Úszóházakat építenek Szegeden

Szegeden a Széchenyi-terv része a vízi turizmus fellendítése. A Tisza-parti városban az elmúlt évtizedben az elhúzódó balkáni válság miatt visszaestek az idegenforgalmi bevételek. Idén egy újnak számító ágazat fellendítésével a Szeged főutcájának tartott Tisza vízi életének megkedveltetésével és infrastruktúrájának fejlesztésével próbálnak minél több vendéget a városba csábítani.Civil mozgalom bontakozott ki a közelmúltban a harminc-negyven éves tiszai úszóházak megmentésére, amelyek szinte egyedülállóak Európában. A XIX. században Párizsból hozták az ötletet Szegedre és a Tiszán ringó, egyenként kétszáz-négyszáz személyt befogadó üdülőparadicsom városképi jelentőségű lett. Párizsból eltűntek, Szegeden megmaradtak az úszóházak. Tavaly ugyan a Tisza partján is már az enyészet, a pusztulás veszélye fenyegette ezeket, mert egyszerre roppantak össze a város tulajdonában és a bérlők kezelésében lévő vízi erődök, amelyek tavasztól őszig a helyi társasági élet központjai. Mivel a bérlőknek nem volt annyi pénzük, hogy megmentsék az elsüllyedéstől a vízi építményeket, így a városi önkormányzat is jelentős összeggel támogatta a rehabilitációt. A szegedi polgárok pedig üdülőközösséget alkotva, az úszóházak egy-egy részének örökre megvásárlásával járulnak hozzá ahhoz, hogy a vízi turizmus fellendüljön, mivel a objektumokat a külföldiek is látogatják. A Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat igazgatója, Lengyel József tájékoztatása szerint nemcsak a három nagy régi úszóházat hozzák rendbe, hanem egy újat is építenek. A vár tövébe pedig egy kimustrált dunai hajót telepítenek, amelyet úgy alakítanák át, hogy szállodának is alkalmas legyen. Ezek mellett egyre több kisebb méretű, magántulajdonú úszóház készül, amelyek egyedi jelleget adnak Szegednek.