Szerb–montenegrói csúcs Belgrádban

Szerb–montenegrói csúcstalálkozót tartottak tegnap Belgrádban a jugoszláv föderáció sorsáról, illetve a podgoricai és a belgrádi vezetés által e témában kidolgozott két tárgyalási platformról.A montenegrói vezetés nemzetközileg elismert, független köztársaságok laza szövetségeseként képzeli el Jugoszláviát, amelynek még a neve sem maradna meg. Szerbia lazítana ugyan a mostani kapcsolatokon, de radikális változásokat nem tervez, a föderatív állam maradna a nemzetközi szubjektum, nem pedig az egyes tagköztársaságok, s minden vitás kérdésre a szövetségi állam keretein belül keresnék a megoldást. A két álláspont távol áll egymástól, nem lesz könnyű tehát az egyeztetés, még akkor sem, ha Belgrád rugalmasságát hangoztatja.A hármas találkozó résztvevője Milo Djukanovics montenegrói elnök, Zoran Djindjics, a szerb kormányfői poszt várományosa és – harmadikként – Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök, akivel Podgorica nem szívesen tárgyal, mivel szerinte a jövőbeni kapcsolatok megvitatása a két köztársaságra tartozik, nem pedig a szövetségi hatalomra.Nyilvánvaló, hogy Kostunica gyakorlatilag a szerb felet képviseli. A szerb államfő részvétele pedig senkinek még csak eszébe sem jutott. Milutinovics ugyanis még a milosevicsi garnitúrából maradt vissza, tényleges hatalma a nagy alkotmányos felhatalmazások ellenére sincs. Djukanovics tehát csakis a választásokon győztes DOS-vezetőkkel tárgyalhatott.Állandóan csökken azoknak a száma, akik elfogadhatónak tartják a jelenlegi alkotmányos megoldást, s egyre többen követelik mindkét köztársaság teljes függetlenségét. 33 százalék a föderáción belüli teljes egyenrangúságot, 15 százalék a függetlenséget, 24 százalék a konföderációt támogatja. Jugoszlávia lakossága tehát e kérdésben két táborra szakadt: az egyik új alapokra helyezett közös államot, a másik pedig a békés szétválást, illetve két független állam laza szövetségét tartja hasznosabbnak. Bármilyen heves is a vita, már senki nem tart attól, hogy az ellentétek fegyveres konfliktusba torkollnak.Görögország támogatja Jugoszlávia területi integritását – summázta Kostunica elnök egynapos görögországi látogatásának eredményét. Jugoszlávia és déli szomszédja kapcsolatait példásnak minősítette, amelyek a legnehezebb időkben is kiállták a próbát. Kitűnően fejlődtek az orosz–jugoszláv kapcsolatok is. Ezt az értékelést csak megerősítette Szvilanovics külügyminiszter moszkvai látogatása. A tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy a Jugoszlávia álláspontjait támogató Oroszország következetesen tevékenykedik a BT 1244. számú határozatának érvényesítése, valamint Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása céljából. Moszkva egyébként nem szól bele a szerb–montenegrói vitába, mert mindkét köztársasággal jó viszonyra törekszik. Avjegyev külügyminiszter-helyettes egyébként ma Podgoricába látogat.A jövő héten Belgrádba várják Carla del Ponte asszony hágai főügyészt, aki – mint Hartmann asszony, a törvényszék szóvivője kiemelte – emlékeztetni fogja a belgrádi vezetőket kötelességükre, beleértve azt is, hogy letartóztassák és Hágába szállítsák a vádlottakat. Jugoszláviában tizenöt hivatalosan megvádolt személy talált menedékre. Ponte asszony Belgrádban miniszterekkel tárgyal majd, köztük a leendő szerb miniszterelnökkel is. Kostunicával is lenne megbeszélnivalója, ám a minap közölték, az elnök nem fogadja a hágai vendéget.