Augusztusra megszépül a Hősök tere

Befejeződtek a kőmunkák a Hősök terén, s a rekonstrukció utolsó fázisaként augusztus első napjaiban a királyszobrok és az allegorikus szobrok is visszakerülnek a helyükre. Szi-lágyi András, a Budapest Galéria köztéri szobrokért felelős osztályának vezetője szerint a tér mára „sportpályává” alakult, ezért gondozása nem csupán műszaki szükséglet, hanem közérdek is.A hősök emlékének, kik népünk szabadságáért, és a nemzeti függetlenségért áldozták vérüket – ez a felirat a Hősök terén elhelyezett hősök emlékkövén olvasható. Persze az sem csoda, ha valaki nem találkozott még a mondattal, hiszen annak idején, 1956-ban az emlékkő készültekor úgy vésték bele ezt a szép gondolatot a többmázsás mészkőtáblába, hogy az jól szinte csak helikopterről látható. A Hősök tere és környéke felújításával most ez is rendeződik, mint ahogyan a tér architektúrája is visszakapta eredeti szépségét, a királyszobrok, az allegorikus szobrok, és a domborművek is megújulnak.Nem teljesen tisztázott, hogy a térrekonstrukciót illetően kinek milyen jogköre van, de az biztos, hogy 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és a Főpolgármesteri Hivatal a beruházás közös finanszírozásáról egyezett meg, a felek a költségek 50-50 százalékos megosztását vállalták. Szilágyi András, a felújítás „szülőatyjának” nevezhető Budapest Galéria munkatársa közlése szerint a két lépcsőben történő rekonstrukció első fázisa még 1994-ben kezdődött. A csaknem másfél évig tartó alapos előkészítés alatt nyolc ország szakemberei mérlegelték az állapotvizsgálat alapján számba vehető lehetőségeket.A Zala György készítette hét vezér alakját, ahogy most a királyszobrokat, akkor is Kőbányán újították fel, innen kerültek vissza az obeliszk talapzatára. Emlékezetes, hogy 1994-ben különös gondot jelentett Árpád alakjának visszaállítása, amelynek fém talapzatát külön kellett szállítani. A térvilágítás mellett az aszfaltozás is elkészült, és a munkálatok alatt a 36 méter magas korinthoszi oszlop, valamint a tetején lévő, 1897-ben készített Gábriel arkangyal is megszépült. A felújítás csaknem 50 milliós költségét a Millecentenáriumi Emlékbizottság, valamint a fővárosi önkormányzat állta. A rekonstrukcióért felelős Zsigmond Attila vezette Budapest Galéria szakemberei akkor úgy ítélték meg, a következő beavatkozás száz-százötven év múlva esedékes.– Most nyilvánvalóan a millenniumi emlékmű felújítása a feladat – nyugtázza Szilágyi András, aki a galéria köztéri szobrokért felelős osztályának vezetője. Az 1996-os díszünnepség illetékesei már az átadáson felvetették, hogy a munkát folytatni kell. Ennek eredményeként köttetett szerződés 1999-ben az NKÖM és a főváros között, amelyben a két szerződő fél megállapodott a millenniumi beruházás 426 millió forintos összköltségéről is.A felújítás közbeszerzési eljárását a fővárosi önkormányzat beruházási és közbeszerzési ügyosztálya vezette, ők kötötték meg a szerződést a lebonyolítóval, a tervezővel, illetve az eljárás eredményeként a kivitelezővel is. Az ügyosztály feladatköre ugyanis a fővárosi intézmények felújításának beruházása, és bármilyen furcsa, mint intézmény, a Hősök tere is ez alá esik. Ugyanakkor a Budapest Galéria köztéri szobrokért felelős osztályához tartozik az emlékmű szakmailag, így az intézmény hivatalból segített. A galéria jegyzi az előkészítő tanulmányokat, valamint a terveket, amelyekre az NKÖM felügyelete alatt álló Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) adott ki engedélyt. Mivel a terület műemlékileg védett, a tárcához tartozik a teljes rekonstrukció jóváhagyása.Szalonnázó turistákTavaly augusztus első napjaiban megkezdődött a felújítás. Tulajdonképpen augusztus 20-a után vett lendületet a tényleges munka. Szerencsére az enyhe tél is a szakembereket segítette, így a főváros részéről eddig vállalt minden határidő tartható volt. Az utolsó bronzszobrokat az idén augusztus 10-én kell a helyükre tenni. E pillanatban úgy látszik, hogy ennek sincs akadálya.– A hősök emlékköve nem hagyható ki a felújításból – szögezi le Szilágyi András. Gebhardt Béla műve 1956-ban készült. Helyén korábban az 1929-ban avatott Nemzeti Hősök Emlékköve állt, amely az első világháborúban elesett magyar katonáknak állított emléket. Tetejét kereszt díszítette, előlapján az 1914–1918 évszám állt. Az emlékkő felújítása ilyen értelemben nem közvetlenül a térrekonstrukció része. Ezt az NKÖM mellett a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala tízmillió forinttal támogatta.– A turisták többsége nem tudja, hogy egy emlékkövet lát. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy önfeledten szalonnáznak itt – mutat az igencsak megviselt felületre Szi-lágyi András. – Én azt gondolom, hogy Európában nincs még egy olyan ország, ahol hasonló műemlék ne lenne közmegbecsülés tárgya. Több oka is van annak, hogy a piknikezők nincsenek tisztában azzal, hogy hol vannak. A tér ugyanis szinte sportpályává alakult. Nemcsak a turisták tömegei mozognak rajta, hanem a gördeszkások is. – Sajnos ezek a fiatalemberek, azt hiszem némi magamutogatásból végzik bravúrjaikat, az ide látogatók nem kis örömére – mondja Szilágyi. Ez szerinte zavart kelt mindenkiben. Rendelet eddig nem volt a térhasználatra – hiszen miért kellene rendeletben szabályozni valamit, ami amúgy természetes is lehetne – fűzi hozzá. A Fővárosi Közgyűlésben évek óta téma a tér nem rendeltetésszerű használata. A kérdés kapcsán a nemzeti hősök emléknapjáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról rövidesen szavaznak a parlamentben. A tér nemzeti emlékhely-jellegét úgy kívánja biztosítani a főváros, hogy az emlékkő köré kerítést emelnek, és a tervek szerint visszaállítják a díszőrséget is. Szeretnék továbbá megtiltani, hogy a téren politikai rendezvényeket tartsanak a pártok.Ezzel egyetért Szilágyi András is, aki szerint a hősök emlékköve jelenleg nem arra szolgál, hogy bizonyos napokon csoportosan vagy egyénileg megkoszorúzzák. – A hely e pillanatban az állami protokollt szolgálja. Ezenkívül az emberek nem kötődnek a helyhez – véli Szilágyi András. – Másként használnák a teret, ha mindenkiben tudatosulna a hely gondolati tartalma. Schiffer János úgy véli, az is biztos, hogy minden jó szándék ellenére mindez egy lassú folyamat lesz. Szilágyi András hozzáteszi: – A bekerítés ennek ellenére csak átmeneti megoldás lehet. Amíg a koncepcionális problémákat a köztudat nem érzékeli, nem csupán föl kell újítani az emlékművet – ami műszaki szükségesség – de egyszerűen meg kell védeni az emberektől.– A hősök emlékkövének bekerítése csak ideiglenes megoldás?– Semmiképpen nem gondolom, hogy hosszú távra szól. Lehet, hogy öt évre, de az is lehet, hogy tizenöt évre. A kerítés mindenesetre bizonyosan jó szolgálatot tesz, ahogyan a díszőrség visszaállítása is meghatározná a hely szellemét.Május 29-én az idei munkálatok első látványos lépéseként bemutatták a Hősök tere frissen elkészült architektúráját is.Elfelejtett másik fél Aznap Schiffer János főpolgármester-helyettes a Műcsarnokban tartott sajtótájékoztatón bejelentette a millenniumi emlékmű építészeti felújításának elkészültét, és a megjelentek előtt ismertette a további munkálatokat is. – A sajtótájékoztatóról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a napilapokból értesült másnap, arra meghívást nem kaptak. Ács Tamás, a kulturális tárca helyettes államtitkára meglepetten fogadta a sajtóközleményeket. – A főváros és az NKÖM között 1999-ben megkötött megállapodás szerint a két fél a beruházás finanszírozását ötven-ötven százalékban vállalta. – Egyúttal rendelkezett arról is, hogy a 426 millió forint minisztériumra eső részének rendelkezési jogát a fővárosi önkormányzatnak átadja, annak felhasználását ellenőrizheti, valamint nevét és szerepvállalását a beruházásban, kiadványaiban, közleményeiben feltünteti. A helyettes államtitkár szerint a főváros ez utóbbinak nem tette eleget. – Jó érzésű ember, ha tudja, hogy az a pénz, ami a zsebében van, csak félig az övé, nem feledkezik el a másikról sem, aki azt az összeget a zsebébe tette. Természetesen senki nem vonja kétségbe a főváros beruházásban betöltött szerepét, ám a kulturális kormányzat részvételét ne tekintsük semmisnek – szögezte le Ács Tamás. Hozzáteszi, hogy mivel az átadott pénzeszköz felhasználására vonatkozó elszámolást még nem kapták meg, azt a napokban kérik a beruházótól. – A beruházás befejezésének határideje 2001. augusztusa. Bízunk abban, hogy a végső átadási ceremóniára bennünket is meghívnak.– A sajtótájékoztatón adott írásos anyagban a fővárosi önkormányzat természetesen megjelölte a minisztériumot mint társberuházót. Az már csak a meghívott újságírókon múlott, mit emeltek ki cikkükben – zárja le a kérdést Schiffer János. Magyarázatként hozzátette, hogy a rendezvény ugyanakkor a Városháza A mi Budapestünk sorozatában megjelent Hősök tere című könyvének bemutatója is volt, ami független a minisztériumtól, ez pedig nem indokolta az NKÖM képviselőinek meghívását.– A pénzt a magyar államkincstár kezeli, a számlákat nekik küldjük el, így a minisztériumnak pontos információja lehet arról, hogy mikor, milyen jellegű számlát egyenlítettünk ki – mondja Illés Istvánné, a hivatal beruházási és közbeszerzési osztályának vezetője. – A költségek szempontjából társfinanszírozók vagyunk, pontos elszámolással tartozunk a minisztériumnak, és ennek eleget is teszünk. Bármilyen egyeztetés történik, meghívjuk arra a tárcát, mert erkölcsileg is úgy érezzük, hogy az NKÖM-nak mint társberuházónak pontosan tudnia kell, mire megy el a pénz. A teljes felelősség azonban a miénk.Az emlékmű mindenesetre az avatás, 1929 óta nem volt ilyen állapotban. – Olyan részletek jöttek elő a háromezerötszáz négyzetméteres kőfelület letisztításával, amelyek engem is megleptek, pedig több évtizede foglalkozom a területtel – vélekedik a Budapest Galéria szakembere. Az architektúra azelőtt majdhogynem fekete volt, és a kőzet igényes részleteit, faragványait jószerivel nem lehetett látni.Megszépülnek a királyokMegdöbbentő, hogy a legrejtettebb zugokban is micsoda igényességgel és részletességgel dolgoztak az akkori tervezők és kivitelezők. Meglepő a kőzet eredeti színe is. Szilágyi András bámulatosnak tartja az eredményt.Az emlékkövet körülvevő burkolatot is szeretnék kicserélni. Az emlékkő oldalára egy olvasható felirat kerülne, két idegen nyelven. Így ha valaki megközelíti azt, jól láthatja, miről van szó.A kis, szimbolikus lánckorlátra nem lesz szükség, ezt egy öntött vas kerítés helyettesíti majd. Kivitelezésére olyan elemcsaládot kerestek, amely Budapesten még nem jelent meg, de nem is idegen a tér építészeti elvétől.– A látvány annak, aki a térre látogat, persze még nem az igazi, mert hiányoznak a domborművek és a szobrok is. Csak a királyszobrok közel ötszáz négyzetmétert foglalnak el a Szabó Öntészeti Kft. telephelyén – mondja Szabó József igazgató. A királyszobrokat, a hozzájuk tartozó domborműveket és a félköríves kolonnád tetejét díszítő allegorikus szobrokat először restaurálják alaposan, bár a háború után kijavították sérüléseiket. Többségük felállítása, vagyis a század eleje óta nem hagyta el helyét – néhány ugyancsak az ötvenes évek óta áll az emlékművön. Az egyenként tizenkét-tizenhárom mázsát nyomó bronzkirályokat most megtisztították, felújították, újrapatinázták. – A legtöbb munka Szent István szobrával, és Könyves Kálmán másával volt – véli Szabó József, aki eközben azt is megjegyezi, hogy a szobrok műhelybe érkeztükkor rosszabb állapotban voltak, mint azt az előzetes felmérésekben jelezték, hiszen 1929 óta több évtizednyi patina rakódott rájuk, és így nem látszódhatott minden apró részlet.Aki Kőbányán jár, akár láthatja is őket, kint a szabadban sorakoznak, persze nem a téren megszokott sorrendjükben. A több évtizede eltűnt – többünk által nem is ismerhetett – eredeti látványra már nem kell sokat várni.