Gáza északi részén, Dzsabalija menekülttábor közelében rakétatámadást hajtott végre tegnap az izraeli hadsereg. Az akcióban két Apache típusú izraeli harci helikopter egy személyautó fölé repült, majd három-négy rakétát lőtt ki a járműre. A nyilvánvalóan jól kitervelt támadásban a gépkocsi vezetője életét vesztette. Az áldozat egyébként Maszúd Ajad volt. Az izraeli és a palesztin források eltérően interpretálták az akció okát. Izraeli katonai közlések szerint az áldozat az Irán-barát, Hezbollah nevű szélsőséges síita szervezethez tartozott: számos – izraeliek ellen irányuló – terrorcselekményben és emberrablásban vett részt, fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel is foglalkozott. A palesztin férfi apja is ismert terrorista, akit az izraeliek két hete vettek őrizetbe.Palesztin források szerint egyébként Maszúd Ajad a Jasszer Arafat palesztin vezető személyes védelméről gondoskodó Force 17 nevű elit csoport magas rangú tagja volt. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy az Arafat vezette Fatah mozgalomnak is tagja volt a most meggyilkolt férfi. A támadás, amely nem az egyetlen fegyveres incidens volt tegnap a palesztinok és az izraeliek között, tovább rontja az Ariel Saron megválasztása óta egyre inkább veszélybe kerülő békemegállapodás esélyeit.Ariel Saron miniszterelnökké választása után kedden voltak a leghevesebb fegyveres összetűzések. Ezek közül a leglátványosabb kétségkívül az volt, amint az izraeli hadsereg rakétákkal szétlőtte az általa körözött terroristának tartott Maszúd Ajad gépkocsiját. Ezt megelőzően egy palesztin menekülttábor közelében alakult ki heves tűzpárbaj; ötven palesztin fegyveres csapott össze az izraeli katonákkal. Az ismét fellángolt erőszak még inkább eltávolítja a feleket a tárgyalóasztaltól. Úgy tűnik, mintha mindkét oldalon csak okot és magyarázatot keresnének arra: miért nem folytatják a megbeszéléseket a békéről.Eközben néhány kérdés kivételével szinte mindenben megállapodott egymással Izrael két legnagyobb pártja a nemzeti egységkormány létrehozásával kapcsolatban. A megállapodás szövegét Haim Ramon belügyminiszter és a leendő kabinet egyik tagja, Gideon Szaar dolgozták ki, és hozták nyilvánosságra. A koalíciós tárgyalásokat sok szempontból a kényszer szülte, hiszen miközben a miniszterelnök-választást Ariel Saron fölényesen megnyerte pártja, a Likud kevesebb képviselővel rendelkezik a kneszszetben, mint a másik nagy párt, a Munkapárt. Saron a Likud baloldali riválisa nélkül csak egy ingatag, apró jobboldali pártokból gyúrt koalíciót lenne képes alkotni, és annak élén nem biztos, hogy képes lenne kihúzni a két év múlva esedékes parlamenti választásokig. Éppen ezért a Munkapárt nem adja olcsón magát a koalí-ciós alkudozásokban. Két-három kulcspozíciót várhatóan az előző kormányzó párt tagjai tölthetnek be. Nem kizárható, hogy a külügyi tárca irányításával a Nobel-békedíjas Simon Pereszt bízzák meg. A két párt megegyezett arról, hogy az új kormány az ideiglenes egyezség mielőbbi megkötésére törekszik a palesztinokkal, és lemond arról, hogy újabb zsidó telepeket létesítsen Gázában. A megállapodásban nem említik a palesztin államot. A palesztinokkal kötendő béke feltétele, hogy mindkét fél tegyen engedményeket.
A svéd kormányfő támadása ellenére egyre többen beszélnek az ország biztonsági válságáról
