Török vétó az EU katonai terveinek?

Ismail Cem török külügyminiszter hétfőn bejelentette: Törökország megtagadja az Európai Uniótól a területén lévő NATO-létesítmények használatát, ha nem lesz beleszólása európai biztonsági kérdésekbe. A lapunknak nyilatkozó Cem szerint ebben nem volt áttörés a budapesti NATO-külügyminiszteri tanácskozáson.Pontosan mit kifogásol Törökország abban, hogy az Európai Unió a most alakuló közös biztonsági és védelmi politikája számára igénybe vegye a NATO törökországi létesítményeit?– Törökország kifogása az: a NATO-n belül egyszer már született megállapodás arról, hogy milyen feltételek mellett bocsátjuk az EU rendelkezésére létesítményeinket, mégpedig 1999 áprilisában, a washingtoni csúcsértekezleten. Eszerint részünkről nincs akadálya annak, hogy alkalmanként az EU is használja ezeket, ám az igénybevételről minden egyes esetben külön kell döntenie az Észak-atlanti Tanácsnak, s ehhez minden tagország beleegyezésére szükség van. A washingtoni megállapodás még azt is tartalmazza, hogy a NATO és az EU kapcsolata katonai téren továbbra is azokon az elveken és gyakorlaton nyugszik majd, amelyeken a korábban együttműködésük keretéül szolgáló Nyugat-európai Unióban. Az utóbbi gyakorlata lehetőséget adott EU-n kívüli NATO-tagországok részvételére európai katonai műveletekben. Törökország változatlanul tartja magát a Washingtonban meghozott döntéshez.– A NATO-szövetségesek nagy része EU-tag is egyben, hol az egyik, hol a másik oldalon lép egyet.– Ez valóban így van, sőt a NATO és az EU nem egymással szemben álló, hanem egymást kiegészítő szervezetek. Itt azonban mégiscsak arról van szó, hogy az EU igénybe kívánja venni egy másik szervezet létesítményeit, de nem a „kölcsönadó” által meghatározott feltételek, hanem a saját maga elképzelései szerint. Törökország nem ellenséges az Európai Unióval szemben, hiszen kiterjedt kapcsolatokat tart fenn azzal, és tagságának várományosa.– Szeretne azonban kapni valamit azért cserébe, hogy időnként átengedi az EU-nak a területén lévő NATO-létesítményeket?– Itt elsősorban a játékszabályok betartásáról van szó, és mi – vagyis a NATO – egyszer a magunk részéről már lefektettük a szabályokat. Gyakori észrevétel, hogy nem Törökország az egyetlen szövetséges ország, amely nem tagja az EU-nak, mégis kizárólag ez az ország támaszt ilyen kifogásokat. Nos, ennek két fő oka is van. Az egyik az, hogy az előző ötven évben Törökország nagyban hozzájárult az észak-atlanti szövetség katonai erejéhez, különösen, ha katonai kiadásait a GNP-hez vagy a lakosság összlétszámához viszonyítjuk. A másik pedig az, hogy a mi helyzetünk biztonsági szempontból nem hasonlítható össze a többi, nem uniós NATO-tagállammal. Törökország elhelyezkedése stratégiai szempontból nagyon fontos, hiszen a környezetében számos potenciális válságövezet van, a Balkántól kezdve Közép-Ázsián át a Közel-Keletig. A biztonság kérdése tehát számunkra aggályosabb. Én optimista vagyok a megoldást illetően. A múlt héten a NATO-n belül sikerült valamelyest közelítenünk az álláspontokat, az EU-n a sor, hogy gondolja újra a maga elképzeléseit.– A most lezajlott budapesti konferencián nem volt áttörés ebben a kérdésben?– Nem. Egy folyamat közepén vagyunk, amelynek folytatódnia kell ahhoz, hogy kielégítő megoldás szülessen.– Törökország mint az Egyesült Államok talán legmeghittebb szövetségese, miként vélekedik a rakétavédelmi rendszer kiépítéséről?– Mi támogatjuk a javaslatot, és egyetértünk a módszerrel, hogy az amerikai kormányzat konzultál a szövetségeseivel e kérdésben. Véleményem szerint egy olyan országnak, mint Törökország, amelynek időről időre azt kell tapasztalnia, hogy rakéták röpködnek fölötte – legutóbb például az Öböl-háború idején –, ez nagyon is húsba vágó kérdés. Egy rakétavédelmi rendszer, amely majd megvéd bennünket az egyelőre ismeretlen helyről elindított rakétáktól, fontos hozzájárulás a biztonságunkhoz. Azt természetesen mi sem szeretnénk, ha ez fölösleges feszültséget gerjesztene Oroszországgal, de az a benyomásom, hogy az Egyesült Államok is mindent megtesz ennek elkerülésére. Hiszem, hogy a rakétavédelmi rendszer megvalósulása erősíti majd az európai biztonsági és védelmi rendszert is.