Új rendelet a hatásvizsgálatról

Április közepétől új kormányrendelet szabályozza a környezeti hatásvizsgálati eljárásokat. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke szerint a rendelettel „fél lépést teszünk” az Európai Unió elvárásainak irányába, mivel a környezetvédelmi felügyelőségek számára továbbra is fennmarad a mérlegelési jogkör.Két részre bontja – a jelenleg még érvényben lévő eljárástól eltérően – a környezeti hatásvizsgálatba vont tevékenységek körét az áprilistól hatályos szabályozás. Az első fejezet azokat a tevékenységeket sorolja fel, amelyek megkezdésének előkészítésére csak részletes hatásvizsgálat alapján adható ki az engedély. A második fejezetbe pedig azok a tevékenységek kerülnek, ahol a területi környezetvédelmi felügyelőségek dönthetik el, hogy elegendőnek tartják-e az előzetes vizsgálatot, vagy részletes elemzést kérnek.A jelenleg hatályos listánál az egyes tevékenységekhez fűzött kiegészítésekből derülhet csak ki, hogy szükség van-e a részletes hatásvizsgálatra. Az állattartó telepek például nem szerepelnek a jelenlegi lista mezőgazdasági tevékenységei között, április közepétől viszont ezeket a létesítményeket – bizonyos nagyságrend felett – már az első fejezet szerint kell figyelembe venni, tehát kötelező a részletes hatásvizsgálat. Az új lista szerint a veszélyes hulladékok lerakása, égetése, kémiai és biológiai kezelése a létesítmény méretétől függetlenül egyaránt az első fejezet részét képezi. Ugyanakkor az évi kétezer tonna feletti kapacitással működő, veszélyes hulladékokat tároló vagy hasznosító tevékenység már a második fejezetbe kerül, így az illetékes környezetvédelmi hatóság dönthet a hatásvizsgálatról. Természetesen a veszélyes hulladékok lerakótelepének létesítője jelenleg is menynyiségtől függetlenül, minden esetben kötelezett a részletes hatásvizsgálat elvégzésére. Az új szabályozás azt is feltünteti, hogy a környezetvédelmi engedély mely esetekben nem adható ki előzetes vizsgálat alapján.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke szerint a kormányrendelettel „fél lépést tettünk az EU elvárásai felé”, mivel elmaradt a témakör széles körű reformja. Mint mondta, a területi környezetvédelmi felügyelőségek munkájával eddig is az volt az egyik legnagyobb gond, hogy központi utasítások hiányában, saját hatáskörben kellett elbírálniuk a beérkezett igényeket. Példaként említette, hogy a közelmúltban az ország két különböző helyén benyújtott, de nagyjából hasonló tartalmú kérvényre a felügyelőségek egymástól teljesen eltérő szakmai véleményt készítettek. Azt viszont Illés üdvözölte, hogy bővült az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek köre. Kijelentette: a felügyelőségek ellenőrző munkájába be kell vonni a zöldszervezeteket. Hozzátette: szorgalmazza, hogy Magyarországon is jogerőre emelkedjen az úgynevezett aarhusi egyezmény, amely a környezetvédő szervezetek információhoz jutási lehetőségeit és a döntés-előkészítő folyamatba való bevonását szabályozza.