Tenyésztők a húsárszabályozásban

Hajlandók részt venni a sertéshús árának mérséklésében a sertéstenyésztők, miután a kormány múlt pénteken úgy határozott, hogy továbbra is folyósítja a sertésexport-támogatásokat. A piacszabályzó intézkedésben várhatóan részt vesz a feldolgozóipar is. A piac szabályozásáról szóló döntést a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) a hét közepén sorra kerülő ülése után hozza meg.Június elsejétől egy hónapon keresztül – reagálva a sertésexport-támogatás folyósítására, és amennyiben a döntést a VHT elnökségi ülése a hét közepén jóváhagyja – a sertéstenyésztők hajlandók kilogrammonként öt forintot fizetni a VHT intervenciós alapjába, minden átvett sertés minden egyes kilója után. A piacszabályozási intézkedésnek is felfogható lépéshez hozzájárulnak a feldolgozók is, akik kilogrammonként 10 forintot fizetnek az intervenciós alapba – hangzott el a MOSZ sertéstenyésztők országos választmányának tegnapi ülésén.Zádori László, a VHT titkára lapunknak elmondta, a két fél együttes 15 forintos befizetése kiegészíti mindkét piaci szereplő kilónkénti két-két forintos intervenciós befizetéseit. Zádori hozzátette: amennyiben a VHT nem képes árcsökkenést, illetve szintentartást biztosítani a belpiacon, akkor a kormányzat beavatkozik a sertéspiac szabályozásába.A sertéskaraj átlagára ma 1150–1170 forint, csülköt azonban sehol sem lehet kapni 760 forintnál olcsóbban – mondta a terméktanács titkára, hozzáfűzve, hogy ennyi a tőkehús átvételi ára is. Erre azért hívta fel a figyelmet, mert míg több európai országban tilos a beszerzési ár alatt értékesíteni, addig ez nálunk bevett gyakorlat, ami piaci zavarokat idéz elő.Az év első hetében 292 forint volt az átlagos felvásárlási ár, a huszadik héten 354 forint. Az első húsz hét átlagára így 310 forint volt, amely jelenleg a sertéstartás önköltségének felel meg, ebben az időszakban tehát nem könyvelhettek el nyereséget a termelők. Ha a jelenlegi átlagár tartaná magát év végéig, akkor az éves átlagár 338 forint körül alakulna, ami 9 százalékos nyereséget jelentene a sertéstenyésztőknek – mutatott rá Tóth István, a MOSZ tikára.A titkár egyébként nem lát semmi rendkívülit a fogyasztói húsár emelkedésében, véleménye szerint annak okait a feldolgozói költségek emelkedésében, a feldolgozó kapacitások alacsony kihasználtságában és a kereskedelmi szféra magatartásában kell keresni. Mint mondta, a kialakult helyzet annak – is – köszönhető, hogy a legutóbbi sertésválság idején a kereskedelmi láncok oly mértékben csökkentették a hús árát, ami a jelenlegi sertésállomány csökkenéséhez és az áremelkedéshez vezetett.A húspiacon a legnagyobb feszültség a vágókapacitások kihasználatlanságából adódik a jövőben. Ennek előszele már érzékelhető volt, gondoljunk csak a szekszárdi és a szolnoki vágóhidak bezárására, illetve profilváltására – hívta fel a figyelmet Zádori László. A szakember elmondta: e probléma a kis vágóhidaknál kezdődik, melyek közül 150 már bezárt, így 400 alá csökkent a hazai mészárszékek száma.