Szlovák igen a nyelvi chartára

A tervezettnél fél évvel később, többszöri halasztás után szerdán elfogadta a szlovák kormány a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájához való csatlakozás feltételeit. Az előkészített dokumentumot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormánytagjai is támogatták, mert – mint lapunknak nyilatkozva Csáky Pál miniszterelnök-helyettes elmondta – a kisebbségek anyanyelvének használatát az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben lehetővé teszi, például az államigazgatásban, a bíróságokon és a közszolgáltatásokban. Ráadásul az Európa Tanács felkínálta szakértői segítségét a ratifikálást követő jogalkotói munkában, tehát a kisebbségi nyelvi charta bevezetését nemzetközileg ellenőrzik majd Szlovákiában.A chartához való csatlakozás volt az MKP egyik feltétele annak, hogy támogassák a szlovák alkotmánymódosítás tervezetét és vállalják a kormányzati felelősséget a választási időszak mintegy másfél esztendejére. Mint ismeretes, a magyar pártnak azonban további igényei is vannak, nevezetesen a nevesítetlen földek átadása az önkormányzatoknak, illetve az önálló magyar kar megalakítása a nyitrai egyetemen, valamint a közigazgatási reform során olyan megye kialakítása, amelyben a magyarok a lakosság többségét alkotják, s amelyet a Csallóköz, a Mátyusföld és az Ipoly-mente hat járása alkotna. Ezekről a kérdésekről is tárgyalt a szlovák kormány koalíciós tanácsa kedden, ám a késő estig elhúzódó tanácskozás konkrét eredményeket nem hozott.Ami a közigazgatási reformot illeti, egy újabb bizottság tárgyalja meg ma a magyarok által megfogalmazott igényeket. A koalíciós tanács üléséről lapunkat tájékoztató Kvarda József, az MKP közigazgatási alelnöke a kialakult helyzetről annyit mondott el, „a magyarok szempontjából nem kecsegtetnek semmi jóval a kilátások”, ennek ellenére nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, hogy vajon a párt február 3-án megtartandó közgyűlésén tartanak-e szavazást a párt kormányzati szerepvállalásáról.