Visszaszorulóban a szervezett bűnözés

Pintér Sándor szerint a számok önmagukért beszélnek: belügyminisztersége alatt 150 ezerrel csökkent a bűncselekmények száma, s a százezer lakosra jutó 4500 esettel Magyarország lényegesen jobb helyzetben van, mint a nyolcezres esetátlaggal küszködő uniós országok. Ma már fele annyi szervezett bűnözői csoport ügyeskedik hazánkban, mint tavaly, és tevékenységük tovább szűkülhet, amennyiben a maffiatörvény tervezett módosítása is életbe lép.Egyszer azt mondta, 1994 és ’96 között annyira túlpolitizált volt a rendőrség, hogy személyesen kellett hatnia a kollégáira: a munkával törődjenek. Mi a helyzet most, különös tekintettel arra, hogy a politikai élet az utóbbi két évben igencsak kiéleződött?– 1994–96 között volt egy úgynevezett lebegtetési időszak. Senki sem tudta, hogy a választások után lesznek-e vezetőváltások vagy nem, s ennek nem kifejezetten szakmai, hanem politikai okai voltak. Ma nem beszélhetünk ilyen helyzetről. Meggyőződésem, hogy egy jogilag, politikailag ingatag talajon álló rendőrség képtelen megfelelni az elvárásoknak. Azt hiszem, a számok önmagukért beszélnek: két év alatt 150 ezerrel csökkent a bűncselekmények száma, s egyre több a rendőr az utcán.– Ugyancsak ön hangoztatta, visszaemlékezve az ORFK-nál eltöltött főkapitányi időszakára, hogy a törvény betűjét mindig betartotta, de a vesszőkre nem mindig ügyelt. Mit szólna ahhoz, ha most Orbán Péter nyilatkozná ugyanezt?– Az egy más korszak, más időszak volt, mert a rendszerváltás után még nem volt teljes a jogszabályi háttér a rendészeti szervek hatékony működéséhez, hiányzott például a rendőrségi, határőrségi, idegenrendészeti törvény. Ugyanakkor viszont kötelességem volt a közbiztonságra ügyelni, és eközben az országban egyre nagyobb számban jelentek meg a bűnözők.– Akkoriban szinte hetente voltak leszámolások. Mi történt azóta, fejlődött vagy visszaszorult a szervezett bűnözés Magyarországon?– Valamennyi demokratikus országban létezik szervezett bűnözés, azonban mértékük lényegesen különböző, igaz, sokszor meghatározó az állampolgárok biztonságérzetét tekintve. Magyarországon a szervezett bűnözői réteg és magatartás a rendszerváltás éveiben indult látványos fejlődésnek, s 1996-ra, 1997-re csúcsosodott ki, amit a robbantások és egyéb leszámolásos bűncselekmények is jeleztek. Abban bízom, hogy 1998-tól ez a folyamat megtört, s ez jól nyomon követhető az ebbe a körbe tartozó bűnözők által elkövetett bűncselekmények számának csökkenésében is. Tehát Magyarországon továbbra is van még szervezett bűnözés, azonban lényegesen kisebb mértékű, mint a korábbi időszakban volt.– Mit jelent ez számokban? Tavaly azt mondta, hogy több mint 200 szervezett bűnözői kör van.– Létezik egy úgynevezett szervezett bűnözői térkép, amelyet folyamatosan karbantart az Országos Rendőr-főkapitányság, a határőrség és a vám- és pénzügyőrség. Eszerint csaknem 50 százalékkal csökkent a nyilvántartott maffiacsoportok száma. Ráadásul az a felső szint, amelyik nagymértékben felelős volt a durva módszerekkel elkövetett bűncselekményekért, pillanatnyilag vagy előzetes letartóztatásban van, vagy nincs az országban, azaz a felső szint pillanatnyilag nincs betöltve. Ha jól dolgozik a rendőrség – és jelenleg ez így van –, akkor ez a szint betöltetlen marad, s ezzel a szervezett bűnözés nem tud újra megerősödni. Ha viszont a rendőrség vagy a társadalom enged egy kicsit vagy rossz irányba mozdul el, akkor a kisebb, alacsonyabb szinten dolgozó maffiatagok megindítják egymás között a harcot a magasabb pozíciókért, és akkor megint megkezdődnek a leszámolások, a maffiaháborúk.– Miközben a közvélemény megnyugvással fogadja, hogy ebből a körből sokan kerültek börtönbe az elmúlt években, a jogászok egy része megkérdőjelezi ezen letartóztatások jogosságát. Szerintük a rendőrség a gombhoz varrja a kabátot, tehát bevisz valakit, és csak aztán próbál ráhúzni valamilyen ügyet.– Ez ügyben a bíróság dönt, a rendőrség saját döntése alapján nem helyezhet előzetes letartóztatásba senkit, az egy évet meghaladó előzetes letartóztatásról pedig a Legfelsőbb Bíróság dönt. Azt a feltevést pedig elutasítom, hogy egy ügyvéd szakértelem hiánya vagy valamilyen elkötelezettség miatt esetleg megkérdőjelezi a magyar bíróság függetlenségét, tudását.– A szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogszabályok egy része már adott, de további változások várhatók e téren. A Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium közösen dolgozik az úgynevezett maffiatörvény továbbfejlesztésén, amelyben egészen új elemek is lesznek. Biztos abban, hogy radikális változások keresztülvihetők a magyar jogban?– Az európai uniós csatlakozáshoz néhány, nálunk még szokatlan jogi norma elfogadására is szükség van. Ilyen például a jogi személy büntetőjogi felelősségének a kérdése. Már évekkel ezelőtt, 1995-ben jeleztük, hogy ebbe az irányba kell továbbmennünk, de hiába: az akkori jogalkotók nem éltek a lehetőséggel. Most jutottunk arra a szintre, hogy ez megtörténjen. Ugyanilyen téma a bizonyítási teher könynyítése bizonyos bűncselekményeknél. Tehát nem arról van szó, hogy valaki bizonyítsa be magáról, hogy nem gyilkos, ha ezzel gyanúsítják, mert a bizonyítás továbbra is az ügyészség feladata lesz. De ha valaki az egyik pillanatról a másikra rendkívüli mértékben meggazdagodik, akkor adott esetben ne a vádnak, hanem neki kelljen igazolnia, hogy jövedelmét tisztességes úton szerezte.– A társadalmat az utóbbi időben számtalan hamis vád tartja izgalomban, ami komoly károkat okoz a politikának. Nem kellene itt is valamilyen szigorításon elgondolkodni?– Ez nagyon nehéz kérdés, mert a hamis vád eljárásjogi szempontból sajátos törvényi kategória. Emiatt csak akkor lehet megindítani az eljárást, ha az eredeti ügy, amelyben bizonyítást nyert a vád alaptalansága, befejeződött. A nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazások ügyében Magyarországon a bűnüldöző szervek hivatalból járnak el. Ingoványos terület azért is, mert mi van akkor, ha valaki törvénytiszteletből tár fel egy bűncselekménynek hitt jelenséget, de téved.– Ezzel lényegében áttértünk az olajügyekre, amelyeket a parlamenti kínos közjáték után a Legfőbb Ügyészség is átvizsgált, s hamis vád miatt eljárást indított Nógrádi Zsolt ellen, aki azt állította: ön pénzt fogadott el az alvilágtól. Pert nyert Pallag László kisgazda képviselő ellen, aki ezt a nyilvánosság előtt ismertette. Ezzel az ön részéről lezártnak tekinti az olajügyeket?– Ezt a részét teljes egészében. Úgy fogalmaztam az elején, hogy bízom az emberek értékítéletében, a jogban és az igazságszolgáltatásban. Ez a bizalom alapos volt, mert az igazságszolgáltatás, ha nem is abban a pillanatban, de a maga komótos módján célba ért.– Ön szerint a közvélemény is lezártnak tekinti ezt az ügyet? Nem érzékel egy olyasfajta képet, mintha Pallag László egyfajta népi hős lenne, aki most elbukott?– Csak meg kell nézni, hogy milyenek a népmesék hősei, a legkisebb királyfik. Ügyesek, okosak, nem lehet őket becsapni, felismerik az igazságot. Önök szerint most ez történt?– Ez a téma végül is úgy-ahogy lezárult, de annál aktuálisabb viszont a türelmi zóna, a prostitúció kérdése. Mintha patthelyzet alakult volna ki ezen a területen az önkormányzatok és a törvényhozók, valamint a Belügyminisztérium között. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a BM nem jelölhet ki zónát, az önkormányzatoknak pedig nem akaródzik. Mi a kiút?– Az önkormányzatok késlekedése nem véletlen: az illetékeseket egyéni, politikai érdekek gátolják a cselekvésben. Megpróbáltuk feloldani ezt a helyzetet, de az Alkotmánybíróság döntését el kell fogadnunk. Ha az érintett önkormányzatok nem lépnek, mulasztásos törvénysértésbe kerülnek, amit valamilyen módon szankcionálni kell.– Demszky Gábor a New York-i egyezmény felbontásában látná a megoldást. Mi erről a véleménye?– Sem erkölcsi, sem kriminalisztikai szempontból nem lenne helyes, ha eltekintenénk az egyezménytől. Felmondása a prostitúció szétszóródásával járna Budapesten, ami magával vonzaná az egyszerű és a szervezett bűnözést is: a drog- és leánykereskedelmet, az embercsempészetet.– Ugyanakkor a zónakijelölés együtt járna a maffiavállalkozások legalizálásával, hiszen egy zónába kellene hivatalosan betelepülnie a night klubnak, a peep show-nak, és a többi ezzel járónak.– Különféle megoldások vannak a világban. Van arra is példa, hogy a vörös vonal mögött csak a szexuális szolgáltatók működnek, s akad arra is, hogy minden együtt van, ami az éjszakai élettel jár. Én természetesen az egyszerűbb megoldást szeretném, tehát ha nem alakulna ki Magyarországon egy olyan negyed, olyan terület, amelynek alapján tovább élne az a negatív megnevezés, hogy Magyarország Európa Bangkokja.– Beiktatásakor azt mondta: szeretné, ha a százezer lakosra eső bűncselekmények számát tekintve Magyarország az alsó szintre kerülne. Hol tartunk most ezzel?– Az európai átlag százezer lakosra számolva nyolcezer körül van, Magyarországon 4500 bűncselekmény, amivel a legalsó harmadba kerültünk. Ezt kellene megtartani az uniós csatlakozás után is. Nem lesz könnyű, mert az azonos társadalmi felállás, jogi háttér és gazdálkodás a bűnözést is hasonló módon segíti. Nagyon oda kell figyelnünk, és így, társadalmi összefogással, jól felszerelt rendőrséggel tartható ez a szint.– Mi a helyzet a jogszabályokkal?– Tulajdonképpen remekül állunk, mert a Belügyminisztérium 2001. december 31-ével a csatlakozáshoz szükséges valamennyi jogharmonizációs munkát el tudja végezni. Egy jogszabály kidolgozása maradna a csatlakozás pillanatára, ez a választójogi jogszabály, amelynek tartalmaznia kell az Európai Parlament megválasztását, illetve azokat a különös részeket, amelyek a csatlakozásból erednek. Például ha az unió polgárának Magyarországon állandó lakhelye lesz, akkor önkormányzati szempontból választó és választható. Végső soron elképzelhető, hogy holland, német vagy éppen francia polgármestere lesz egy magyar falunak.– Együtt jár ez a felkészülés a Belügyminisztériumon belül szervezeti változtatással?– Igen. Miután ez lesz a 2001-es év célkitűzése, úgy gondolom, hogy az uniós csatlakozásból eredő feladatokat helyettes államtitkári szinten kell koordinálni.– Van itt egy ellentmondásos helyzet, a schengeni egyezmény és a státustörvény viszonya.– Ez nagyon kényes kérdés, de úgy gondolom, hogy a jogot arra találták ki, hogy a kényes kérdéseket is megválaszolja. Egyik oldalról adottak az szigorú uniós elvárások a külső határok őrizetével kapcsolatban, a másik oldalról pedig a határainkon túl élő magyarok igényei. Itt találtunk egy nagyon szűk, de közös sávot, s ezen kell a státustörvényt megalkotni.– Kicsit konkrétabban: hogyan fog 2003 után egy erdélyi magyar négy hónapot nálunk tartózkodni, miközben az uniós szabályozás szerint erre 90 napig lesz lehetősége.– Nagyon bízom abban, a szomszédos Románia és a többi, ez ügyben érintett ország olyan gyors fejlődésen megy keresztül, hogy megfelel az európai uniós elvárásoknak, s ezzel nem lesz akadálya állampolgárai utazásának.– Nemrég látott napvilágot egy felmérés arról, hogy a korrupciós ranglistán a második helyet a rendőrök foglalják el, gyakorlatilag 46 százalékuk korrupt. Igaz, jóval lemaradtak a első helyen álló egészségügyi dolgozók mögött.– Láttam olyan listát is, amelyen ötödikek-hatodikak voltak a rendőrök, de erre sem lehetnek büszkék. Azt hiszem, speciális helyzetről van szó. Ne felejtsék, a korrupcióhoz két ember kell, aki korrupt és aki megveszteget, és általában nem a rendőrök a kezdeményezők. A rendőrségi, határőrségi korrupciót elsősorban a közterületen, határokon dolgozó állományhoz kötik, amelyet pedig nagyon szigorúan ellenőrzünk. Van egy korrupcióellenes programunk is, s bízom benne, hogy sikerül bizonyítanunk a közvéleménynek, hogy a rendőrök 99 százaléka tiszta, akár a vagyonukat is rájuk bízhatják. Annak az egy százaléknak pedig, amelyik a polgárokkal közösen esik kísértésbe, meg kell válnia a testülettől.– Hány rendőrt bocsátottak el tavaly ilyen ügyek miatt, s más eseteket is figyelembe véve, romlott vagy javult a rendvédelmi szervek fegyelmi helyzete tavaly?– A jogsértések számát tekintve enyhe növekedés tapasztalható a rendőrségen belül, de ezt a fegyelemsértések és a szabálysértések teszik ki. A bűncselekmények számában – ide tartozik a korrupció is – viszont csökkenés figyelhető meg. Fordított a helyzet a határőrségnél, ahol a bűncselekmények száma kilenc százalékkal nőtt, a fegyelemsértéseké viszont 13 százalékkal kevesebb lett.– Ön szerint van a szervezett bűnözés és a rendőrség között átfedés?– Elképzelhető, hogy a szervezett bűnözők egy-két rendőrt megkíséreltek saját köreikbe bevonni, de ez nem jellemző. Kockázatos és ritkán vezet eredményre.– És a politika és a maffia között? Tavaly még azt nyilatkozta, hogy nincs. Azóta több, a politikát is érintő, egyelőre nem bizonyított bűnügyről szólnak a hírek. Mi a helyzet most?– Bízom benne, hogy ez most is így van. Például egyes elkövetők mögött hiába keressük a maffiát.– Az utóbbi időben a sajtóban megjelent hírek szerint komoly fennakadások voltak az okmányirodák működésében. Ugyanakkor a Belügyminisztérium folyamatosan cáfolta ezeket az állításokat.– Januárban összesen 687 ezer kérelem érkezett az okmányirodákhoz, ezekre 421 ezer okmányt adtak ki, s 266 ezret utasítottak el: utóbbit mind a gépjármű-ügyintézés területén. Tehát aki azt mondja egy intézményre, amely a korábbi rendszerrel szemben 20 százalékkal több ügyet intéz teljes egészében, hogy nem működik, az nincs tisztában a tényekkel. Azt mondom: ítéljen az állampolgár! Hozzá kell tegyem, hogy önkormányzatokról van szó, ahol sok helyen jó ha napi hat órát dolgoznak a közalkalmazottak. Ott van a világszínvonalú technika, amit nem használnak ki. Nemegyszer előfordult, hogy nem akartak már ügyfelet fogadni, ezért arra hivatkoztak, hogy lefagyott a rendszer. Nos, január elseje óta nem állt meg a rendszer géphibából, illetve egyszer egy órát, amikor az elektromos vezetéket elszakították. A minisztérium munkatársaival számos hivatalban jártunk inkognitóban, és azt tapasztaltuk, hogy egyes helyeken rugalmasan, flottul megy a munka, máshol pedig arrogánsan, kelletlenül intézik az ügyeket. Egyébként internetes közvélemény-kutatást is készítettek ez ügyben, és a véleményt mondók 52 százaléka jobbnak, 14,5 százaléka pont olyannak ítélte meg a közszolgáltatást, mint régen. Utóbbiak nyilvánvalóan a betanulási időszakban intézték az ügyeiket. Néhány hónap múlva várhatóan ismeretlen lesz a sorbanállás, és még gyorsabb, udvariasabb lesz az ügyintézés.