A kórokozó ha megvadul

Hol az ország egyik szélén, hol a másikon tűnik fel a fertőző gennyesagyhártyagyulladás, és életerős fiatal emberek, csecsemők halálát okozza.Milyen betegség ez?Fertőző kór, de többnyire nincs kapcsolat az esetek között, fiatalokat és gyermekeket támad meg, a tünetek eleinte mindennapinak tűnnek, majd a betegek állapota olyan gyorsan romlik, hogy tíz esetből átlagosan kettőn már nem tudnak segíteni. Miközben az emberiség azzal áltatta magát, hogy úrrá lett a fertőző betegségeken, a kórságok újraélednek. A meningococcus sem ismeretlen betegség, már a harmincas években bejelentési kötelezettség volt érvényben rá Magyarországon, ám az esetszám folyamatosan csökkent, egészen 1999 decemberéig, amikor ismét megtanulta a nevét az ország.Jól érzékelteti a helyzetet Molnár Ilona akkori országos tiszti főorvos (ma a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára) tavalyelőtti kijelentése: „Nem kell jobban aggódni, mint máskor, csak máskor nem tudták, hogy aggódni kell.” A meningococcus betegség utoljára a negyvenes évek első felében fordult elő ezres nagyságrendben hazánkban, azóta – mint a fejlett országokban – kedvező volt a járványügyi helyzet, az utóbbi évtizedekben a bejelentett esetek száma mindössze 20–40 között mozgott évente. A fordulatot az emlékezetes laktanyajárvány hozta: 1999 karácsonya körül több mint harminc megbetegedést regisztráltak. Tavaly 98 esetet jelentettek be a járványügyi szerveknek, és közülük minden ötödik beteg meghalt.A laikusok szemében rejtélyes kór a szakemberek számára is több kérdőjelet tartogat. Az a jelenség, hogy a betegség „hol itt, hol ott váratlanul csap le”, Melles Márta, az Országos Epidemiológiai (járványügyi) Központ főigazgató-helyettese szerint azzal magyarázható, hogy maga a kórokozó nem számít különlegesnek, az emberek jelentős hányadának orrában vagy garatában megtalálható a baktérium, de tüneteket nem okoz. Száz baktériumhordozóból egy betegszik meg nagy valószínűséggel, és általában húszszázalékos a halálozás. A kórokozó furcsasága, hogy egyszerre gyenge és nagyon erős. Gyenge, mert bár cseppfertőzéssel terjed, a szakemberek szerint a kórt nem lehet villamoson vagy a közértben elkapni. Csókolózás vagy ismételt kontaktus, zsúfolt lakás, együtt alvás kell a terjedéséhez.Ezért a betegség gyakran kollégiumokban, laktanyákban üti fel a fejét, de tavaly például a mekkai zarándokok körében alakult ki ragály. A kórokozó tehát gyenge, mert szerencsére viszonylag nehezen terjed, ám hihetetlenül erős is, ha egyszer valakinél kialakul a betegség. A járványügyi központ ezért a háziorvosoknak kiadott módszertani levelében külön felhívja a figyelmet arra, ha a közönségesnek látszó klinikai tünetek (láz, erős fejfájás, hányinger, tarkókötöttség, csecsemőknél magas hangú, sikoltó sírás, nyöszörgés, ébredési nehézség) fertőző gennyes agyhártyagyulladásra utalnak, haladéktalanul hívjanak mentőt, de már annak megérkeztéig is fogjanak hozzá az antibiotikumos kezeléshez, „mert ennek minél korábbi megkezdése a beteg életét mentheti meg”. Ám hogy mi váltja ki a baktériumok megvadulását, vagyis tünetmentes hordozóból hogyan lesz valaki beteg, annak pontos mechanizmusát nem ismerjük.Melles Márta szerint a meningococcus a legsúlyosabb és legriasztóbb esetek közé tartozik, rendkívül gyors lefolyású, így a szervezetnek nincs ideje védekezni. A köztudatban elterjedt gennyes agyhártyagyulladás elnevezés azért sem helytálló – figyelmeztet a járványügyi szakember –, mert ez a meningococcus betegség egyik klinikai formája, máskor azonban szepszis, tehát vérmérgezésként jelentkezik. A kór kialakulásához a baktériumnak be kell kerülnie a vérpályába, de a tudósok sem tudják előre, hogy a baktériumhordozók közül ez kinél és mikor történik meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a társfertőzések, felső légúti megbetegedések segítik a folyamatot.Ezért tartják a szakemberek a védekezés egyik legfontosabb módjának a „saját betegségünk komolyan vételét”. Melles Márta szerint nincsenek adatok arról, vajon a gyógyultak közül hányan szenvedtek maradandó egészségkárosodást, mert ezeket nem kell jelenteni a járványügyi hatóságnak. Emlékezetes ugyanakkor az első betegnek, egy tizenéves fiúnak a kálváriája, akinek több láb- és kézujját el kellett távolítani a fertőzés következtében kialakult, nagy kiterjedésű bőrelhalás miatt, és hosszú ideig az sem volt biztos, hogy életben marad-e. A műtétsorozatot végző sebész, Baksa József, a fővárosi Szent János Kórház osztályvezető főorvosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fiú szerencsére meggyógyult, háromhavonta kell kontrollra járnia a kórházba.Sokakban riadalmat okoz az is, hogy a betegségnek több alfaja van, és közülük a B szerotípusra nincs védőoltás. Az 1999-es járvány óta azonban hazánkban nem ez a – korábban honos – baktériumfajta az uralkodó. A jelenség nemcsak Magyarországra jellemző, már a kilencvenes évek elején megfigyelhető volt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában is a meningococcus betegség közösségi halmozódása, amely szinte kizárólag a C csoportra volt visszavezethető. Hazánkban ma már az esetek kétharmadáért a C típusú baktérium a felelős, és erre létezik védőoltás. Korábban csak a kétévesnél idősebbek részesülhettek benne, ma azonban már van oltóanyag csecsemők számára is.Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke elmondta, hogy az ötféle törzskönyvezett oltóanyag közül csak az a kettő kapható, amely kétévesnél fiatalabbaknak is beadható. A szérum nemcsak kisgyermekeknek, hanem felnőtteknek is védelmet nyújt, ám jóval drágább, mint a kétévesnél idősebbeknek szánt oltóanyag: 8700 forintba kerül. (Egyévesnél fiatalabbak esetében ebből 70, kétévesnél fiatalabbaknál 50 százalékot átvállal az egészségbiztosító.) Ezt nem mindenki engedheti meg magának, ezért több patikában fel kell iratkozni az olcsóbb szérumra, amely talán már a jövő héten megérkezik a gyógyszertárakba.A szülőknek gyakran azzal is szembe kell nézniük, hogy a háziorvosok nehezen tudják beilleszteni a meningococcus elleni oltást a félévesnél fiatalabb csecsemők szoros oltási programjába. Bár a meningococcus kórokozóját már 1887-ben felfedezte Anton Weischselbaum, a betegség még mindig nehéz feladat elé állítja a gyógyítókat. Az 1890-es évek végén lovakból nyert kórokozókat adtak ellenszérumként a betegeknek – tudtuk meg dr. Magyar László orvostörténésztől –, ma már Melles Márta szerint az antibiotikumos kezelést alkalmazzák. Antibiotikumot adnak a betegek környezetében élőknek is, hogy megelőzzék a fertőzést.A különös kórokozó tehát bármelyikünkben jelen lehet ebben a pillanatban is, és senki sem tudja megmondani pontosan, mikor és miért okoz megbetegedést. A laikus azt kérdezi, miért nem lehet a baktériumot még tünetmentes állapotában kiirtani. Melles Márta azt mondja: erre nincs mód, és szükség sincs rá. Védekezni védőoltással lehet, s a most kapható szérum – a gyógyszerészkamara elnökének tájékoztatása szerint – tíz évre védelmet nyújt. Ez az egyetlen módja annak – legalábbis a C típusú kórokozónál –, hogy ha a baktériumot nem is, de meningococcus betegséget elkerüljük.