„Trump lerántotta a leplet a nyugat-európai országok képmutatásáról!” – írta közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán. Jelezte: miután az amerikai elnök az orosz olaj vásárlásának megszüntetésére és a közvetítők elleni szankciók bevezetésére szólította fel a NATO-országokat, a fősodratú média Magyarországra és Szlovákiára próbálta ráhúzni a vizes lepedőt.
Csakhogy kiderült:
nem azzal a két országgal van probléma, amelyek történelmi és földrajzi adottságaik miatt rászorulnak az orosz energiahordozókra (ráadásul globális viszonylatban marginális mennyiséget vásárolnak) hanem, amelyek „papíron” leváltak, de a gyakorlatban, közvetítőkön keresztül továbbra is óriási tételben vásárolnak.
Néhány szemléletes adat:
- India orosz olajimportja 2021-ben 3 millió tonna volt, 2024-ben 90 millió tonna, a NATO-tag Törökországé pedig 6-ról 13 millió tonnára növekedett (Kazahsztánról nincs hivatalos adat).
- Ugyanebben az időszakban Kazahsztán EU-ba irányuló olajexportja 40-rő 55 millió tonnára, India olajtermék-exportja 5-ről 15 millió tonnára, Törökországé pedig 5-ről 12 millió tonnára bővült.
- Miközben a vezetékes beszerzések visszaestek, az EU orosz cseppfolyósítottföldgáz-vásárlása 12-ről 20 milliárd köbméterre nőtt, amelynek nagy része francia, spanyol és belga kikötőkbe érkezett.
- A nukleáris fűtőelemek piacán Oroszország részesedése továbbra is meghaladja a 20 százalékot az unióban.
„Sokatmondó, hogy míg a főáramú média Magyarországgal és Szlovákiával volt elfoglalva, Brüsszel – mindössze két nappal Trump felhívása után – határozatlan időre elnapolta az új szankciós csomag előterjesztését” – tette hozzá a szakértő.
