Belterületi pör

Bár Tocsik Márta egészségi állapota még korántsem makulátlan, a nevével fémjelzett monstre-büntetőper minapi tárgyalásán a jogásznő mindenesetre bizakodásra adott okot egyeseknek.Tocsik Márta józan ítélőképesség hiányában még mindig nem szűkölködik. Nem vallott állítólagos zsarolóira. Érthető ez. Lássuk be. Hiszen lassan öt éve lebeg Demoklész kardja az ő és az ügyészség által társaiul kijelölt polgártársaink feje felett.„Az évtized botránya” 1996 őszén az önkormányzatok belterületi földjei miatt robbant ki. Kiderült ugyanis, hogy az önkormányzatok törvényes jussáról alkufolyamatban állapodott meg az állami vagyonkezelő az önkormányzatokkal. Az alkuban az állam – ÁPV Rt. által megfogalmazott – érdekeit Tocsik Márta védte, míg az önkormányzati juss kiadását különféle tanácsadó cégek, ügyvédi irodák próbálták kikényszeríteni. Sikerdíjért.Tocsik Márta olyan eredményesen alkudozott az állam javára, avagy az önkormányzatok kontójára, hogy csaknem 10 milliárd forint kiadástól mentette meg a büdzsét. Bruttó 804 millió forint sikerdíjjal honorálták munkáját. Merthogy ő az ÁPV-nél szokásos sikerdíjat kérte. Ez pedig akkortájt, a bokrosi időkben 10 százalékra rúgott.Már ebből is jókora botrány dagadhatott volna, de ennek nem a tanácsadó lett volna a főszereplője, hanem sokkal inkább az állami vagyonkezelő vezetése, és az azt felügyelő politkai hatalom. ATocsik-ügy kapcsán ugyanis kiderült: az ÁPV-ből a „sikeres” privatizációs ügyletek kapcsán nemcsak a nemzeti vagyon ömlött kifelé, hanem a milliárdos sikerdíjak is. De ezekből nem lett botrány.A Tocsik-ügyből azért lett kormányzó hatalmat elsöprő skandallum, mert kiderült az is, hogy a koalíciós partnerek nemcsak a parlamentben koalícióztak, hanem Tocsik bukszájában is négykezest játszva csapolták a sikerdíjat. Háromszázmilliót kért a szocialisták nevében Boldvai pénztárnok, míg a pénzcsapra később rácsatlakozó, a szabadd emokratákhoz közelálló vállalkozó, Budai György 112 millióval kurtította a jogásznő vállalkozói díját.A bíróság első fokon befolyással való üzérkedésnek minősítette a koalíciós falánkságot, a legfőbb jogorvoslati fórum ezt kevesli, mondván, ami történt az nem befolyással való üzérkedés. Tán sokkal inkább zsarolás. Újratárgyalásra rendelte az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság újrafogalmazni javalotta a vádiratot is. Eszerint Tocsik nemcsak csalt, amikor az ÁPV helyett a vagyonkiadással bíbelődött, annak mértékéről alkudozott, hanem még számszaki hibát is vétett, amikor piackonform módon, az önkormányzatok részvényeinek tőzsdei árfolyamát véve alapul, meghatározta a saját sikerdíját.A vádlottak padjára az ügyészség Tocsik Márta mellé ültette az ÁPV szinte teljes vezérkarát és a pártoknak apanázst gyűjtögető pénztárnokokat is. Nem ültette viszont a vádlottak padjára azokat a kormánytagokat Horn Gyulával az élen, akik tudták, hogy az ÁPV alkudozik az önkormányzatok törvényes jussán. Mi több, Bokros pénzügyér még azt is megmondta Suchman főprivatizátornak, hogy hány milliárdból is kéne teljesíteni az önkormányzatok jogos követelését.1999-ben Tocsikot és az ÁPV-seket bűncselekmény hiányában az elsőfokú bíróság felmentette, míg Boldvait és Budait letöltendő fogházbüntetésre ítélte.Az elsőfokon eljáró bíróság az ítélet indoklása során elmondta: mivel Tocsik Márta nem tett terhelő vallomást a Budaival, illetve Boldvaival kapcsolatos ügyére, így nem volt mód arra, hogy zsarolásban mondja ki bűnösségüket.A jogásznő az újratárgyalás idejére sem gondolta meg magát. Nyilván azt gondolja: megvan neki a maga baja, másokét sem kívánja növelni.Nem is tett vallomást a minapi tárgyaláson sem a Budai–Boldvai párossal való korábbi ügyletére vonatkozóan.Pedig a kérdés változatlan: ha nem befolyással üzérkedtek a fiúk, – a jogtudorok ezt biztosan helyesen állapították meg – és a zsarolás bizonyítására pedig Tocsiknak valahogy nem akaródzik bizonyítékokat szolgáltatni, más, perdöntő bizonyítékok felbukkanására az idő előrehaladtával pedig bajosan lehet számítani, akkor vajon mi várható a per újratárgyalásától?Ha a sikerdíj csapolása nem befolyással való üzérkedéssel történt, a zsarolás meg még nehezebben bizonyítható, akkor egyenletünk megoldásaként Boldvaiék felmentése látszik kibontakozni eredmény gyanánt.Csak nem ez volt a cél?