Hazánkban a rendszerváltozással egyidejűleg kezdődőtt a nyugati irányú energetikai orientáció. Az új nemzeti energiapolitikát az 1993-ban országgyűlési határozattal megerősített Magyar Energiapolitika című dokumentum foglalja össze. A Horn-kormány által végrehajtott privatizáció kedvezőtlen tulajdonosi szerkezethez vezetett. A szétaprózott hazai energiaszolgáltató piac legnagyobb része külföldi monopóliumok kezébe került, és koncentrálódott. A korábbi állami monopóliumok helyébe sokkal nagyobb és komplexebb nemzetközi monopóliumok léptek. Az energiaárak megkétszereződtek, a szociális jellegű tömbös lakossági tarifa megszűnt. Az árszínvonal emelése a hazai tulajdon diszkriminálása és folyamatos vagyonvesztése mellett ment végbe – jelentette ki Járosi Márton, az Energetika 2000 Társulat elnöke az Energia és társadalom az ezredforduló Magyarországán című tegnapi fórumon. – Az a látványos kudarc, amit a liberalizálás a kaliforniai villamosenergia- rendszer krízisével okozott, intő jel lehet arra, hogy még a világ leggazdagabb társadalmának legfejlettebb régiójában is súlyos következményekkel járhat az elhibázott energiapolitika. A magyar társadalmi átalakulás második évtizedének egyik nagy kihívása éppen az, hogy az energetika terén hogyan leszünk képesek az egyoldalú piaci doktrínák felől az európai társadalmakat történetileg jellemző ökoszociális érzékenység irányába fordítani fejlődésünket – mondta hozzászólásában Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.Schmidt János, a Best Kft. igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti energetikai stratégiát kell készíteni, meghatározni a primer energiahordozók arányát, a versenypiaci korlátozásokat, a nemzeti energia társaság feladatait, az önellátás és az import arányát.
Szánthó Miklós: Mindenki figyelje a röszkei határátkelőt!
