A megújuló energiák szerepe

A gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés egyik lényeges feltétele a biztonságos energiaellátás, ami Magyarországon azért is kényes kérdés, mert hazánk nagymértékben függ az energiahordozók importjától. Az ország energiafelhasználásának közel 70 százaléka származik importból, amelynek biztosításához évente több mint 460 milliárd forint szükséges. Ezért alapvető gazdaságpolitikai érdek az import mérséklése, amely csak az energiafelhasználás racionalizálásával valósulhat meg.Az energiatakarékossággal szorosan összefügg a megújuló energiaforrások (víz, nap, szél, geotermikus energia, biomassza) felhasználásának növelése. A kormány 2010-ig szóló energiapolitikai programja éppen ezért kiemelten kezeli és támogatja a megújuló energiaforrások elterjesztését – jelezte dr. Bohoczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának főtanácsosa egy energiatakarékossági konferencián.Mint mondta: az uniós csatlakozási felkészülés azt is jelenti, hogy az EU elvárásait teljesítenünk kell a megújuló energiaforrások terén is. A közösségben már most kétszer annyi ilyen energiaforrást használnak, mint hazánkban, és 2010-re 12 százalékra szeretnének emelni felhasználásuk arányát. Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya az összes energiafelhasználáson belül alig éri el a 3,6 százalékot. A kormány elképzelései szerint ezt az arányt tíz éven belül meg kell dupláznunk. Hazánk abban a helyzetben van, hogy a megújuló energiaforrások jelentős szerepet játszhatnak az ország energiaellátásának biztonságosabb kielégítésében. Vita folyhat arról, hogy milyen mértékben lehetne a megújuló energiaforrásokat energetikai célokra fordítani, az viszont tény, hogy a legkisebb becsült felhasználható mennyiség is nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyit jelenleg felhasználnak. Mindezek mellett nem elhanyagolható az sem, hogy a környezetvédelmi károsanyag-kibocsátások kezelésénél vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésében (kyotói egyezmény) milyen fontos szerepet játszhatnak a megújuló energiahordozók.Világszerte már több mint 15 ezer megawattnyi villamos energiát termelnek szélerőművek felhasználásával, ebből közel 10 ezer megawattnyit az Európai Unió országaiban állítanak elő, és ennek is a felét Németországban hasznosítják. Akkor látni igazán azt, hogy ez mekkora mennyiség, ha összemérjük a Paksi Atomerőmű négy blokkjának teljesítményével, amely összesen 1800 megawatt.A szélenergiaA szélenergia nagyobb mértékű felhasználása az 1970-es évek elején kezdődött el, majd néhány évvel később jelentek meg a nagy teljesítményű szélerőművek, elsősorban az állandó széljárású tengerparti területeken. Ahhoz azonban, hogy megbízhatóan és gazdaságosan működhessenek ezek a szélgenerátorok, pontosan meg kell határozni a szél irányát, erejét, állandóságát és így tovább. Erre szolgálnak a szélenergia-térképek, amelyeket általában az 50 méter magasban uralkodó széljárás alapján készítenek.A másik lényeges kérdés a felállítandó szélerőmű műszaki hátterének biztosítása. Ezen a téren két irányban kezdődtek el a fejlesztések. Egyrészt a magánvállalkozók kisebb energiaigényének fedezésére szolgáló 10-50 kilowatt teljesítményű szélkerekek, másrészt az ipari alkalmazásra megfelelő, nagy teljesítményű szélerőművek építése volt a cél. Ma már léteznek 2,5 megawatt teljesítményű turbinák, sőt elkezdték a 3-5 megawattos berendezések fejlesztését is. Ezek a nagy teljesítményű berendezések általában a közepes feszültségű, például 20 kilovoltos hálózatra vannak csatlakoztatva. Gondot okoz a zavartalan működés szempontjából, hogy elektromos teljesítményük periodikus, és a szél erősségének függvényében komoly ingadozásnak van kitéve, ám ma már technikailag kiküszöbölhetők ezek a gondok és a hálózat más energiatermelő egységeivel biztosítható a feszültségszint állandósága.A napenergiaA nap hőjének víz melegítésére és fűtésre történő felhasználása már több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen ki ne emlékezne a kertekben magasra felállított és feketére festett olajoshordókra, amelyekből nyári napokon tűzforró vízzel lehetett zuhanyozni. A görög vagy olasz tengerparton járva ma is rengeteg hasonló megoldással találkozunk, amely még a kisebb szállodák melegvíz-ellátását is sikeresen segíti. A hetvenes években a szoláris műszaki megoldások kezdtek elterjedni a fejlettebb országokban. Mára Németországban több mint 3 millió négyzetmétert tesznek ki az installált kollektorfelületek. A kilencvenes években a napenergiának az alacsonyabb hőmérsékleti tartományban történő kihasználása is sokat fejlődött, és a teljesítmény növekedésével együtt csökkent az ilyen berendezések ára is. Figyelmet érdemelnek a családi házakat és a többlakásos társasházakat ellátó kombinált rendszerek, amelyek nemcsak vizet melegítenek, hanem tavasszal és ősszel „rásegítenek” a fűtésre is. Így akár az évi hőenergia 20 százaléka is fedezhető.Szinte természetes, hogy a technikai fejlődéssel együtt jelentek meg azok a napkollektorok, amelyeket a villamos energia termelésére használtak. A napenergiával történő áramfejlesztésre elsősorban a fotovoltaikus cella áll rendelkezésre. Az ilyen áramtermelés elterjedését ma még a rendkívül drága berendezések korlátozzák, bár az előrejelzések szerint a kutatás területén történt előrelépések és az ipari technológiai fejlesztések segítségével az elkövetkező tíz évben az áram előállítási költségei a felére is csökkenhetnek. Szakemberek szerint kulcskérdés a hatásfok növelése, mert a kristályos szerkezetű szilíciumcellákat tartalmazó modulok jelenlegi, 15-16 százalékos hatásfoka hátráltatja tömeges elterjedésüket. Kivételt képeznek azok a kiépített hálózatoktól távoli térségek elektromos energiával történő ellátására használt rendszerek, amelyek a magas költségek ellenére is gazdaságosabbak, mint az egyéb számításba jöhető megoldások. Rengeteget segíthetnek a fotovoltaikus cellák elterjedésén a különféle kormányzati támogatások, amelyek a környezetkímélő, megújuló energiák felhasználását támogatják.A biomasszaSzakemberek szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások között a legnagyobb jelentősége a biomasszának lehet. A kedvező lehetőségek ellenére energetikai felhasználása mégsem érte el, sőt meg sem közelítette az ebben rejlő lehetőségeket. Eddig elsősorban a biomassza egyszerű eltüzelésére van példa, pedig ennél lényegesen sokrétűbbek a lehetőségek. A jelenleg üzemelő tüzelőberendezések többsége rossz hatásfokú kályha, kisebb részben szintén elavult kazán. A nagyobb és jobb hatásfokú fatüzelésű berendezések lakossági elterjedése alig számottevő.A biomassza energetikai hasznosításának másik módja a folyékony energiahordozók előállítása. Így készíthetünk alkoholokat és olajokat a megfelelő alapanyagként felhasználható különféle növények feldolgozásával. A növényi eredetű olajok mint energiahordozók már régebben is ismertek voltak, ma már készítenek motorok működtetésére alkalmas üzemanyagokat is belőlük. Ezenkívül a biogáz termelésére és hasznosítására is találunk jó példát, igaz többnyire nem Magyarországon. A szükséges berendezések rendkívül költségesek, ezért gazdaságosságuk a mai energiaárak mellett nem mutatható ki, valamint hiányzik a központi támogatás is.