Otthon érzi magát a horvát kisebbség

Jelenleg még a parlamenti képviseletnél is fontosabb az intézményi rendszer kiépítése, ugyanis e nélkül nincs kulturális autonómia – vélekedik Karagics Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. A 13 hazai kisebbség között ők voltak az elsők, akik átvettek egy intézményt a közelmúltban, a hercegszántói horvát tannyelvű általános iskolát. Mint mondta: több átvételéről is szó lehet, azonban félnek a felmerülő anyagi nehézségektől.Annak ellenére, hogy a magyarországi horvátság évszázadok óta együtt él a magyar nemzettel, csak a rendszerváltás után, 1990-ben kapta meg az őt megillető kisebbségi státust – mondta Karagics Mihály. Addig ugyanis az úgynevezett délszláv népcsoportba sorolták be, ahol nyelvük – főleg a jellemző tájnyelveik – és kultúrájuk a perifériára szorult.– Mivel a közvélemény eddig keveset tudott a hazai horvátság történelméről, kultúrájáról, kisebbségi önkormányzataink egyik fő feladata az is, hogy rámutassunk: a horvátok munkájukkal hozzájárultak az ország jobb jövőjéhez – vélekedett az elnök, hozzátéve: írókat, sportolókat és történészeket adtak Magyarországnak. Elmondta: reméli, hogy a mindenkori magyar kormány és a parlament figyelembe veszi igyekezetüket, és segít identitástudatuk megőrzésében.– Egy civilizált közegben, demokráciában a nemzetiségek nem válhatnak az ellentétek konzerválásának bázisává, hanem a különböző nyelvű népek együttműködését, közeledését segítik elő. A kisebbségek nem engedhetik, hogy különböző politikai célokra használják fel őket – hangsúlyozta.– Jelenleg a parlamenti képviseletnél is fontosabbnak tartom a stabil intézményi hálózat kialakítását, hiszen enélkül nem beszélhetünk kulturális autonómiáról, s így politizálni sem lehet – közölte. Követelik a parlamenti képviseletet, ám az elnök úgy érzi, hogy egy párt részéről sincs igazi akarat ennek megoldására, illetve a kisebbségek sem egységesek ebben a kérdésben.Karagics szerint a kisebbségi önkormányzati rendszereket intézményi háttér nélkül akár civil szervezeteknek is lehetne nevezni. Főleg ennek a gondolatnak a szellemében alapították meg mintegy fél éve a Croatica kht.–t, hogy átvehessék a hercegszántói horvát nyelvű általános iskolát.– Át kellett vennünk, ugyanis a helyi polgármesteri hivatal össze akarta vonni a horvát tannyelvű intézményt a magyarral – fejtette ki. A szülők is attól tartottak, hogy egy idő után asszimilálódik az intézmény, és csak szakkörökön belül foglalkoznak majd gyermekeikkel.Eleinte sok probléma lépett fel, ugyanis az iskola nem kapta meg a szükséges normatív támogatást, ezért az országos önkormányzat költségvetéséből kellett előteremteni a fenntartáshoz szükséges pénzt. Mostanra már szinte megoldódott a helyzet, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium segített a múlt évi 12-13. havi fizetéseknél, illetve már a normatív támogatást is megkapják.– Ahhoz azonban, hogy tökéletesen működjön az iskola, még 15 millió forintra lenne szükség – mondta az elnök –, ezért az intézmény működése 2001-ben és 2002-ben bizonytalan. Amennyiben nem kap az önkormányzat segítséget a működtetéshez, úgy kénytelenek lesznek visszaadni az iskolát, ez pedig egyik fontos intézményük megszűnését jelentené.Terveik között szerepel még más intézmények átvétele is, például a horvát színházé és kutatóközponté is, ám tartanak a felmerülő anyagi nehézségektől.– Sajnos a jogrendszerben még nincs biztosítva a financiális automatizmus – vélekedett Karagics Mihály. Hozzátette: az országos kisebbségi önkormányzatok nincsenek rajta azon a listán, amelyen nevesítve van, hogy ki kaphat támogatást, mint intézményfenntartó. Az elnök elmondta: kedvezőbb nemzetiségi fejkvótát szeretnének kapni az iskolákban a gyermekekre.– Tisztában vagyunk azzal, hogy nyelvi asszimilációnkat megállítani már nem lehet, de fékezni és csökkenteni igen – közölte az elnök. Kifejtette: a magyar kormánynak biztosítania kellene a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Ebben pedig a családnak, az iskolának és az egyháznak van nagy szerepe.A kisebbségi és a települési önkormányzatok együttműködéséről azt tapasztalta, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok nem minden esetben élhettek véleményezési, illetve egyetértési jogosítványaikkal. Az elnök szerint ennek egyik oka, hogy nem megfelelő a jogi szabályozás, mert az anyagilag, szervezetileg és politikailag is alárendeli a helyi kisebbségi önkormányzatokat a települési önkormányzatoknak. Elmondta: a jogi tájékozatlanság és a politikai akarat hiánya szinte szembetűnő a települési önkormányzatok egy részénél, illetve a kisebbségi képviselők egy része sem eléggé felkészült.– A kisebbségi törvény módosítása révén kellene elérni a kisebbségi önkormányzatok nagyobb függetlenségét, hogy azok a gyakorlatban is maradéktalanul láthassák el érdek-képviseleti funkciójukat.Az úgynevezett álkisebbségi képviselőkről megjegyezte: vannak, akik kihasználják a liberális választói törvényt, őket valószínűleg csak a funkciók és a csekély anyagi javak motiválják, ám ezzel nagy kárt okoznak az igazi történelmi kisebbségeknek. Valószínűnek tartja, hogy a kisebbségi sorsban élő, a kisebbségek nyelvét beszélők és a tradicionális kisebbségi kultúrát magukénak érző képviselők elhatárolódnak azoktól, akik nem tudnak velük őszintén azonosulni.– A magyarországi horvátok – becslések szerint 80 ezren vannak – otthon érzik magukat ebben a hazában, de szerintem természetes, hogy érzelmileg kötődnek Horvátországhoz – vélekedett az elnök. Hozzátette: ez minden egészséges és életrevaló kisebbség természetes érzése. Több évszázad alatt a magyarországi horvátok mély gyökeret eresztettek ezen a területen. Vallásuknak, mentalitásuknak és kultúrájuknak köszönhetően nem volt nehéz beilleszkedniük – szögezte le.