A migránsoknak nem sikerült áttörniük, kitartott a magyar határőrizeti rendszer

Feszültséggel terhelt pillanat volt – fogalmazott lapunknak Bakondi György a tíz évvel ezelőtti röszkei ostromról. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója leszögezte, hogy kitartott a magyar határőrizeti rendszer és példaként állunk sok ország előtt.

– Hogyan határozza meg az ­Európai Unióval a viszonyunkat az illegális migráció kezelése?

– Az Európai Unió minden lehetséges módon próbálja Magyarországot rákényszeríteni arra, hogy engedjük be a migránsokat és magyar területen bíráljuk el a menekültkérelmüket. Mivel ezt nem tesszük, ezért politikai bírálatokkal és nyomásgyakorlással szembesülünk. Most pedig már pénzbírsággal is sújtanak bennünket. A közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a lengyel–belorusz határra látogatott, és egy európai uniós forrásból épített hatalmas acélkerítést avatott fel, majd elmondta, hogy mindent megtesznek a külső határ őrizetéért és arra további forrásokat fordítanak. Időközben elfelejtette, hogy Magyarországot éppen azért bírságolják, mert őrzi az unió külső határát, amivel az európai országokat is védelmezi. Ezért a magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy fejezzék be a kettős mérce alkalmazását, és szíveskedjenek beszállni a határzár finanszírozásába, amit eddig uniós források nélkül, saját nemzeti költségvetésből felépítettünk és működtetünk.

Ma már mindenki tudja, hogy a magyaroknak nem igaza volt, hanem igaza van. Szeretnénk, ha újragondolnák a brüsszeli kettős mércét, a politikai nyomásgyakorlást és a furcsa elképzeléseket, amelyek az Európai Unió migrációs politikáját jellemzik.

– Milyen állapotban vannak azok az országok, amelyek megnyitották a határaikat az illegális migráció előtt?

– Ezeknek az országoknak jelentősen romlott a közbiztonságuk. Rendszeresek a késelések, a rablások és az egyéb köztörvényes bűncselekmények. A nyugat-európai országok beengedték a migránsokat, akik a szociális ellátórendszerből több juttatást kaptak, mint az adott országok polgárai. A családegyesítés révén pedig újabb mil­liók érkeztek a kontinensre. Ellenben a kitoloncolásokra nem kerül sor, mert a migránsok bemondásán alapszik, hogy honnan jöttek és kik ők. De van egy jelentős létszámú tömeg, amely nem kap menekültellátást, és általában bűnöző életmódot folytat. Olyan törzsi, vallási, faji ellentéteket hoztak magukkal a migránsok, amit az európai emberek gyakran nem is értenek. 

Nyugat-Európa-szerte újra felbukkant az antiszemitizmus, ami erős politikai hatást gyakorolt.

Számos nyugat-európai országnak az álláspontja megváltozott a gázai kérdésben, ahhoz képest, hogy korábban egyértelmű volt Izrael támogatása a terrorcsoportokkal szemben. Ezek az ellentétek komoly feszültségeket okoznak a lakosság körében. Így az emberek elkezdtek azokra a patrióta erőkre szavazni, akiknek a migrációval kapcsolatban szigorú az álláspontjuk. Mindez felszínre hozta, hogy egyes nyugati országokban az alapvető demokratikus berendezkedéssel is problémák vannak, amikor a legnagyobb támogatottságú pártokat nem akarják engedni, hogy elinduljanak a választásokon.

Fotó: Polyák Attila

– Mi az Európai Unió válasza a migrációs válságra?

– Az Európai Unió egy súlyos, nehezen kezelhető és veszélyes helyzetben van, aminek a felszámolására a migrációs paktumot találták ki megoldásként. Ennek a lényege, hogy a migránsokat kvóták szerint szét kell osztani azokban az országokban, ahol most nincsenek. Magyarországnak nem tetszik, hogy sok ezer fős befogadótáborokat építsünk, ott embereket helyezzünk el, majd pedig aki jogosult a menekültstátusra, azt engedjük be, aki pedig nem jogosult, azt mi utaztassuk oda, ahonnan jött. Mi nem fogadunk be migránsokat, de minden egyes be nem fogadott ember után jelentős összeget kell fizetnünk. Azért sem támogatjuk a kvóták szerinti elosztást, mert az vonzerőt jelent azoknak, akik még csak tervezik, hogy elindulnak Európa felé.

– Magyarországon kívül más uniós tagállamok hogyan védekeznek a migrációs nyomás ellen?

– A Líbiából útra kelők legújabban már nem az erőteljesen védekező olasz partokat közelítik meg, hanem közvetlenül a görög szigetekre érkeznek. A görög parlament viszont olyan döntéseket hozott, amelyek 2015-ben teljes mértékben elképzelhetetlennek voltak. Felfüggesztették az afrikai menekültkérelmek befogadását és elbírálását, lábra szerelhető helyzetérzékelőket tetetnek a migránsokra és zárt táborokban tartják őket. A schengeni térség számos országa pedig visszaállította a határellenőrzést, amelynek gazdasági és turisztikai szempontból is súlyos következményei vannak.

– Láthatóan az Európai Unió sokkal inkább abban érdekelt, hogy növelje a káoszt.

– Ennek a hátterében egészen biztosan van bizonyos ideológiai, politikai megfontolás. A baloldali liberális pártcsaládhoz tartozó pártok az Euró­pai Egyesült Államok létrehozásában gondolkodnak. Az Európai Bizottság elnöke beszélt erről az évértékelőjében is.

Mi az eredetileg létrehozott Európai Unióban, a közös piac előnyeiben vagyunk érdekeltek, és úgy gondoljuk, hogy az EU akkor erős, ha erős tagállamok szövetségeként működik.

Egyesek úgy gondolják, hogy Európai Egyesült Államokat kell létrehozni és fel kell lazítani a nemzeti kereteket. Erre azok az embermil­liók a legalkalmasabbak, akiknek a nemzeti hovatartozás, a szuverenitás, a nemzeti történelem, a keresztény hit vagy éppen a zsidó–keresztény értékek nem jelentenek semmit, vagy akár ellenségesen is tekintenek azokra. A baloldali pártok úgy gondolták, hogy gyorsítani kell az állampolgársághoz jutást, hogy biztos szavazóbázisra tegyenek szert. Ennek a negatív következményeit kezdik kapiskálni Európa-szerte, úgyhogy van egy ellentét a nemzetállami erőfeszítések és az ­uniós apparátus érdeke között. De a Patrióta mozgalom megalakulásával és előretörésével az Európai Unió átalakítását is célul tűzhetjük ki. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a migrációs paktumot, mint ahogy nem vagyunk hajlandók részt venni háborús cselekményekben sem, és a gyermekeinket megvédjük az LMBTQ-előretörés ellen. Magyarország politikai berendezkedése és a magyar emberek értékítélete eltér attól, amit Nyugat-Európa-szerte látni lehet.

– Mit mutatnak a számok az illegális migráció elleni küzdelemben?

– Tíz év alatt összesen 1 108 075 határsértőt fogtunk el. Tehát ennyi illegális határátlépést akadályoztuk meg, szolgálva ezzel nemcsak a magyar emberek biztonságát, hanem az európai belbiztonságot is. Összesen 2927 fő kapott valamilyen nemzetközi védelmet a benyújtott kérelme alapján. Ebből ­640-en menekültstátust, 2156-an oltalmazotti státust, 136-an befogadói státust kaptak. Tíz év alatt 12 120 menekültkérelem lett elutasítva, nem számolva a 2015-ös 365 ezret. Továbbá elfogtunk 6693 embercsempészt. Miközben ez történt a szerb határon, 2022. február 24-től az ukrán határon átléptettünk 1 460 106 menekültet, és aki kérte, annak az ellátását, elhelyezését, továbbutazását vagy éppen magyarországi tartózkodását, egészségügyi ellátását biztosítottuk.

– Meddig tud hazánk ellenállni a migráció kérdésében a brüsszeli fősodor akaratának?

– Könnyű a válasz. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, ez így fog maradni. Ha a nemzeti kormány helyett az Európai Bizottság által támogatott, most éppen a lengyel példát feldolgozó és alkalmazni akaró politikai erő kerülne kormányra,

akkor ennek többek között az illegális migráció kapcsán is súlyos következményei lennének és visszafordíthatatlan folyamatok indulnának el.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Polyák Attila)