A Vatikán hercegei

Amikor 1316-ban XXII. János pápát trónra segítették a konklávé bíborosai, először kellett befalazni a testületet a döntés mielőbbi meghozatala érdekében. Ekkor még csak huszonhárman rekedtek a lyoni katedrális falain belül, ám ez a szám a XX. század egyházfőinek tevékenysége folytán megnövekedett. Ha most tartanák a pápaválasztást, 135 vörös ruhás szavazhatna, a bíborosok testületének többi tagja (49 fő) idős kora miatt nem kapna meghívást a konklávéba. A Vatikánnal foglalkozó szakértők megegyeznek abban, hogy a tegnapi konzisztóriumon hivatalosan is megerősített kinevezések, és a bíborosi testület személyi összetételének megváltoztatása során létrejött az a csapat, amely a Vatikánban dönteni fog az új pápa személyéről.Röpködnek a nevek, ki lehet az utód, talán olasz, vagy spanyol? Újabb kelet-közép-európai következik? A hatalmi harc az egyházban is ugyanolyan, mint akármelyik országban. A nagy kérdés jelenleg azonban az, hogy meg tud-e újulni a Szentszék? Melyik lobbi fog érvényesülni, a dél-amerikai, a szláv vagy az olasz? Az minden egyházpolitikus szemében egyértelmű, hogy Európában egyre csökken a katolikus hívek száma. A Vatikán egyedül a latin népekben bízhat teljesen, ám egy fecske nem csinál nyarat, így az öreg kontinens lakóinak el kell ismerniük, hogy a katolikus világ központja eltolódott. Dél-Amerikába, Afrikába, a világ Rómától távol eső helyeire. A Vatikán nagy választás előtt áll: vagy elég rugalmas lesz ahhoz, hogy lehetőséget ad egy latin-amerikainak, vagy tartja magát a régi szokáshoz, és újra visszatér az olasz hegemónia. A II. János Pál pápa által összeállított bíborosi testület mindenesetre szakított a hagyományokkal, és szokatlanul nagy számú, spanyol ajkú egyházfőt választott be csapatába. Ha latin-amerikai nyer, elképzelhető, hogy egy időre elhallgattatják az olasz lobbit. Túl sokan vannak ugyanis a térségben, akik alkalmasak lennének a pápai címre. Ráadásul túl sok a hívő Latin-Amerikában, és ehhez képest bántóan kicsi a jelentőségük a Vatikánban. Azzal viszont mindig számolni kell, hogy a Szentszék nem távozik el Rómából. Egy második avignoni fogság gondolata jelenleg történelmietlen, és ami még fontosabb, a hívek sem fogadnának el új helyszínt.Ha a lengyel pápát magához szólítja az Úr, máris biztosak lehetnek benne a szláv bíborosok, hogy véget ér a volt keleti tömb befolyása az egyház életére. Vajmi kevés esély van ugyanis arra, hogy újra szláv származású egyházfő kerül Szent Péter székébe. A várhatóan átalakuló valláspolitikai térképen akár az afrikai kontinens is hangsúlyosabb lehet, mint a szláv terület. És akkor még szó sem esett az olaszokról. A csizmaország bíborosai közül többen a Curiából érkeztek, további tizenhárom pápajelölt pedig más területeket képvisel. Az egyik legesélyesebbnek tartott olasz bíboros, Giovanni Battista Re, a püspöki testület elnöke a mostani konzisztóriumon kerül be az egyház hercegei közé. A jól értesültek szerint „erős csapattal” állnak ki az olaszok, ráadásul otthon vannak, és hazai pályán nagyon nehéz lesz legyőzni őket.Egy érdekes kérdés is felvetődik az új bíborosok kinevezésekor: vajon készen áll-e az egyház egy fekete pápa megválasztására. A nigériai Francis Alinze mindenesetre kész lenne elfogadni a tiarát. Bár egyes vatikáni csoportok támogatnák a megválasztását, az évezredes hagyományok miatt valószínűleg hosszú időre leveszik a napirendről a kérdést.