A migránsoknak nem sikerült áttörniük, kitartott a magyar határőrizeti rendszer

Feszültséggel terhelt pillanat volt – fogalmazott lapunknak Bakondi György a tíz évvel ezelőtti röszkei ostromról. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója leszögezte, hogy kitartott a magyar határőrizeti rendszer és példaként állunk sok ország előtt.

– Milyen folyamatok vezettek a tíz évvel ezelőtti röszkei ostromhoz?

– A 2015-ös évben elindult egy egészen addig példátlan mértékű invázió­ja az illegális migránsoknak Európa felé. Magyarországra 400 ezren érkeztek, amelyből 386 ezren adtak be menekültkérelmet, de annak elbírálását szinte senki nem várta meg, hanem még előtte távoztak hazánkból. Minden magyar állampolgár emlékezhet, hogy milyen állapotok voltak a Keleti pályaudvaron, és milyen volt, amikor a migránsok az autópályán masíroztak. Nagyon gyorsan egyértelművé vált, hogy nem egy szokásos határsértő mozgásról van szó, hanem egy szervezett, irányított és finanszírozott tömegmozgásról, aminek a hátterében már akkor látszott, hogy a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempészbandák vannak. Ezzel egy időben jelent meg a Soros-terv, és Soros György civil szervezetei nagyfokú aktivitást mutattak, végig az egész balkáni útvonalon.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Polyák Attila)

– Hogyan emlékszik vissza az ostromra?

– Ott voltam a helyszínen és láttam, hogy egy dobálózó, őrjöngő migránscsoport, fiatal férfiak agresszív fellépéssel támadták meg a magyar rendőröket, akik példás helytállást tanúsítottak. A migránsoknak nem sikerült áttörniük, kitartott a határőrizeti rendszer. Ez nagyon fontos, feszültséggel terhelt pillanat volt, hiszen nyílt konfrontációra került sor.

De a magyar emberek akaratának megfelelően sikeresen alkalmaztunk egy biztonsági intézkedést, amely ma már példaként áll nagyon sok európai ország előtt.

– Milyen válaszlehetőségek álltak a kormány előtt?

– Kétféle lehetőségünk volt: megállítani a migránsokat, vagy hagyni, hogy továbbmenjenek, hiszen az érkezők nem Magyarországot tekintették célországnak. Az első döntése az volt a kormánynak, hogy ki kell kérni a magyar emberek véleményét. A magyarok párthovatartozástól függetlenül, nagy arányban úgy szavaztak, hogy meg kell állítani a migránsokat. Nem szabad hagyni, hogy semmibe vegyék a magyar államhatárt, a magyar szuverenitást, a magyar területi biztonságot vagy a magyar emberek érdekeit. Ezután szakmai kérdések merültek fel: hogyan lehet megállítani a migránsokat? Láttuk, hogy mi történt az északmacedón, a görög és a szerb határon. Erőszakosan fellépő, gyakran felfegyverkezve érkező, okmányok nélküli, ismeretlen személyazonosságú emberek semmibe veszik a jogszabályi előírásokat és valótlanságokat állítanak az utazásuk valódi célját illetőleg. Egyértelmű volt, hogy nem lehet megállítani őket műszaki akadályrendszer nélkül. Emellett rendőri, majd később katonai erőket is vezényeltünk a kerítés őrzésére. 

De világos volt az is, hogy önmagában a kerítés nem elég. Szükség volt egy jogi határzárra, hogy amikor a migránsok ásással, létrával vagy a kerítés szétvágással átjutnak Magyarországra, akkor ne érvelhessenek azzal, hogy ők menekültek. 

Az ENSZ vonatkozó szabályai szerint az a menekült, akit faji, vallási vagy politikai hovatartozása szerint az országában üldöznek, és ő az első biztonságos országban kérhet menekültstátust. De a migránsok esetében szó sem lehetett első biztonságos országról. Így azt a megoldást találtuk ki, hogy visszairányítjuk a migránsokat a kerítés túlsó oldalára. Ekkor létrehoztunk tranzitzónákat, közvetlenül a határon, ahol elhelyeztük a migránsokat addig, amíg a menekültügyi kérelmüket elbíráltuk. De az ­Európai Unió nyomására ezeket fel kellett számolni. Ma az a megoldás, hogy aki Magyarország területére akar lépni, az a Magyarországgal határos, nem európai uniós tagállam területén működő diplomáciai képviseleten nyújthatja be a menekültkérelmét. Amennyiben menekültstátust kap, akkor legálisan egy határátkelőhelyen beléphet Magyarországra.

– Hogyan határozza meg az ­Európai Unióval a viszonyunkat az illegális migráció kezelése?

– Az Európai Unió minden lehetséges módon próbálja Magyarországot rákényszeríteni arra, hogy engedjük be a migránsokat és magyar területen bíráljuk el a menekültkérelmüket. Mivel ezt nem tesszük, ezért politikai bírálatokkal és nyomásgyakorlással szembesülünk. Most pedig már pénzbírsággal is sújtanak bennünket. A közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a lengyel–belorusz határra látogatott, és egy európai uniós forrásból épített hatalmas acélkerítést avatott fel, majd elmondta, hogy mindent megtesznek a külső határ őrizetéért és arra további forrásokat fordítanak. Időközben elfelejtette, hogy Magyarországot éppen azért bírságolják, mert őrzi az unió külső határát, amivel az európai országokat is védelmezi. Ezért a magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy fejezzék be a kettős mérce alkalmazását, és szíveskedjenek beszállni a határzár finanszírozásába, amit eddig uniós források nélkül, saját nemzeti költségvetésből felépítettünk és működtetünk.

Ma már mindenki tudja, hogy a magyaroknak nem igaza volt, hanem igaza van. Szeretnénk, ha újragondolnák a brüsszeli kettős mércét, a politikai nyomásgyakorlást és a furcsa elképzeléseket, amelyek az Európai Unió migrációs politikáját jellemzik.

– Milyen állapotban vannak azok az országok, amelyek megnyitották a határaikat az illegális migráció előtt?

– Ezeknek az országoknak jelentősen romlott a közbiztonságuk. Rendszeresek a késelések, a rablások és az egyéb köztörvényes bűncselekmények. A nyugat-európai országok beengedték a migránsokat, akik a szociális ellátórendszerből több juttatást kaptak, mint az adott országok polgárai. A családegyesítés révén pedig újabb mil­liók érkeztek a kontinensre. Ellenben a kitoloncolásokra nem kerül sor, mert a migránsok bemondásán alapszik, hogy honnan jöttek és kik ők. De van egy jelentős létszámú tömeg, amely nem kap menekültellátást, és általában bűnöző életmódot folytat. Olyan törzsi, vallási, faji ellentéteket hoztak magukkal a migránsok, amit az európai emberek gyakran nem is értenek. 

Nyugat-Európa szerte újra felbukkant az antiszemitizmus, ami erős politikai hatást gyakorolt.

Számos nyugat-európai országnak az álláspontja megváltozott a gázai kérdésben, ahhoz képest, hogy korábban egyértelmű volt Izrael támogatása a terrorcsoportokkal szemben. Ezek az ellentétek komoly feszültségeket okoznak a lakosság körében. Így az emberek elkezdtek azokra a patrióta erőkre szavazni, akiknek a migrációval kapcsolatban szigorú az álláspontjuk. Mindez felszínre hozta, hogy egyes nyugati országokban az alapvető demokratikus berendezkedéssel is problémák vannak, amikor a legnagyobb támogatottságú pártokat nem akarják engedni, hogy elinduljanak a választásokon.

Fotó: Polyák Attila

– Mi az Európai Unió válasza a migrációs válságra?

– Az Európai Unió egy súlyos, nehezen kezelhető és veszélyes helyzetben van, aminek a felszámolására a migrációs paktumot találták ki megoldásként. Ennek a lényege, hogy a migránsokat kvóták szerint szét kell osztani azokban az országokban, ahol most nincsenek. Magyarországnak nem tetszik, hogy sok ezer fős befogadótáborokat építsünk, ott embereket helyezzünk el, majd pedig aki jogosult a menekültstátusra, azt engedjük be, aki pedig nem jogosult, azt mi utaztassuk oda, ahonnan jött. Mi nem fogadunk be migránsokat, de minden egyes be nem fogadott ember után jelentős összeget kell fizetnünk. Azért sem támogatjuk a kvóták szerinti elosztást, mert az vonzerőt jelent azoknak, akik még csak tervezik, hogy elindulnak Európa felé.

– Magyarországon kívül más uniós tagállamok hogyan védekeznek a migrációs nyomás ellen?

– A Líbiából útra kelők legújabban már nem az erőteljesen védekező olasz partokat közelítik meg, hanem közvetlenül a görög szigetekre érkeznek. A görög parlament viszont olyan döntéseket hozott, amelyek 2015-ben teljes mértékben elképzelhetetlennek voltak. Felfüggesztették az afrikai menekültkérelmek befogadását és elbírálását, lábra szerelhető helyzetérzékelőket tetetnek a migránsokra és zárt táborokban tartják őket. A schengeni térség számos országa pedig visszaállította a határellenőrzést, amelynek gazdasági és turisztikai szempontból is súlyos következményei vannak.

– Láthatóan az Európai Unió sokkal inkább abban érdekelt, hogy növelje a káoszt.

– Ennek a hátterében egészen biztosan van bizonyos ideológiai, politikai megfontolás. A baloldali liberális pártcsaládhoz tartozó pártok az Euró­pai Egyesült Államok létrehozásában gondolkodnak. Az Európai Bizottság elnöke beszélt erről az évértékelőjében is.

Mi az eredetileg létrehozott Európai Unióban, a közös piac előnyeiben vagyunk érdekeltek, és úgy gondoljuk, hogy az EU akkor erős, ha erős tagállamok szövetségeként működik.

Egyesek úgy gondolják, hogy Európai Egyesült Államokat kell létrehozni és fel kell lazítani a nemzeti kereteket. Erre azok az embermil­liók a legalkalmasabbak, akiknek a nemzeti hovatartozás, a szuverenitás, a nemzeti történelem, a keresztény hit vagy éppen a zsidó–keresztény értékek nem jelentenek semmit, vagy akár ellenségesen is tekintenek azokra. A baloldali pártok úgy gondolták, hogy gyorsítani kell az állampolgársághoz jutást, hogy biztos szavazóbázisra tegyenek szert. Ennek a negatív következményeit kezdik kapiskálni Európa-szerte, úgyhogy van egy ellentét a nemzetállami erőfeszítések és az ­uniós apparátus érdeke között. De a Patrióta mozgalom megalakulásával és előretörésével az Európai Unió átalakítását is célul tűzhetjük ki. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a migrációs paktumot, mint ahogy nem vagyunk hajlandók részt venni háborús cselekményekben sem, és a gyermekeinket megvédjük az LMBTQ-előretörés ellen. Magyarország politikai berendezkedése és a magyar emberek értékítélete eltér attól, amit Nyugat-Európa-szerte látni lehet.

– Mit mutatnak a számok az illegális migráció elleni küzdelemben?

– Tíz év alatt összesen 1 108 075 határsértőt fogtunk el. Tehát ennyi illegális határátlépést akadályoztuk meg, szolgálva ezzel nemcsak a magyar emberek biztonságát, hanem az európai belbiztonságot is. Összesen 2927 fő kapott valamilyen nemzetközi védelmet a benyújtott kérelme alapján. Ebből ­640-en menekültstátust, 2156-an oltalmazotti státust, 136-an befogadói státust kaptak. Tíz év alatt 12 120 menekültkérelem lett elutasítva, nem számolva a 2015-ös 365 ezret. Továbbá elfogtunk 6693 embercsempészt. Miközben ez történt a szerb határon, 2022. február 24-től az ukrán határon átléptettünk 1 460 106 menekültet, és aki kérte, annak az ellátását, elhelyezését, továbbutazását vagy éppen magyarországi tartózkodását, egészségügyi ellátását biztosítottuk.

– Meddig tud hazánk ellenállni a migráció kérdésében a brüsszeli fősodor akaratának?

– Könnyű a válasz. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, ez így fog maradni. Ha a nemzeti kormány helyett az Európai Bizottság által támogatott, most éppen a lengyel példát feldolgozó és alkalmazni akaró politikai erő kerülne kormányra,

akkor ennek többek között az illegális migráció kapcsán is súlyos következményei lennének és visszafordíthatatlan folyamatok indulnának el.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Polyák Attila)