Influenzakórkép

Egyre nő az „influenzaszerű” megbetegedések száma, de megjelent már a valódi is. Mi a közös bennük, mi a különbség? Hogyan működnek ezek a parányi, fénymikroszkóppal nem is látható ellenségeink? A vírusok mindenesetre kilógnak a sorból. Örök vita, hogy egyáltalán élőlényeknek tekinthetők-e, hiszen az életjelenségek közül egyedül a szaporodást tekintik feladatuknak. Egyesek – rendszertanilag – a növények közé sorolják ezt a különös társaságot. Napjainkban a légutakat támadó, elsősorban cseppfertőzéssel terjedő vírusok támadnak. Az enyhébb lefolyású, úgynevezett influenzaszerű megbetegedéseket több mint százötvenféle, különböző antigénszerkezetű vírus okozza! A valódi influenza súlyos, gyakran életveszélyes, olykor testszerte kialakuló vérzésekkel járó betegség. Szerencsére a kórokozó azonosítható, visszatérő fajta, ezért hatásos védőoltások készíthetők ellene, szemben a roppant változatos antigénszerkezetű, „influenzaszerű” megbetegedéseket okozókkal. Az antibiotikumok egyik csoportra sem hatnak, ezért a megelőzést csak a szervezet erősítése, a fertőzés terjedésének kedvező helyek (tömeg, iskola stb.) kerülése, illetőleg a valódi influenza ellen létező védőoltás alkalmazása szolgálhatja. Más kérdés, hogy a legyengült szervezet könnyű prédája a baktériumoknak is, így bizonyos esetekben indokolt lehet az antibiotikumok adása.A vírusfertőzés súlyos veszélyeket rejt magában. A harc egyik lehetséges kimenetele a megtámadott sejt teljes pusztulása. A másik esetben csak megrongálódik, „zárványtestek” keletkeznek benne, működésében zavar támad. Külön kategóriába tartozik az a jelenség, hogy egyes vírusfertőzések nemcsak a sejtek pusztulását okozzák, hanem „átprogramozva” őket sejtszaporulatot, burjánzást indítanak meg. Ennek közismert példája a szemölcsképződés, de ismeretesek rosszindulatú daganatokat előidéző vírusok is. A napjainkban – joggal – sokat emlegetett HIV-vírusok a szervezet védekezőapparátusát, immunrendszerét bénítják meg.Érdemes még néhány szót szólni a lappangó vírusfertőzésekről. A vírusok jelenléte oly általános, hogy kérdéses, létezik-e egyáltalán vírusszennyeződéstől mentes többsejtű szervezet a földön. A lappangó vírusfertőzés nem okoz tüneteket, időnként azonban egyéb betegség, leromlás aktivizálhatja a kórokozókat. A véradásra jelentkező egészséges emberek 0,5–1 százalékánál lehet kimutatni laboratóriumi vizsgálatokkal a fertőző májgyulladás vírusait. Az igen változatos, súlyos betegségeket okozó herpeszvírus is csak mintegy 15 százalékban okoz heveny tüneteket, az esetek többségében csupán lappang a fertőzés. Aztán aktiválhatják különféle helyi ártalmak (gyomorrontás, tüdőgyulladás), és megjelenik az ajkon a közismert fájdalmas, hólyagocskákkal, duzzanattal járó elváltozás.