Új stratégiai irányok

Magyarország évről évre előbbre kerül a világ különböző, valós és képzeletbeli gazdasági rangsoraiban. A rendszerváltás óta eltelt évtized a korábbi várakozásokkal ellentétben ugyan nem volt elég a teljes európai integráció megvalósulására, ám az ország nemzetközi tekintélye fokozatosan nő, és az elnyert NATO-tagság után – talán nem tűnik kincstári optimizmusnak – „látótávolságba” került az európai uniós csatlakozás is. A magyar diplomácia az elmúlt években elsősorban az euroatlanti kapcsolatrendszer kiépítésére, a szomszédsági és magyarságpolitikára fókuszált. Úgy tűnik, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások – és nem mellékesen az uniós felkészülés – most már valóban a célegyenesbe fordultak. Ezek után nem véletlen, hogy a magyar külpolitika látómezejébe a világ távolabbi régiói is egyre inkább bekerülnek. A kormány ennek megfelelően kidolgozta az Európán kívüli térségekre, köztük az Arab (Perzsa)-öböl régiójára vonatkozó stratégiát is. Ennek az új „nyitásnak” látványos és (remélhetőleg) sikeres kezdőlépése lehet Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap befejeződött rijádi látogatása.Azt, hogy Magyarország nemzetközi respektusa nőtt az elmúlt években, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nagyvilággal szemben igencsak óvatos külpolitikát folytató és a muzulmán világon kívül elsősorban csak a vezető nyugati államokkal kapcsolatot tartó Szaúd-Arábia vezetése most hívott meg először magyar kormányfőt hivatalos látogatásra. Orbán látogatását így joggal nevezhetjük történelminek is. A politikai és diplomáciai kapcsolatfelvétel mellett – amelyet egyértelművé tesz a budapesti szaúdi nagykövetség nyári megnyitása – a magyar kormányfő útjának elsősorban gazdasági, üzleti haszna lehet. Szaúd-Arábia ugyanis a világ egyik leggazdagabb állama, a világ olajkészletének egynegyedével rendelkezik. A nagy területen fekvő, ám kis lélekszámú királyságnak szó szerint tengernyi a vagyona. Egyes becslések szerint a külföldön lekötött szaúdi magántőke eléri az 500-600 milliárd dollárt. Rijád tehát a világ egyik legjelentősebb potenciális tőkebefektetőjeként hamarosan felfedezheti magának Közép-Európát és benne Magyarországot. A mi vidékünk a szaúdi olajmilliárdosok számára sokáig amolyan terra incognita volt. A rendszerváltás előtt a politikai szembenállás és a valódi piaci viszonyok miatt egyszerűen érdektelen volt régiónk. Az elmúlt évtized fejleményei, a gyors gazdasági növekedés, a közelgő EU-tagság most azonban vonzó tereppé teheti hazánkat a szaúdi befektetők számára. Szaúd-Arábiának ugyan kicsi a lakossága, ám a hatalmas jövedelmek miatt jelentős a fogyasztása, így a magyar miniszterelnök és a kíséretében Rijádba utazott népes üzleti delegáció reményei szerint a magyar vállalatok termékei előtt is megnyílhat ez a jelentős piac.A miniszterelnöki látogatás a napi üzleti sikerre váltható hasznán túl fontos üzenetet hordoz. Eszerint a budapesti diplomácia egyrészt nyit az Európán kívüli területek felé, és az iszlám világ egyik kulcsállamán keresztül igyekszik utat törni a magyar vállalkozásoknak az arab országok felé. Másrészt Magyarország immár kezd felnőni arra a szintre, amikor a nemzetközi gazdasági versenyben képes kilépni szűkebben vett érdekszférájából, és igyekszik megfelelni a globális kihívásoknak is.