Tallózó

The SpectatorA brit konzervatív körök elit lapja címoldalon közölt cikkében arról ír, miért kedvez a jelenlegi iskolai vizsgarendszer a lányoknak a fiúkkal szemben, és hogy ennek milyen messze ható következményei lehetnek a társadalomra nézve.Statisztikák sora bizonyítja, hogy a lányok évek óta határozottan jobban teljesítenek a fiúknál az iskolai vizsgákon. A vizsgaeredmények az egyetemre felvettek arányában is megmutatkoznak: ma már a brit egyetemek tanulóinak 55 százaléka nő.A jelenségre többfajta, széles körben hangoztatott nézet is létezik. Az egyik ilyen szerint a lányok sokkal korábban érnek, és sokkal komolyabbak, mint fiú osztálytársaik, és sokkal inkább felnőtt módjára állnak hozzá a tanuláshoz. A legutóbbi eredmények ismeretében neveléspszichológusok ünnepélyesen megállapíthatják: az alulteljesítő iskolás fiúk sikertelenségét a körükben uralkodó „legénykedés” okozza (ami miatt nem becsülik sokra az ötösöket a bizonyítványban).A nők sikeres szereplésére is hasonló válaszokat kaphat az érdeklődő.A cikkben gyúnyosan idézett szakértő szerint annak a harminc éve elkezdett munkának a gyümölcse érett be, amely a nőket továbbtanulásra ösztönözte. „Kétség sem férhet hozzá, hogy megint mások arról nyilatkoznak majd őszinte képpel, hogy a férfi egyetemisták inkább az egyetemi élet ivászataiban és bulizásaiban tobzódnak, míg komolyabb kolléganőik könyvtárzárásig nyálazzák a szakirodalmat” – füstölög Madsen Pirie, a cikk szerzője. Megint mások – véli Pirie – azt fogják mondani, hogy a megváltozott nemi szerepek miatt van az egész, hiszen a nők számára ma már nem a gyerekáldás, hanem a karrierépítés az elsődleges, amelyhez elengedhetetlen a jó iskolai előmenetel.„A lányok utóbbi időkben tapasztalt sikereire létezik egy alternatív magyarázat is, amelyet az oktatásban részt vevők készséggel elfogadnak. Ez pedig az, hogy a fiúk és a lányok nem sokat változtak szokásaikat és készségeiket tekintve, maguk a vizsgák viszont igen” – érvel a szerző, hozzátéve: a régi vizsgák azokat a képességeket jutalmazták, amelyekben a fiúk jobbak voltak: a kockázatvállalást, a rész helyett az egész megértését, míg a maiak inkább a szisztematikusabb, konzisztensebb és a részletekre jobban ügyelő tudást díjazzák, amiben a lányok jobbak. A brit rendszer régi „O-level” vizsgája „mindent egy lapra” alapon működött (hasonlóképp a nálunk meghonosodott klasszikus érettségi hagyományaihoz, amely azonban nálunk is változóban van – A szerk.), ami a kockázatvállalást is ösztönözte, és egyértelműen a fiúk vizsgája volt. A rendszert felváltó GCSE sokkal inkább az egyes (rész)tanegységekből való alapos felkészülésre helyezi a hangsúlyt, és nem meglepő, hogy itt a lányok jobban teljesítenek.A Spectator cikke leszögezi: nem lehet azt mondani, hogy az egyik rendszer jobb lenne a másiknál, csak azt, hogy különbözőek. „A lányok nem azért kezdtek el jobban teljesíteni, mert a fiúk rosszabbak lettek, hanem azért, mert elnőiesedtek a vizsgák” – így a szerző, aki egy lány és egy fiú disszertációvédése kapcsán egy cambridge-i professzor beszámolóját idézi: „A lány elképesztően sok részletet gyűjtött össze, de nem értette meg, hogy mindez mit jelent. A fiú azonnal látta, hogy az egész miről szól, az azt alátámasztó bizonyítékokról azonban meglehetősen hézagos volt a tudása. Mindketten a legjobb jegyet kapták.”Az IQ-tesztek szinte már rutinszerűen rögzítik ezeket a különbségeket: a fiúk jobbak a számokkal végzett műveletekben, a mintafelismerésben és az elvont értelmezésben. A lányok jobban teljesítenek, amikor a nyelvi és szituációs logika a döntő. Akadnak olyanok, akik szerint a változás annak is betudható, hogy a vizsgák csak könnyebbek lettek (az egyetemisták megnövekedett számát szem előtt tartva), és arról van szó, hogy a már kisebb kihívást jelentő felsőoktatási intézményekbe több lány jelentkezik, mint fiú. Hogy maga a tananyag is változik, azt pedig az jelzi, hogy ma már a vizsgatárgyak között sokszor nem fizika vagy történelem, hanem „egészségügyi ismeretek”, „szociális gondoskodás”, „szabad idő” vagy „turizmus” nevű tudományok szerepelnek. A kérdések is megváltoztak. A régi O-level vizsgán a klasszikus, adatokat kérdező vagy kifejtős kérdések szerepeltek, míg manapság a vizsgázók olyannal is találkozhatnak, mint például „hogyan érezte volna magát a náci Németországban nevelkedő zsidó gyermekként?”A vizsgák feminizálása kapcsán a cikkíró felteszi a kérdést: miféle társadalmat épít fel egy ilyen rendszer? Hogyan tud szembenézni kihívásaival az az ország, amelynek vezető pozícióiban a módszeresek mellett nem kaphatnak helyet a kockázatvállalók, a vállalkozó szelleműek – legyen szó férfiakról vagy nőkről, hiszen ez innentől kezdve nem is a nemek közötti különbség kérdése –, ahol a szisztematikusokat előnyben részesítik a dolgok mélyére látókkal szemben? Ez az ország „így is megalkotja majd a penicillint és a légpárnás hajót vagy csak a közhivatalnokot”? – szól a költői kérdés.