Bikaviadalról mutattak valamelyik nap tudósítást a televízióban, éppen azt lehetett látni, amint a feldühített szarvasmarha felöklel egy sztártorreádort (lehet, hogy matador volt, már nem tudom), ott feküdt a földön a snájdigra kiöltözött szerencsétlen ember, említett bika meg a szarvával öklelte ide meg oda.Nagyon csúnya látvány volt az egész, mondtam is mindjárt a lányomnak, menj innét, kislányom, ne nézd a televíziót, már megint vér csöpög belőle, nem neked való. Hasonlókat mondtam az asszonynak is, ő azonban azt mondta, nem megy sehová, látni akarja a történet legvégét.Nagyon kíváncsi lennék, mit csinál ilyenkor a helybeli (spanyol) rendőrség, illetve igazságszolgáltatás. Kit állítanak elő, kit tesznek felelőssé, és kit büntetnek meg a történtekért? Szerintem a bikát nem kéne. Nevezett ugyanis az égvilágon semmit nem csinált az esetet megelőzően. Nem élezte ki a szarvát, nem végzett előzetesen terepszemlét a helyszínen, nem szervezett be tettestársakat, de még csak nem is gondolta el hideg fejjel, hogyan fogja eltenni láb alól az őt cukkoló torreádor szakmunkást.Illető bika percekkel a tragédia előtt valószínűleg az istállóban állt, szénát szálazgatott, esetleg a szalmaalmon pihent, gondolatai borjúkori szerelménél, Riskánál jártak (ott talán Esmeraldának hívják), aki már soha nem lehet az övé, mert elviszi a vágóhíd, esetleg a szivacsos agyvelőgyulladás. És akkor kinyitja az istállóajtót Alvarez, az abrakmester, és kitereli őt az arénába (picit bele is szúr vasvillával az ülepébe), az aréna zúg, a sztártorreádor meg ott áll előtte, gőgösen vigyorogva, idétlenül topogva, kezében azzal a vörös ronggyal, amellyel bikát és embert ugyanúgy föl lehet dühíteni… És innen már történik, ami történik.Én végig a bikának drukkoltam.
Besokalltak a lakók Belső-Erzsébetvárosban, a zsidónegyed kiválna a kerületből
