Szaporodnak a deviza-bűncselekmények

A vám- és pénzügyőrség nyomozati felderítési munkájában jelentős változások történtek tavaly, hiszen a múlt év március elsejével további öt területen kapott a testület nyomozó hatósági jogkört. A múlt évi változásokról és a testület nyomozati tevékenységéről, illetve a végrehajtott szervezeti változtatásokról kérdeztük Bencze József dandártábornokot, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) rendészeti főigazgatóját.Melyek azok az újabb területek, ahol múlt év márciusától nyomozhatnak?– A nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, a nemzetközileg ellenőrzött termékek, technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettségek megszegése kapcsán kaptunk nyomozati jogkört. Látni kell azonban, hogy ez a három bűncselekmény még nem jellemző a magyar gazdasági bűnözésre, de az ellenük való fellépést már most meg kell szerveznünk. Az áru hamis megjelölése, a szerzői és szomszédos jogok megsértése esetében abban az esetben nyomozhat a vámhatóság, ha azt vámárura vagy jövedéki termékre követik el.– A felderített ügyekben mekkora volt öszszességében az elkövetési érték? Milyen a bűncselekmények megoszlása?– Tavaly a bűnelkövetők általunk felderített jogsértő magatartása miatt a költségvetést ért kár meghaladta az 58,3 milliárd forintot, szemben az 1999. évi 59,5 milliárd forinttal. Ezen belül a vámjogszabályt sértő cselekmények, a csempészet és vámorgazdaság a testület által realizált felderítések számának több mint 87 százalékát teszik ki. Ez 17 030 esetet jelent, az elkövetési érték pedig, több mint 39,080 milliárd forint volt. Az elkövetés módjára továbbra is jellemző a klasszikus csempészet, a vámáru vámellenőrzés alóli elvonása, illetve a vámárura a valótlan írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattétel. Utóbbit az áru mennyiségére, a számla értékére, a származási helyére, a vámtarifaszámra vagy a szállítmányt terhelő vámértéknövelő tényezőkre, illetve ezek variációjára valósítják meg. Számos esetben megkísérlik a csempészek a TIR-igazolvánnyal szállított áruk között más termékek szállítását is, s abban bíznak, hogy az indító vámhivatal által feltett vámzárat csak a célállomáson bontják fel, a közbenső vámhivatalok pedig csak adminisztratív ellenőrzést fognak végezni. A 16 ezerről 15 ezerre csökkenő vámjogszabálysértések között döntően a vámszabálysértések dominálnak, s azok inkább az ország keleti felében kerülnek felderítésre.– A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékekre, a szeszre, a dohányárukra, az üzemanyagokra elkövetett jogsértéseket milyen eredményességgel derítették fel?– A jövedéki termékekben magas az adótartalom, ezért vannak, akik a nagy haszon reményében a lebukás kockázatát is hajlandók vállalni. Adócsalás kapcsán a múlt évben 673 esetben nyomoztunk eredményesen, amely esetekben az elkövetési összérték megközelítette a négymilliárd forintot. Ezen belül jelentős mennyiségű volt az alkohollefoglalásunk. Tavaly 1400 esetben 700 ezer liter szeszt foglaltunk le, amelyek nagy része főleg Romániából származott. Olyan eset is előfordult, hogy a szeszt adómentes felhasználást megjelölve hozták be, majd az ablakmosó alapanyagnak vámkezelt adómentes termék helyett ital, „könnyű” drog lett belőle. A másik kaotikus terület az üzemanyag-csempészet volt. Az eltérő ár- és adórendszer miatt sokan hoztak be üzemanyagot Ukrajnából, Romániából és Jugoszláviából. A jogalkotók nagyon helyesen szigorítást vezettek be, amelynek következtében ma már csak naponta egyszer lehet rendszeresített üzemanyagtartályban vámmentesen benzint behozni, s minden további behozatal vámköteles. A határátlépések számát az összes határállomáson a határőrség regisztrációs rendszerével és a nálunk rendszeresített Falcon gépjármű-felismerő rendszerrel végezzük. Egyébként a jövedéki törvény változásai nyomon követhetők, s mindig előtérbe kerülnek olyan termékek, amelyek ugyan nem tartoznak a regisztrált jövedéki termékekek körébe, de kisebb ráfordítással azok helyettesíthetők vele.– Az extrakönnyű fűtőolajra gondol?– Többek között igen. Az adómentes fűtőolajból lepárlás vagy a klasszikus savazás útján a gázolajhoz hasonló paraméterekkel rendelkező, üzemanyag célú felhasználásra alkalmas kőolajterméket nyernek. Természetes adót, közterheket nem fizetnek utána. A felderítést nehezíti, hogy sok esetben a telepről még a közvetlen környezet sem szerez tudomást. A költségvetésnek és a vám- és pénzügyőrségnek is komoly problémát okoztak azok az elkövetők, akik az extrakönnyű fűtőolaj lepárlásával üzemanyagot készítettek, s a sikeres felderítéseket követően ez esetben nem tudtuk érvényesíteni követelésünket, mert az elkövetők fiktív szerződésekkel, többszörösen hátrányos helyzetű, szegény emberek mögé bújtak. Tavaly nyolc illegális berendezést számoltunk fel. Másik jogsértő magatartás, amikor fiktív számlákkal próbálják meg igazolni a jövedéki termék származását. Ilyen például a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj adójának visszaigényléséhez benyújtott valótlan számla, vagy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium igazolása adattartalmának megváltoztatása.– A szigorodó jogszabályok miatt visszaszorulóban van a cigaretta csempészete?– A kecsegtető haszon miatt sokan még mindig próbálkoznak. A szigorításra nagy szükség volt, bevezetése előtt a déli határon volt rá példa, hogy középiskolásokat buszoztattak a határra, majd azok az utasforgalmi vámmentesség határáig cigarettát hoztak át, s ezt naponta többször megismételték. Ma már az a gyakorlat, hogy kis mennyiségben csempészik be Magyarországra a dohányárut, itt összegyűjtik, majd nagyobb tételként szállítják tovább. Az ellenőrzési rendszerünk miatt azonban egy idő után már nem mertek ekkora mennyiséget közúton szállítani, ezért postai úton próbálták meg a csempészárut a rendeltetési helyére eljuttatni. Másik módszer, amikor az EU-ban gyártott cigarettát kiviszik az unió területéről, majd rövid pihentetés után azt visszacsempészik oda. Ez az üzlet tetemes haszonnal jár, hiszen az áfát visszaigénylik, nem fizetnek közterheket, és még dotálva is van a legális export. A bűnözői csoportok ebből tudják megfizetni a közreműködőket. Sajnálatos, hogy egyes esetekben a szállítmányok útját rendőrök, határőrök és vámosok is segítették. A jelentős haszonból a sofőröknek is jut, ők átlag két forintot kapnak cigarettaszálanként. Az elkövetők rendkívül szervezetten dolgoznak, külön logisztikai központokat alakítanak ki. A szállítmányokban a rejtőárut úgy választják ki, hogy annak még a súlya is megegyezzen a dohányáru tömegével. A nagy fuvarozó cégek rettegnek az ilyen esetektől, ezért tavaly egymás után kerestek meg bennünket, és ajánlották fel együttműködésüket a számukra is hátrányt okozó tevékenység felszámolása érdekében.– Nőtt vagy csökkent a devizabűncselekmények száma?– Megállapítható, hogy a devizatörvény 1995-ös hatálybalépése óta ezeket a cselekményeket nem elsősorban fizetőeszközre, hanem a nagyobb és gyorsabb haszon elérése végett, áru jogellenes kivitelével követik el. Jelentősen növekedett azon bűncselekmények száma, ahol a magyarországi depókból a legális szállítmányok közé rejtve próbáltak meg adójegy nélküli, illetve nem magyar származású cigarettát külföldre kijuttatni. Ezeknek a szállítmányoknak a célországa többnyire Anglia vagy Németország. Másik jellemző elkövetési mód, amikor a szerződésen alapuló fizetési kötelezettséget készpénzben teljesítik külföldre. Tavaly 1634 devizajogsértő cselekményt derítettünk fel, az elkövetési érték meghaladta a 6,150 milliárd forintot. A probléma felszámolása érdekében sürgősen lépéseket kell tennünk, hiszen ez év első három hetében már 52 esetben találkoztunk a jelenséggel, az elkövetési érték pedig megaladta az 1,26 milliárd forintot.– A hitelkártyák világában még vannak, akik valutacsempészettel foglalkoznak.– Igaz. A múlt évben 190 millió forint értékű valutát foglaltunk le. Legtöbbször devizahatósági engedély nélkül szerették volna kijuttatni az országból, többnyire repülővel utazók. Az engedélyezetten kivihető 350 ezer forinton felül 42 esetben foglaltunk le, mintegy 21 millió forint értékben. Többségét postai úton akarták kijuttatni. Az ok mögött a régi beidegződés, pénzmosás és vagyonmentési szándék is szerepelhet.– Az elmúlt években jelentős volt a hamisított márkanévvel ellátott és forgalomba hozott termékek száma hazánkban. Ezeket a termékeket többnyire az úgynevezett kínai piacokon hozták forgalomba az elkövetők. A múlt évben mennyire volt jellemző ez az elkövetési mód?– A testület összes felderítésének 0,61 százalékát teszi ki az a 119 eset, amelyek több mint 1,9 milliárd forintos elkövetési értéket takarnak. Gyakori és igaz, hogy a visszaéléseket távol-keleti származású sport- és felsőruházati termékek esetében követik el. Több esetben is megállapítottuk, hogy külföldről jelöletlen árukat hoznak be, azt szabályosan vámkezeltetik, majd a belföldiesítést követően megtévesztő jelzéssel látják el.– A kábítószer-csempészet felderítésében a nemzetközi hatóságok elismerően nyilatkoznak az önök munkájáról, a lefoglalt „anyag” menynyiségéről. A nagy mennyiség miatt tűnik magasnak a felderítés, vagy valóban ennyire sikeresek a leleplezésben?– Tíz évvel ezelőtt még csak 30 dekagramm kábítószert derített fel a testület. A klasszikus balkáni útvonal azonban átrendeződött, és tavaly 146 esetben 790 kilogramm kábítószert foglaltunk le, melyből 740 kilogramm heroin volt. Egyértelmű, hogy ma már nemcsak tranzit-, hanem célország is lettünk. Évek óta javasoljuk és kérjük, hogy a határon felderített eseteknél a vám- és pénzügyőrség kapjon nyomozati jogkört, s akkor nem csak a futárokat és gépkocsivezetőket tudnánk elfogni. Eddigi sikereinket főleg a magyar fejlesztésű kockázat-elemzésen alapuló ellenőrzéseknek tudhatjuk be. Lényeges a pénzügyőr kolléga szimata, de ma már nem csak arra támaszkodunk, s ezért vagyunk sikeresek. Az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban az a gyakorlat, hogy lebukást követően elkobozzák a kábítószert, a rejtőárut és a járművet. A csempészet azóta nagyságrendekkel esett vissza. Meggondolandó lenne, nálunk is hasonló lépés bevezetése.– A nagy pénzeket mozgató illegális események felderítése kapcsán mennyire vannak veszélyben a vámosok?– A jelentősebb értékű vagy nagy haszonnal kecsegtető áruk, mint például a kábítószer vagy a jövedéki termékek kapcsán, számos esetben felismerhető a szervezett nemzetközi jelleg. A piac kiépítése után a befektetett tőke, vagy a kialakult jövedelemtermelő üzlet védelmében durvább magatartásokkal is találkozunk. Ilyenek például az elosztóraktárak fegyveres védelme, az intézkedéssel szembeni ellenszegülés, amely akár tettlegességhez is vezethet, és nem ritka a zsarolás, lejáratásra törekvés és a fenyegetés sem. Munkatársaink védelme érdekében mindent megteszünk.– A múlt évben milyen szervezeti változások voltak a testületnél?– A vám- és pénzügyőrség munkájának egyik fontos eleme volt a profiltisztítás. Kialakítottunk hét – uniós léptéknek is megfelelő – régióparancsnokságot. Ezeknek a központoknak nem kell nyomozati tevékenységgel, utóellenőrzéssel foglalkozniuk. Létrehoztuk viszont a Központi Bűnüldözöi Parancsnokságot (KBP), amely a kiemelt esetek nyomozásában országos hatáskörrel rendelkezik. Működéséhez jelentős személyi és anyagi feltételeket biztosítottunk. Az idő igazolta, hogy ez a lépés is jó döntésnek bizonyult. Év közben vezettük be a bűntettesek nyilvántartásának feltételrendszerét, és felkészültünk a fizikai tanúvédelem biztosítására is. Az eredményes munkában nagy segítség volt számunkra, hogy a titkosszolgálati eszközöket teljes körben alkalmazhatjuk. Lényeges lépés volt még a múlt évben a határainkon szervezett kábítószer-kutató csoportok technikai fejlesztése. Erre a feladatra más területről csoportosítottunk át forrásokat.