EU-stratégia a fejlődésért

A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás a célja azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek igyekeznek meghatározni a fenntartható fejlődés kritériumait. Vagyis olyan növekedési pályát kell kidolgozni, amely úgy segíti elő a jelen gazdaságának fejlődését, hogy az ne veszélyeztesse és ne korlátozza az utánunk jövő generáció lehetőségeit. Az Európai Unió következő csúcsértekezletén ez év júniusában, Gothenburgban napirendre kerül az erre vonatkozó stratégia kidolgozása.Kjell Larsson svéd környezetvédelmi miniszter szerint ez csupán az első lépés, sok gazdasági, szociális és környezetvédelmi feladatot kell megoldani a következő években. Az ésszerű fenntartható fejlődés olyan általános kihívás, amellyel a világ valamennyi országának szembe kell néznie. A témával 2002-ben Johannesburgban ENSZ-világkonferencia foglalkozik majd.Az unió svéd elnökségi periódusa alatt kezdték el kidolgozni a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiát és a hozzá kapcsolódó, úgynevezett hatodik környezetvédelmi akciótervet, amelyek meghatározzák az elkövetkező tíz év feladatait. Az európai szakértők olyan világos követelményrendszert szeretnének létrehozni, amely objektív mérceként szolgálna a stratégia megvalósításának értékelésénél. A fenntartható fejlődés biztosítása nagyon összetett feladat, s ebben az ésszerű energiaellátás kulcsszerepet játszik. A népesség növekedése, a gazdasági fejlődés és a műszaki fejlődés miatt egyre több villamos energia szükséges. A Föld lakossága 2050-re elérheti a tízmilliárd főt; több mint kétmilliárd ember még ma sem használ villanyáramot. Világos, hogy a villamos energia biztonságos, környezetbarát termelése a fenntartható fejlődés egy olyan eleme, amelyet fontosságának megfelelően külön kell kezelni. Az ellátás biztonsága és a források ésszerű kombinációja szintén fontos szempontok.Dr. Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára elmondta: a FORATOM, az európai atomipar szervezete megvizsgálta, hogy az atomerőművek mennyiben tesznek eleget a fenntartható fejlődés követelményeinek. Eszerint a nukleáris energiatermeléssel elkerülhető, hogy a légkörbe további nagy mennyiségű szén-dioxid kerüljön. Az Európában üzemelő atomerőművek nélkül jelenleg évi 550 millió tonnával több szén-dioxid kerülne a levegőbe. A kyotói jegyzőkönyvben vállalt európai uniós kötelezettségek szerint 2010–2012-re a kontinens országainak évi 400 millió tonnával kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátásukat. Könnyen belátható, hogy atomerőművek nélkül ezt a célt nem lehet elérni.Az atomerőművekben használt urán készleteinek nagy része olyan politikailag stabil országokban található mint Kanada vagy Ausztrália. Kis térfogatuk miatt az atomerőművi friss fűtőelemek könnyen raktározhatók. Az atomerőművek normál készletei 3-4 éves működést tesznek lehetővé. A nukleáris villamos energia ára nem érzékeny a fűtőanyag árának változására, az atomerőművekben termelt áram költségei még 50 százalékos urándrágulás esetén is csak mintegy 2,5 százalékkal növekednének. További előnyt jelent a fűtőelemek kis térfogata. Egy tonna uránból annyi energiát lehet nyerni, amennyihez 17 000 tonna jó minőségű szénre lenne szükség. Ez nagy megtakarítást jelent mind a szállításban, mind a raktározásban, de a hulladék kezelésében és elhelyezésében is.Czibolya László jelezte azt is: a FORATOM elemzése rámutat, hogy az energiatermelési változatok vizsgálatánál nem csupán a közvetlen költségeket, hanem az adott tevékenység valamennyi ráfordítását is figyelembe kell venni. Ezzel egy átfogó EU-program foglalkozott, amelynek keretében kifejlesztették e költségek számítására szolgáló módszertant és elvégezték a különféle energiaforrások összehasonlítását. Az ExtenE projekt eredményei szerint a külső költségek figyelembevételével még mindig az atomenergia a leggazdaságosabb.Természetesen minden ipari tevékenység hulladékok keletkezésével jár. Így van ez a nukleáris energiatermelés esetében is. Ugyanakkor az atomipar hulladékainak mennyisége, térfogata elenyészően kicsi az ipar más területen keletkező hulladékok vagy a háztartási szemét hatalmas tömegéhez képest. A nukleáris hulladékok kezelését nemzetközi szabványokon alapuló szigorú hatósági előírások szabályozzák. Az alkalmazott fejlett műszaki megoldások és az állami ellenőrzés kizárja a radioaktív anyagok környezetbe kerülését. Az atomipar teljes tudatossággal foglalkozik a keletkező hulladékok további sorsával, és gondoskodik a nukleáris létesítmények leszereléséről is. Erre a célra már az üzemidő alatt speciális pénzügyi alapot képeznek, amely fedezetet nyújt a hulladéktárolás és a leszerelés költségeire. A pénzügyi alap képzésének módja biztosítja azt is, hogy ezek a költségek már beépülnek a villamos energia árába. Még ezekkel a többletterhekkel együtt is az atomerőművekben termelt áram a legolcsóbb.Az európai atomipar szervezetének elemzése rámutat arra is, hogy valamennyi energiaforrásnak megvan a maga helye és szerepe a fenntartható fejlődésben. Fontos, hogy a megújuló energiaforrások elterjedését segítő technológiák elérjék azt a fejlettségi fokot, hogy érett ipari terchnológiaként hozzá tudjanak járulni az energiaellátáshoz. Emellett elő kell segíteni az energiatakarékosságra irányuló fejlesztéseket is. A támogatási rendszer azonban nem hozhat hátrányos helyzetbe egyetlen energiaforrást sem.A FORATOM szerint az EU-stratégia részeként újra kell gondolni az atomenergia szerepét, hiszen az atomerőművek fontos szerepet játszanak az unió gázfüggőségének csökkentésében, ami politikailag érzékeny kérdés, de a nukleáris energiatermeléssel jelentős mennyiségű, üvegházhatást okozó gáz kibocsátása kerülhető el.