Alkotmánybírósági döntést kér a MAK

Egyik legszélesebb körű alkotmánybírósági civil kezdeményezés a Bokros-csomag óta a szövetkezeti üzletrésztörvény felülvizsgálati kérelme. A Magyar Agrárkamara (MAK) elnöksége törvényi kötelezettségének tett eleget, amikor az Alkotmánybírósághoz benyújtotta a szövetkezeti üzletrésztörvénnyel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmét – jelentette be tegnap Ebele Ferenc, a MAK alelnöke, aki okként a gazdasági kamarákról szóló törvényt idézte. Eszerint a gazdasági kamaráknak lehetőségük van kezdeményezni a vállalkozások jogának és gazdasági versenyszabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését.A MAK véleménye szerint az 1992-es szövetkezeti törvényt az akkori kormány a szövetkezetek megkérdezése nélkül kezdeményezte és alkotta meg, így született meg az üzletrész és az üzletrész-tulajdonos. A kamara egyetért az üzletrészek kifizetésével, de álláspontja szerint a 20-25 milliárdnyi összeget állami pénzből kell kiegyenlíteni, nem a szövetkezetektől kell elvonni, mert ez a tőkeelvonás veszélybe sodorná a szövetkezeteket és dolgozóikat – mondta Ebele Ferenc. Az alelnök nehezményezte az üzletrésztörvény adta lehetőségek közül azt a rendelkezést is, amely alapján az állami hiteleket a szövetkezetek csak az ÁPV Rt.-n keresztül vehetik fel. A kamara információi szerint e célra tizennégy állami gazdaság privatizációjából befolyt bevételeket fordítanák, ilyen privatizációra azonban még nem került sor, ezért az ÁPV Rt.-nek jelenleg nincs és valószínűleg az első fél évben sem lesz módjában kiegyenlíteni a beérkező igényeket.Mészáros Gyula, a MAK főtitkára kijelentette: rendezni kell az üzletrészek ügyét, mégpedig úgy, ahogy azt Torgyán József agrárminiszter többször is elmondta, állami részvétellel, és nem tőkekivonással.Ebele Ferenc elmondta: eddig tizenhat civil szervezet kezdeményezte az üzletrésztörvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát, amelyet további civil szervezetek is mérlegelnek. A kamara a törvény sürgősségi elbírálását kezdeményezi, amelynek végrehajtási rendelete várhatóan a következő kormányülés után jelenik meg. Információink szerint erre vár az MSZP és a Bankszövetség is, amelyek ekkor fordulnak az Alkotmánybírósághoz, kérve a törvény és a végrehajtási rendelet megsemmisítését.