Schengen szorításában

Öt méter magas, átláthatatlan falat emelt az Amerikai Egyesült Államok a mexikói határnál, hogy megfékezze a jogtalan bevándorlást. Magyarországnak intelligensebben kell védenie önmagát és a nyugat-európai országokat a törvénysértő migránsok ellen. Ukrajnában több százezer afrikai, ázsiai vár alkalmat a Nyugatra özönlésre, a veszély nagy részével az alig tízezer fős Magyar Határőrség néz szembe. Az utóbbi három esztendőben mintegy kétezer embercsempészt lepleztek le a hatóság nyomozói – nagyüzemivé vált a szervezett bűnözésnek ez a fajtája.Jelenleg több mint ötszáz idegen él határőrségünk jól őrzött közösségi szállásain, a szabadabb mozgást engedélyező menekülttáborokban időző tömeg ennek többszöröse. Tavaly bő 12 ezer migránst toloncolt ki a hatóság az országból. A leleplezett embercsempészek száma 505 volt a múlt évben, a „segítőké” hetven. Útlevél-hamisításon 2679 bűnöző bukott le. Mindezek az adatok érzékeltetnek valamit a számos nehézséggel bajlódó társadalom e különös veszélyeztetéséről. Romániából és Moldáviából összesen több mint háromezren próbáltak törvénysértően Nyugatra jutni, az afgán migránsok száma megközelítette az ezret, a kínai próbálkozóké túlhaladta a nyolcszázat. Bangladesi, jugoszláv, iraki, török kivándorlók is több százan kísérleteztek a törvénysértő lakhelyváltoztatással – nem kis terhet róva a magyar költségvetésre.A kihívást nem is annyira a túlnyomórészt nem bűnöző hajlamú ember jelenti – a határőrség által feltartóztatott tízezres nagyságrendű tömegben 1729 volt a körözött tavaly –, hanem az a politikai irányzat, amely emberbaráti jelszavakkal igyekszik a törvénytisztelő társadalom terheit növelni. Ilyen esetekben nemegyszer a közvetlen anyagi érdekeltség hat. Emlékezetes egy korábbi eset, amelyben négy egyiptomi jutott hazánkat érintve egy szigetországba. Az ügyben a határőrség faxüzenetet kapott egy külföldi irodából, s ugyanarról a faxszámról egy magyarországi gyanúsítottnak – egy ismert jogvédő akkori élettársának – is levél érkezett. Míg azonban a hatóságnak azt üzenték külföldről, „nem tudnak semmit”, a jogvédőnek köszönetet nyilvánítottak a sikeres embercsempészetért. A lebukott hölgy elkerülte ugyan a bíróság előtti felelősségre vonást, ám az addig harcias jogőr azóta csendben van.Az országra leselkedő veszélyek egyre nagyobbak. Kína. Banglades, Afganisztán – a migránsokat legnagyobb számban kibocsátó országok – a túlnépesedéstől, a szegénységtől és az etnikai ellentétektől sújtottak. E térségekből akadálytalanul jutnak el a tömegek az ukrán–magyar határig – tőlünk keletre ugyanis a határőrizet nagyrészt csak szóban létezik, illetve akár útlevéllel, legálisan is elutazhatnak Csapig a hazájukat elhagyók. Tőlünk nyugatra azonban az Európai Unió védekezik: a schengeni határ hőérzékélőkkel, elektronikus eszközökkel vigyáz állampolgárainak biztonságára. Nem véletlenül szorgalmazzák idehaza többen, hogy a schengeni követelményeket vegyük át már az európai uniós csatlakozás előtt. Ez mindössze néhány milliárd forintba kerülne, a Széchenyi-terv keretében nagyrészt hazai középvállalkozások is kiépíthetnék, fölszerelhetnék a rendszert.Itt érdemes néhány, a jogvédők által gondosan elhallgatott adatot megemlíteni. A vándorló tömegek által vágyott Németországban 1999-ben 27 771 dollár volt az egy főre jutó hazai össztermék. Franciaországban 28 400, Nagy-Britanniában 24 080, az arabok által tömegesen és tartósan látogatott Dániában 33 400 dollár és így tovább. Minálunk ez a mutató hatezer dollár alatt maradt. Ha emellett figyelembe vesszük, hogy hazánk a világ egyik leginkább eladósodott országa, egyértelművé válik, hogy mi nem vállalhatjuk magunkra Afganisztán, Banglades, Kína és néhány afrikai ország gondjait.Az uniós csatlakozás közeledése egyébként még vonzóbbá teszi hazánkat a migránsok és az embercsempészetből (is) élő szervezett bűnözői körök számára. Országunk tranzitállomás helyett célállomássá válik, s igyekeznek bázist építeni hazánkban, és néhány év múlva az Európai Unión belül találják magukat.Furcsa törekvések érződnek itthon hivatalos berkekben is: szóba került, hogy a határőrséget a rendőrségbe kellene beolvasztani. Ez a döntés az embercsempészeknek kedvezne, a rendőrségnél ugyanis ez a bűncselekmény az ötödik, hatodik lenne a fontossági sorrendben, míg a határőrségnél jelenleg az első. Az ügyet lelkiismeretesen kezelők a német példára hivatkoznak: ott is külön szervezetek oldják meg az eltérő bűnüldözési feladatokat. A BKA (Bundes Kriminalamt) mellett, attól elkülönülve a BGS (Bundes Gremzschutz) védi a határokat. Hazánkban 1997 óta a határőrség nyomozói derítik fel az embercsempész bandák üzelmeit, azóta a munka eredményessége ugrásszerűen javult, annak ellenére, hogy bajok tömegével küszködnek. Ma 14 ezer fős lehetne a határőrség a hatályos törvény szerint, ám több mint négyezer ember hiányzik – állománybavételükre ugyanis nincsen pénz. Az idén ezer fővel, jövőre újabb ezerrel gyarapodhat a létszám, a toborzást rövidesen megkezdik.Furcsa nehézséget okoz határőreinknek a menekültügyi törvény pár hiányossága. Feltűnő, hogy az elfogott migráns azt vallhatja, ő éppen a hatóságokhoz igyekezett, s ez esetben meg kell indítani ellene a hosszadalmas idegenrendészeti eljárást, elodázva az azonnali kitoloncolást. Németországban mindez európai módon rendezett: ott a határnál még jelentkezhet a migráns, az ország belsejében lefülelve viszont már azonnali kitoloncolás vár rá. Vajon kiknek az érdeke lehetett annak idején a kiskapu kinyitása a magyar törvényben?...Az ügyészségek, a bíróságok ez idő szerint már komolyan foglalkoznak az embercsempészettel.. Tavaly egy volt határőr századost ítéltek el három és fél évre embercsempészet miatt. Rövidesen tárgyalják az ismert alagi ügyet: egy pajtában több száz kiéheztetett migránst találtak 1998-ban a határőrök. Nem kevesebb, mint 26 gyanúsítottat neveztek meg azóta a nyomozók. Ilyen tömeges várakozóhelyet utóbb Kerepestarcsán és Acsádon derített föl a határőrség: nagy tömeg migráns került kézre e helyeken.l.Miközben ma idehaza pénzügyi menedzserek, médiaguruk vehetnek át fényes kitüntetéseket politikusoktól, érdemes megemlíteni a társadalmat önfeláldozóan védő, de az ismeretlenség homályában maradó határőröket. Embereink veszélyes ütközéseket vállalnak az elfogások, a házkutatások, a kitoloncolások alkalmával. Utóbbi a keleti határállomásokon, negyvenszemélyes speciális buszokkal zajlik. Azok a migránsok, akik hazájukban eladtak mindent, fölégetve maguk mögött a hidat, vagy kivándorlásuk előtt bűncselekményt követtek el, hisztérikusan ellenállnak. Különösen a repülőgépen való kitoloncolás lehet idegfeszítő, itt ugyanis a migráns nagyközönség előtt játszhatja el a hatóságok által zaklatott ártatlan ember szerepét. A magyar hatósági személyek a sokféle kihívásnak intelligensen, európai módon felelnek meg, s nemcsak hazánkat, hanem már ezekben az években magát az Európai Uniót is védik.