Plavsics tagadja bűnösségét

Biljana Plavsics, a boszniai szerbek volt elnöke csütörtökön minden egyes ellene felhozott vádpontban ártatlannak vallotta magát a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. A 70 éves asszonyt népirtással és háborús bűnök elkövetésével vádolják. A héten önként adta fel magát. Ő az első nő, aki ellen az ENSZ által létrehozott nemzetközi bíróság eljárást indított.Ritka az a szerbiai újság, amelyik fejléc alatt közli a Plavsics asszony elleni hágai vádemelés hírét, ám a médiumok annál nagyobb teret szentelnek a reagálásoknak, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy Szerbiában mennyire elfogultan tekintenek azoknak a szerepére, akik ellen Hágában vádat emeltek, és mekkora előítélettel viseltetnek a nemzetközi törvényszék tevékenysége iránt.Még azok is szerbellenesnek tartják a hágai bíróságot, akik egyébként elismerik a vádemelések indokoltságát. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetői is jelentősen megosztottak e kérdésben. Nemcsak a szocialisták és a radikálisok vélik úgy, hogy a hágai bírák elé szerb hazafiakat kényszerítenek. Ők pedig – akik az ország romlásáért maguk is felelősek – igyekeznek az egész szerb nemzettel azonosítani a Karadzsicsokat, hogy lehetetlenné váljon a felelosségre vonás.A Plavsics asszony bátorságát és ártatlanságát hangoztató nyilatkozatoknak egy az üzenete: a bűnös bíróság vonja felelősségre a vétleneket. Eközben továbbra is kiemelik, hogy Milosevics felett csakis hazájában ítélkezhetnek, szem elől tévesztve, hogy a jugoszláv igazságszolgáltatás jelenlegi helyzete erre most nem alkalmas.Montenegróban nem nagy lelkesedéssel fogadták Kostunica jugoszláv államfőnek a „funkcionális föderációra” vonatkozó javasalatát, amely a montenegrói kezdeményezéstől eltérően kevésbé laza szövetséget kínál fel Podgoricának. Hivatalos válasz még nem született montenegrói részről, komoly tárgyyalásokat ugyanis a platformokról csak azt követően folytatnak, hogy a DOS vezetősége is megvitatja a Kostunica és Djindjics által kidolgozott dokumentumot. Az első, ugyancsak nem hivatalos montenegrói reagálás szerint Kostunica javaslata tulajdonképpen visszatérés az 1992. évi alkotmányra, ezt pedig Crna Gora el fogja utasítani. Montenegró azt kapná vissza, amit Milosevics elvett tőle, de semmi többet – hangzik az egyik vélemény, amely egyenesen cinizmussal vádolta Belgrádot.