Végjáték Maglócán

Hát itt – mutatja Dombos Márk polgármester az egész falut, s mivel négy utcáról van szó, a mozdulatba a közeli Barbacs, Bősárkány, de még Csorna is belefér. Hát itt, vagyis a Rábaközben, a Hanság szélén erőlködik Maglóca népe jó nyolcszáz esztendeje, ám lehet, hogy a túlélésért folytatott küzdelem nemsokára véget ér. A település lélekszáma megállíthatatlanul csökken, aki teheti, elköltözik, öt-hat éve pedig már külföldi ingatlanvásárlók sem jelentkeznek.– Kilencvennégyen maradtunk – mondja a polgármester, a kihalt faluközpont azonban minden statisztikai adatnál hitelesebben tükrözi Maglóca állapotát. Mint ahogy a polgármesteri hivatal falára spárgával föllógatott, ázott üzenőfüzetek is szomorú dolgokról mesélnek színüres lapjaikkal: sem a hatósági állatorvost, sem a disznó-„berakás” intézőit nem kereste hetek óta senki.Maglóca persze sohasem volt jelentős település. A leggyakrabban valamelyik szomszédos helyhatósághoz csatolták: a falu felváltva tartozott Barbacshoz és Bősárkányhoz, s jelenleg is az utóbbi község körjegyzőségében működik.– De önálló költségvetéssel! – emeli mutatóujját Dombos Márk, figyelmeztetve a rendszerváltozást követő időszakban kivívott eredményekre. – Hatmillió forint fölött rendelkezik a hivatal. Félfogadás pedig minden kedden délelőtt, reggeltől ebédig.A félnapos ügyrend 1900-ban bizonyosan kevés lett volna, hiszen akkoriban a tanító úr majd minden számtanórán előadhatta kedvenc példáját, miszerint Maglócán annyian laknak, mint amennyi napot számlál egy esztendő. Évtizedekig nyugalom volt. A nők a Csatári-majorban dolgoztak, a férfiak telente nádat arattak a Fertőn, s akadt, aki vonattal járt Oroszvárra, Rudolf trónörökös özvegyének a parkját szépítgetni. A boldog paraszti létnek a második világháború vetett véget, a falu színe-java, tizenkét ifjú maradt a fronton.– Fiatalemberből azóta is hiány mutatkozik – magyarázza a polgármester –, egy van belőlük, az most szerelt le. De még nem tudjuk, mi a szándéka, megy vagy marad.Maglóca fiatalemberére szép feladat – egy kiskatona álma – vár: ha marad, az ő felelőssége lesz, hogy megállítsa a népesség csökkenését. Hiszen a falu elöregedett, mint az Dombos Márk hevenyészett magánnépszámlálásából kiderül, tizenkét házban özvegyasszony, három portán pedig egyedülálló férfi él. Összegezve: hetven otthonnak kilencvennégy lakója van, közülük nyolc külhoni: osztrákok, németek, valamint egy angol pár.A külföldiek a kilencvenes évek elején érkeztek a Rábaközbe. Az olcsó ingatlanok felvásárlási láza Maglócát sem kerülte el, s amint híre ment a csöndes településnek, megindult a háztűznézők menete. Az új telepeseknek nem kellett mélyen a zsebükbe nyúlniuk, szinte fillérekért juthattak hozzá az elhagyatott épületekhez, és még az orosz tőzsdekrach sem gyakorolt komolyabb hatást a helyi ingatlanpiacra. Igaz, az egyedülálló tendenciából senki sem húzott hasznot.– Öt-hat éve is megvan már, hogy valaki itt akart letelepedni – szomorkodik a polgármester, felidézve a régi szép időket, amikor az egyetlen fogadónapon alig győzték a lakáseladásokkal kapcsolatos munkát. – Intéznivaló itt csak akkor lesz megint, ha az egyik osztráknak sikerül eladnia a házát. Merthogy menne ő is.Talán túl nagy is a csönd Maglócán. Gyermekzsivajról szó sem lehet, a televízió az egyetlen szórakozás, s vendég híján még a fénykorában Bableves csárdaként üzemelő kiskocsma is bezárt.– Próbálkozott több vállalkozó is, de mind csődbe ment. Még szerencse, hogy a boltot átvette egy barbacsi üzletember, aki igen szépen feltöltötte a polcokat – meséli Dombos Márk, aztán némi nosztalgiával megrázza a kocsma bejáratán billegő rozsdás lakatot.Isten háza ellenben fennakadások nélkül várja a híveket. Az 1764-ben épült kicsiny templom fafaragásos lócáiról híres – egy alkalommal a Magyar Televízió vágóképnek használt néhány felvételt –, de egyébként is mutatós az épület, mivel 1998-ban felújították, sőt a faliképeket is restaurálták. A felújítási munkálatok egységbe kovácsolták a falu lakosságát, csupán a szobrok elhelyezése okozott némi bonyodalmat.– Szent Antal takarta a szószéket, ezért ide hátra, a bejárathoz költöztettük. Erre néhányan, akik pedig nem is járnak templomba, háborogni kezdtek, hogy méltánytalan helyre raktuk „Szent Antalkát” – ismerteti a polgármester a zúgolódás okát. – Bezzeg amikor 1999 decemberében föllobbant a gázláng, akkor nem volt véleményük. És az Újtelepi út felújításához sem fűztek kommentárt.Dombos Márk haragja – ahogy az templomban illik – hamar elillan, így a frissen szentelt vizet tároló huszonöt literes műanyag hordót vizsgálgatva további információkhoz jutunk. Megtudjuk, hogy Maglóca neve talán a szláv moglica, vagyis sírdomb, temető szóból származik, de még valószínűbb, hogy a környékbeli tölgyerdőkben hizlalt maglósertések, a maglócocák voltak az akaratlan névadók.– Sőt – mondja idegenvezetőnk a templom bejáratának ódon zárszerkezetével bajlódva – még az is elképzelhető, hogy az elnevezést a Maoglu-csán avar–besenyő família hagyományozta az utódokra.Hogy a históriában lehet némi igazság, azt a tűzoltószertár előtt sorakozó, rég múlt időkből fönnmaradt faoszlopok is bizonyítják. A misztikusnak tűnő szerkezetekre tekintve óhatatlanul megérint bennünket a honfoglalás korának szelleme, majd a nézelődést megunó Dombos Márk jobb mutatóujja is.– Tömlőszárogatók – leplezi le tévedésünket a polgármester –, tűzesetek után használjuk őket. Ritkán lógnak itt a tömlők, hiszen már több mint két éve nem volt szükség az önkéntes tűzoltóegylet bevetésére. Aznap szerencsére testületi ülés volt, úgy szaladt be a hivatalba valamelyik aszszony, hogy ég a szénakazal.A maglócai önkéntes tűzoltók létét azonban nem csak a munkanélküliség fenyegeti. A jogszabály szerint ugyanis minden egyesületnek legalább tíz taggal kell rendelkeznie, s a népességfogyás a tűzoltókat sem kíméli. Az egyik maglócai önkéntes ráadásul nem is maglócai, mivel az alakuló összejövetelen a körjegyzőség épp arra járó ügyintézője adta nevét a törvényi feltételek teljesítéséhez.– Hát így – mondja Dombos Márk polgármester, s szavaiba a sarki osztrák luxusvillától a romos csárda rozsdás ajtajáig minden belefér. Hiszen négy utcáról van szó.