítását segítő támogatott mikrofinanszírozásból az üzleti finanszírozás felé. Véleményem szerint a Széchenyi-terv kamattámogatási pályázata komoly érdeklődést fog kiváltani.– Vannak-e más programjaik is?– Igen, például az inkubátorház-fejlesztési programra most is lehet jelentkezni. Megítélésem szerint ez a projekt két dolgot fog előmozdítani. Egyfelől 5-6 komoly, nemzetközileg is versenyképes inkubátorház valósul majd meg e beruházási támogatás segítségével. Ennek részeként elindulhatnak olyan inkubációs projektek, amelyek a fejlett technológia, informatika hasznosítására irányulnak. Másfelől, mivel nagyon sok vegyes profilú inkubátorház létezik már Magyarországon, ezeknél nem biztos, hogy további beruházásokat kell támogatni, hanem inkább a szolgáltatásokat kell fejleszteni, és ezt is lehetővé teszik a pályázatok.– Vannak-e olyan vállalkozói központok, amelyek külkapcsolatokat is ápolnak, esetleg beszállítói programot működtetnek?– Igen, a keleti határszélen például Nyíregyházát és Békéscsabát említeném meg, ahol aktív inkubációs tevékenység folyik. Náluk olyan kapcsolatrendszer alakult ki, amelynek eredményeként több, határon túli központtal – köztük Nagykaposon, Szatmárnémetiben – működnek együtt. A novemberben indított kiegészítő hitelkonstrukció egyik kiemelt hitelcélja éppen a határon túli vállalkozói kapcsolatépítés. Ez a maga nemében egyedülálló, és a hazai kisvállalkozások határ menti aktivitásának kibővítéséhez nyújthat segítséget.