Az embrió méltósága

Világszerte élénk reakciókat váltott ki az angol törvényhozás tavalyi döntése, amely szabad utat nyitott a kéthetes kort meg nem haladott embriók terápiás célú klónozása előtt. A tekintélyes német Die Zeit hasábjain a döntés után figyelemre méltó vita bontakozott ki, hozzászólások sorozata jelent meg. A polémia ismertetése talána magyar olvasók számára sem érdektelen.Nagy-Britanniában az alsóház tavaly engedélyezte az embrionális őssejtek klónozását orvosi kutatás céljaira (a döntés hátteréről bővebben magazinunk január 27-i számában, az őssejtekről keretes írásunkban olvashatnak).A vitában az első fontos mozzanat a törvényi, illetve etikai megítélés különbsége. A nehézséget az okozza, hogy ezek nem esnek egybe, de nem is teljesen függetlenek egymástól. A törvényi szabályozástól ugyanis egyrészt azt várjuk el, hogy alapvető etikai értékeket fejezzen ki, másrészt viszont a létező törvények alkalmasint országonként másképp ítélnek meg egyes eseteket (a halálbüntetés és a terhességmegszakítás nyilvánvalóan ilyen vitatott eset). Felmerül továbbá a terápiás célú klónozás kapcsán a tudományos kutatás jogi szabályozásának kérdése is, ami alapjában véve a tudományos kutatás etikai korlátozását jelentené.A második fontos kérdés a terápiás célú klónozással kapcsolatban már a szabályozás tartalmi része, és arra vonatkozik, ami ebben a konkrét esetben a tudományos kutatás és kísérletezés tárgya: a kéthetes kort meg nem haladott embrióra. Ez tehát az embrió státusának kérdése. Az álláspontok ezen a téren sem teljesen újak, mivel az alapkérdés már felmerült a terhességmegszakítás körüli vitákban is.Gero von Randow ismertetésében (Die Zeit, 2000/1.) egyenesen úgy fogalmaz, hogy az abortuszvita új formájáról van szó. A kérdés pontosabban úgy hangzik, hogy mikortól, a természeti folyamat melyik fázisától, pontjától tekintendő embernek az embrió. A probléma voltaképpen az, hogy a folyamatszerűség ellentmondásban áll az arra vonatkozó elképzelésünkkel, mit jelent embernek lenni. Valakinek az ember mivoltát részekre tagolhatatlannak gondoljuk, és ez egyben azt is jelenti, hogy nehezen tudjuk elképzelni folyamatszerű kialakulását. Az ember viszont diszkontinuusan fejlődik ki; nem lehet, hogy először csak kicsit ember, majd félig, és egy ponton teljesen az. A törvényi szabályozás szempontjából a kérdésnek az a jelentősége, hogy ez adná meg azokat az ismertetőjegyeket, amelyek alapján figyelembe lehet venni az ember kitüntetett helyzetét egyéb lehetséges kísérleti tárgyakkal, folyamatokkal szemben. Különbség viszont az abortuszhoz képest, hogy a terápiás célú klónozásban nincs olyan mozzanat, amely a terhes nő szempontjának felel meg a magzatéval szemben. Így az itt tárgyalt klónozásnál eleve nem fordulhat elő olyan érdekkonfliktus, mint az anya életét veszélyeztető terhesség esetében. Egy új szempontot is mérlegelni kell: talán még sosem volt ilyen nyilvánvaló az elsődlegesen anyagi érdek, mint a terápiás célú klónozás esetében.