2015-ben azt láttuk, hogy döntő többségében férfiak érkeztek, bár azért voltak családok is, és kis-, illetve fiatalkorúak az érkezőkkel – vázolta lapunknak az egy évtizeddel ezelőtti illegális migrációs helyzetet Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.
Ez radikálisan megváltozott egyébként az elmúlt tíz évben, tehát most a nyugat-balkáni útvonalon jövők legalább 90 százaléka fiatal férfi
– tette hozzá. A szakértő szerint nem véletlen, hogy ők jönnek.
Ők azok, akiket a családok, a barátok előreküldenek, mert tudják azt, hogy ez egy veszélyes út, és a fiatal férfiak rendelkeznek olyan vállalkozó szellemmel, hogy ennek nekivágjanak
– magyarázta. Ez szerinte jelzi azt is, hogy bár 2015-ben tényleg voltak nagy számban menekültek is az érkezők között, mostanra alapvetően az dominál, hogy gazdasági okokból vágnak neki az emberek az útnak és jönnek el Európába. Az, hogy többségében fiatal férfiak jönnek, komoly terhet ró a fogadó országokra – hívta fel a figyelmet Marsai Viktor. A munkaerőpiaci integráció nagyon lassú és nagyon töredezett.
Ha megnézzük a bűnözési statisztikákat, akkor a fiatal férfiak minden társadalomban felülreprezentáltak, tehát önmagában, még a kulturális háttér nélkül is ez egyértelműen hozzájárul a bűnözés növekedéséhez
– tette hozzá.
Az alapvető probléma, hogy ez egy családi befektetés. Európában nem lehet eljutni az embercsempészek segítsége nélkül, ami több ezer eurós összeget jelent. És nagyon nagy a nyomás ezeken a fiatalokon, hogy bizonyítsanak, megvalósítsák az európai álmot, és aztán visszafizessék a küldőknek az összeget, meg még annál is többet, sőt, ha lehet, akkor nyissák meg számukra is az utat
– világított rá a szakértő. Ez persze részben az integráció kurdarca okán sok esetben nem történik meg. A kibocsátó országok jelentős részében pedig erős a szégyenkultúra, tehát a fiataloknak bevallani azt, hogy még mindig a menekültügyi eljárásra várnak, vagy elutasították őket, nincs munkájuk, ők nem találták meg az európai álmot, ez komoly szégyen, nem is merik megtenni – fejtette ki.
És ugye a bűnözés, illetve a radikalizáció részben megoldást tud kínálni erre a problémára. Nyilván a többség nem errefelé mozdul el, de szabad szemmel is jól látható az a réteg, aki errefele keresi a kiutat
– emelte ki. Az, hogy Magyarország felépítette a határkerítést, azért volt fontos, mert „társadalmi kísérleteket ilyen léptékben felelőtlenség folytatni” – szögezte le Marsai Viktor.
Ez egy nagyon helyes felismerés volt akkor is Magyarország részéről, vagy mondjuk Lengyelország részéről, hiszen voltak más tagállamok is, akik látták azt, hogy ebből problémák lehetnek. Azóta egyre inkább látszik az, hogy egyre többen jönnek erre rá, még akkor is, hogyha nyilván soha nem fogják sokan elismerni, hogy Magyarországnak igaza volt 2015–16-ban
– fogalmazott. A nők helyzetét különösen negatívan befolyásolta az illegális migráció, különösen azokban a városi közösségekben, ahol nagy számban vannak jelen a migránsok és olyan országokból érkeztek, ahol a nők helyzete gyökeresen eltér az európaitól.
Gondoljunk itt a különféle, az arcot eltakaró ruházat viselésére, vagy hogy a nőknek a köztereken való jelenléte mennyire megengedett, mennyire mehetnek be egy kávézóba, étterembe
– sorolta a példákat a szakértő, hozzátéve, hogy a probléma egészen a nemi szervek megcsonkításáig és a szexuális erőszakig terjed. A női bevándorlók pedig még a férfiakhoz képest is nagy lemaradásban vannak a munkaerőpiaci integráció szempontjából – mondta Marsai Viktor, „siralmasnak” minősítve a helyzetet. Egy további következménye a tömeges bevándorlásnak a párhuzamos társadalmak létrejötte.
Egyre nagyobb a probléma, és most már nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ha megnézzük a nyugat-európai nagyvárosokat
– húzta alá a szakértő. Olyan új típusú bűnözési módszerek jelentek meg, elsősorban a szervezett bűnözés kapcsán, amik vagy marginálisan és kis számban voltak Európa bizonyos országaiban, vagy nem is léteztek – mondta, példaként említve a klán alakú bűnözői csoportokat Svédországban.
Húsz-harminc évvel ezelőtt Svédországban ez ismeretlen jelenség volt
– mutatott rá. Beszélni kell emellett a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomásról is.
Egyik európai rendszer sem arra lett kitalálva, hogy ilyen mennyiségű embert tudjon eltartani
– hangsúlyozta Marsai Viktor, hozzátéve, hogy nem véletlen, hogy több ország elkezdte csökkenteni a migránsoknak járó juttatásokat, és próbálja rákényszeríteni őket arra, hogy jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Ez a folyamat azonban igencsak döcögve halad, és látszik, hogy az egyetlen valódi megoldás az, ha azokat, akiknek nincs joga Európában tartózkodni, mielőbb deportálják. De ez nagyon nagy kihívás, és a megoldást egyelőre nem sikerült megtalálni a tagállamoknak – jegyezte meg. Egyszerű volt kimondani, hogy „Wir schaffen das”, de az elmúlt évtized bebizonyította, hogy nem sikerült megcsinálni – vélekedett.
Nézze meg, hogy hat év németországi tartózkodás után a nemzetközi védelemben részesülők 54 százaléka jelenik meg a munkaerőpiacon. Ez szerintem nem egy sikertörténet
– példálózott.
